Hamis zavarban
Balla D. Károly
Hamis zavarban
Hamis zavarban
Mi felmagasztalt, így ér olcsó véget:
sok fennkölt arcon zsírpapír a gőg,
a felvert porban elgurul a lényeg,
sarokban sorsok tépett hite nyög.
Babérra tör egy kunkori kis féreg,
a hős bikának bárgyú borja bőg,
hamis zavarban oszlik fel az ének,
már nincs ige, csak önhitt hirdetők.
Silány lektűrré így válik a végzet.
Ne szegd magasra hát a hetyke főd:
a szürke porba fúrt cipődet nézzed –
s vihogj kicsit a meghalás előtt.