Szüret előtt, dombtetőn

Balla D. Károly

Szüret előtt, dombtetőn

Haladék szava szól, hidegek belelengik a szélbe:

- Még szüretelni ne hívjad e tájra a vérvörös őszt! -

Itt a halom tetején adakozva ma még elidőz

a tétova esteli nyár kusza-szép terebélye.

Ide járnak az égből a mennybeli bús seregélyek;

angyali árnyuk oson, hol a hajdani ház falain

megreped unt szavak éke. A nyár kegyeit ma a kín

s a bánat előszele így kaparintja kezébe.

Remeték hona ez? Kinek itt ma felizzik erénye,

holnap a földre teríti a kénköves szomju halál?

Fekszem a fűben, elalszom. A pír szele fagyva talál.

Jöhet szüret: Újboron ott pezseg éltem egésze.

(1997)