Szorongás

Balla D. Károly

Szorongás

Finta Évának

keresztül az éteren

ha átüzen az értelem

minden álmod szétszedi

és roppant kövekhez veri

törékeny csónakod a lét

és így utólag tudhatod

a minden kezdet kezdetét

mert életünk nem végtelen

tét forog a tételen

s axiómák hitele

örvénybe hull, hol tele

kétellyel a hit

hol sziréndal ellen

füldugó nem segít

de átívelőn, kényesen

szivárványra jár a szem

kőszirt és zátony mit nekünk

keményebb kő a kőfejünk

és könny ha hull, hát rá se ránts

átok rajtad: eben bogáncs

de majd akad, ki válogat

konkolytól elválik a mag

és éh-szájunkat megleli

a friss kenyér és emberi

lesz, ha az ember kétkedőn

les át a tiltó szemfedőn

mert titkot tudni édes jog

bár tenger s gyomrod háborog

borulj hát térdre mihamar

míg édes titkod fel nem fal

és várd csak, míg át az éteren

illan el a gyilkos értelem

(1986)