A rút menyasszony vőlegénye

Arabella Dolýk

A rút menyasszony vőlegénye

          nem akadt abban semmi kivetnivaló

          ahogy szájához emelte a poharat

          és kortyolt az édes muskotályból

          a mozdulat korrekt volt, a könyökét nem

          emelte a szükségesnél magasabbra

          ujjai ültek a pohár szárán

          egyáltalán: az egész, ahogy itt ivott

          sokkal inkább volt mondható kellemesnek

          elegánsnak, mint akármi másnak

          errefelé így nem isznak a férfiak

          nincs bennük semmi kecs, finomság és kellem

          vodkát döntenek durva torkukba

          de ez itt érző léleknek mutatkozott

          látszott ahogy ízleli a múló percet

          nem akadt benne kivetnivaló

          és mégis, ahogy néztem a félig

          lecsukott zöldes szemét a borral

          telt pohár lencséjén keresztül

          azonnal láttam a pontos nagyításban

          tíz év múlva verni fogja feleségét

          és meg is csalja majd fűvel-fával

          kelleméből annyi marad csupán hogy a

          kocsmában a cimboráknak éjfél után

          még mindig világ szépének mondja

          a falu legrútabb asszonyát

Balla D. Károly fordítása

Megjelent: Spanyolnátha, 2007 /4.