a késztetésben nem látod a véget
csak feltolul és elmúlik a vágy
egy perced sincs hogy kőbe jelet égess
már fáradt éjek csendje hullik rád

a hallgatásnak nincsen ékes magva
és indulatból sem nyitod a szád
már semmi kedved éltető haragra
hagyod hogy hulljon rád a sanda vád

és nem riaszt már elmúlás, enyészet
az álmaidban holt anyád bolyong
meguntad rég a rád szabott egészet
egedről porba hull a holdkoron