Versenybeszámoló: Funkcionális Fitnesz Nemzeti Bajnokság 2022 – Baksza Ádám
Írta: Baksza Ádám, nemzeti bajnok
2022. július 23.
Versenybeszámoló – Restart Funkcionális Fitnesz Nemzeti Bajnokság
2022.07.02-03., Zalaegerszeg
Előzmények, felkészülés
Egy év telt el az utolsó versenyem óta (OFX CENTRAL EUROPEAN CROSS CUP – Debrecen 2021), mert a kisfiam születése és más változások miatt azt a döntést hoztam, hogy lemondom a teljes 2021-es őszi versenyszezont. Ezért a versenyrutinból kiesve, a szokottnál izgatottabban vártam az idei év első versenyét, amit ráadásul sok érdekes előzmény is megelőzött.
Mielőtt belekezdek, egy rövid NEFFISZ-es intermezzo: kicsit feszült hangulat volt a verseny előtti időszakban az új, korosztályokra vonatkozó szabályok miatt. Mivel azt gondolom, megszületett egy megfelelő rendszer, nem is részletezem a történteket, csupán azt szeretném kiemelni, hogy itt is (mint az életben bárhol), milyen fontos a helyes és alapos kommunikáció. Végül kijelenthető, hogy szerencsére majdnem mindenki eljött, aki számít és egy igen erős, népes mezőny állt a rajthoz. (Én viszont továbbra is fenntartom, hogy pont a nem megfelelő rendszer született meg, ami nem is fenntartható igazán! És a tények kedvéért: a tavalyi válogatottak és felnőtt NB dobogó jó része nem jött el, már egy Horváth sem volt. Számos versenyző, akivel beszéltem mind azt mondta, hogy mivel az ország egyik sarkába lett rakva ez a 2 napos verseny, ezért nem jönnek el. – a szerk.)
A zalaegerszegi versenyre eddig még sosem jutottam el, a távolság miatt valahogy mindig a látómezőn kívül maradt. Szerencsére most megtettem és elmondhatom, hogy megérte jönnöm, profi körülmények között teljesíthettük az egész versenyt. Nagyon jó minőségű műfüves pálya, látványos tér a versenyhelyszínen, tágas, 10 férőhelyes, stabil állványrendszer, jó állapotú eszközök. Ezek méltóvá tették a versenyt egy Nemzeti Bajnokság titulusra. Szerencsére a szervezés is megfelelő volt, nem voltak késések, furcsa programváltások és kellemetlen meglepetések. Kiemelném még a szervezés oldaláról a rengeteg, jól és gyorsan dolgozó segítőt, talán ilyen létszámmal nem is találkoztam még versenyen, szóval az egész verseny logisztika remekül elő lett készítve.
Teszt 1 – Endurance
Egy változatos, érdekes feladatokat tartalmazó tesztet kaptunk kezdésre. Versenyen nem találkoztam még ölben dupla tárcsa cipeléssel, ez mindenképp meglepetéseket tartogatott. A feladat hossza megfelelő volt állóképességi tesztnek, bár a terhelés a feladat közben eléggé ingadozott, mert a húzások, cipelések során az egekbe szaladt a pulzus. Az endurance feladatsornál a megfelelő „pace” (tempó), vagy épp pulzus tartása nagyon fontos. Ebben a feladatban ez nem volt tartható (hacsak valaki nem strongman). A tárcsa cipelés elem szerintem kissé kakukktojás volt az állóképességi tesztben, annak ellenére, hogy élveztem a feladat végrehajtásakor. Ezt a kivitelezés igazolta be, mert nem az lett a jó taktika, hogy egyenletes tempóban teljesítse a versenyző a kb. 24 percet, hanem az, hogy tartalékoljon a cipelésre erőt. Próbáltam ezt tenni én is, így kipihenten, egy visszafogott evezés után tudtam felkapni a tárcsákat és futni velük. Ezzel a kis taktikai húzással sikerült egy olyan előnyt szereznem, amit igyekeztem a célig megőrizni, csak arra ügyelve, hogy mindig legyen meg egy kis távolság az üldözőkhöz képest.
Sajnos meg kell említeni egy kellemetlenséget is ennél a feladatnál, két versenyző is a sporteszköz meghibásodása miatt hátrányt szenvedett el. Mindig nagyon bosszantó, ha az ember saját hibáján kívül kerül hátrányba. A szervezők ezt kompenzálták utólag az időeredményben, ám az sosem oldja meg a problémát teljesen, és mindig ott marad a "mi lett volna, ha?" kérdés.
Teszt 2 – Strength
Nagyon nehéz volt a következő feladat, az erő teszt az időzítésből adódóan. Senkinek nem okoz fejtörést egy 6 fogásos súlyemelést megcsinálni, de ez a folyamatos, 90 mp-enkénti formátum rettenetesen megnehezítette a felépítést. A teszt során 6 darab 90 másodperces blokkban kellett 1-1 kísérlettel végrehajtani összesen 3 szakítást és 3 felvétel+lökést. Emiatt szó szerint semmi idő nem volt arra, hogy a két mozdulatsor között rákészülhessek a másik mozgásformára (sőt, tiltva is volt). Nekem mindig nehézség a két mozdulat közötti váltás, valahogy nem érzem a szakítás után a felvételkor a rúd pályáját. Ami rosszabb, hogy „visszafelé” még nehezebben megy a dolog, tehát felvétel után még kevésbé megy a szakítás.
Ezért tudtam, hogy nem fogok tudni nagy súlyon bemelegíteni a felvétel+lökésre, mert akkor sikertelen lesz a szakításom. Így azonos súlyon melegítettem fel a két mozgásformára, és az aggodalmam azzal csökkentettem, hogy ezzel az egy feladattal nem lehet megnyerni a versenyt, de elbukni igen! Ezért a taktikám inkább volt óvatos, mint bevállalós, de most ez volt a helyes döntés. Utólag is így ítélem meg, mert hiába tudtam volna nagyobb max súlyokat elérni, ha esetleg lett volna egy rontásom, biztos, hogy fejben teljesen szétcsúsztam volna az idő rövidsége miatt. És bár jó eredménnyel zártam, és nem is történt senkivel baj, azt gondolom hogy ez egy veszélyesen kiírt feladat volt, mert nem szabad egy sportolónak soha végrehajtania úgy maxolást, hogy arra nincs bemelegítve, rákészülve, és fejben csak és kizárólag oda koncentrálva. De lehet azért mondom, mert már túl masters vagyok.
Ennél a tesztnél kell megemlítenem egy szervezéssel kapcsolatos gyenge pontot, méghozzá a feladat pontozását. Nem korrekt az, hogy nincs részletesen definiálva a feladat előtt a pontozási metódus, és a futamok befejezése után még 2 alkalommal is történik módosítás a számítási módszeren. Ez sokakat érinthetett negatívan. Szántó Sanyi (főbíró) írt erről utólag a versenyzőknek, tisztességesen megmagyarázva és elnézést kérve, ami nagyon korrekt volt. Tudjuk, hogy a rengeteg meló mellett becsúsznak ilyen hibák, de a verseny kimenetelére ilyen nagy hatással lévő dologgal nem szabadna variálni.
Teszt 3 – Bodyweight
Ebben a feladatban szerintem jól sikerült megtalálni a feladat lényegét és a nehézség is megfelelően lett beállítva (de a bekezdés végén kitérek külön a női futamra). Tetszett az azonos mozgástípus eltérő végrehajtása egymás után (strict hspu – hspu; strict pullup – c2b), kicsit meg is törte a feladatot, de mégis azért lehetett szépen haladni vele. További pozitívumnak éltem meg, hogy a végrehajtásnak volt egy jó ritmusa és időre tudtam végrehajtani a köröket az edzésemen meghatározott tempó alapján. Ennél a feladatnál megmutatkozott a kisebb, ügyesebb, mozgékonyabb versenyzők erőssége, ők domináltak itt, ami várható is volt. Ezért nem volt célom a győzelem, csak az, hogy valahol az elsők között végezzek. Az elért 4. helyemmel nagyon elégedett voltam, hisz így én lettem az első "nehézsúlyú" atléta.
És akkor a női feladat… Talán a tyúk vagy a tojás dilemmáját fejtegetem, és teljesen filozófiai lesz ez az egész rész, de kell ezzel a ponttal foglalkozni a szövetség részéről! Szóval, hogyan kell írni feladatot egy Nemzeti Bajnokságra? Mindenki tudja megcsinálni a feladatokat? Csak a legjobbak tudják megcsinálni? Olyan legyen a feladat mint mondjuk egy német, dán nemzeti versenyen, vagy vegyük figyelembe a mi mezőnyünk képességeit? Nem tudok jó választ, de a mostani helyzet elszomorító volt. Mert az nem jó versenyfeladat, ahol a top 5 versenyző fele nem hajt végre érvényes ismétlést. Ezzel még inkább elvesszük a most versenyzők kedvét, sőt, azoknak is, akik még csak versenyzésen gondolkodnak.
De az sem helyes, hogy teljesen leskálázzuk a feladatokat, hogy mindenki meg tudja csinálni, mert akkor nem azt mérjük fel, amit akarunk; illetve, akkor soha nem fogja megtanulni a középmezőny a nehezebb feladatok végrehajtását, hisz "úgysem lesz a versenyen". Talán az lehetett volna egy megoldás erre a feladatra, hogy a nőknél a deficit strict munkát (növelt mozgástartomány lendület nélkül) csak a végén kellett volna végrehajtani (pl. az utolsó 3 körben), így a korábbi körök alatt szeparált volna az addigi munkavégzés és nem úgy távoznak a versenyzők, hogy az eredménytáblán DNF felirat szerepel (nulla).
Teszt 4 – Skill
A készség feladat jött és nagyon erősen hasonlított a 3-as és a 4-es feladat jellege egymásra, ami az eredményekben is tökéletesen megmutatkozott. Biztos szerepet játszott ebben az, hogy ha tovább nehezítik a magasabb szintű skill részt, akkor a kevésbé rutinos versenyzők nem tudják teljesíteni (pl. csak egyben érvényes a kézenjárás, vagy meg is kell fordulni kézen, vagy 1 erőből ring MU-val kell kezdeni, stb.) Így nem lett igazi ügyesség felmérő ez a feladat, de mint egy crossfit wod nagyon jó volt. Az egész végrehajtást élveztem, próbáltam a megszokott, higgadt módon kezdeni, hogy egy tempóval tudjak dolgozni és ne nyúljanak el a pihenők. Ebben a feladatban is a nehézsúlyúak csatájában elöl végeztem, így megint kihoztam a maximumot magamból.
Teszt 5 – Mixed
Először, amikor elolvastam a kihirdetés után a kevert tesztet, nagyon izgalmasnak tűnt, gondoltam, hogy jó kis pörgős lesz, lehet darálni. Aztán mikor elpróbáltam, rájöttem, hogy ez brutális. Akkor is tetszett, de a pihenők olyan rövidek voltak, hogy ez igazából egy 15 perc AMRAP feladat volt, nem pedig 3 önálló sprint. Az 5 perces gyakorlat párok passzoltak egymáshoz, és talán az is kijelenthető, hogy a feladat könnyült, ahogy a blokkok követték egymást, így a felépítése jól átgondolt volt. A végrehajtást nagyon megnehezítette az ekkorra már tűzforró padlógumi, az égető déli nap. Ilyen körülmények között igazi emberpróba volt ez a teszt számomra. Ez az eredményemen is megérződött, ez volt az egyetlen teszt a verseny alatt, amelyiknél az edzésen elpróbált eredményem erősebb volt, mint amit a versenyen teljesítettem. Az oka a melegen túl a fáradtság volt, másfél nap versenyzés után már jelentősen romlott a teljesítmény. Épp ezért volt számomra meglepetés, hogy milyen kiemelkedő eredmények is születtek ebben a feladatban, páran nagyon összekapták magukat erre a tesztre.
Teszt 6 – Power
A kedvenc tesztjeim ezek a teljesítmény-leadás tesztek, de nehéz megfogalmazni az okát. Azt tudom, minden power teszt előtt szó szerint félek. Tudom, hogy a határomon kell teljesíteni, és bárhogy hajtom végre a feladatot, két dolog biztos:. 1) hogy nagyon elfáradtok 2) hogy mindig azt mondom, ezt lehetett volna jobban, gyorsabban! Utólag ez erre a feladatra is megállta a helyét. Volt azonban egy kis bökkenő, hogy a feladat összeállítás nem felelt meg teljesítmény teszt lényegének. Részlet a szövetség honlapján található Teljesítmény teszt leírásából:
"A felmérés során nem fordulhat elő, hogy a versenyzőt valami akadályozza a teljesítménye tiszta kifejezésében, mondhatjuk a kivitelezés folyamatosságában, mert a cél az, hogy az szerepeljen jól, aki metabolikus bukást kockáztat a jó teljesítményért! Ha itt valamiféle taktikázás megjelenik, akkor az lehet, hogy a programozás hibája (nyilván a megfelelő szintű feladat kell az adott szintű versenyzőknek)."
Mivel a feladatban 1. helyezést értem el, úgy érzem, jogomban áll feltételezni, hogy megfelelő szinten álltam versenyzőként a feladat teljesítéséhez. Mégis, a kivitelezésem legfontosabb része volt a taktikázás. Pontosan tudtam, hogy amennyiben nagyon meghajtom az első két részt, nem tudom időben és hiba nélkül elkezdeni a végső OHS-eket (fej fölött tartott rúddal guggolás). Sőt, még a beülve szakítást sem mertem bevállalni a rúd első felvételekor, mert benne volt egy 10-20% esély, hogy elrontom, amivel viszont nagyon értékes másodperceket buktam volna. Így taktikusan, a biztosra mentem, és egy gyors felvétel + lökés kezdés után vágtam bele az OHS-be.
Ezért azt gondolom, ezzel a feladatkiírással épp a teljesítmény feladat lényegét vették el, a csináld amíg bírod elvet. Nagyon egyszerű módon javaslom is az iF3 elv szerinti helyes feladatot, tehát ugyanezt visszafelé: OHS, zsámoly átugrás, AirBike (Konkrétan ez is az iF3 javasolt sémája, Súlyterhelt >>> Testsúlyos >>> Ciklikus, csak a versenyszervezők nem szeretik, hogy a végén nem látszik a kardiógép miatt, hogy ki hol tart – a szerk.) Ott nincs gondolkodás, mert a feladat "könnyül", azaz a sportoló erejének bukásával a végrehajtása bár lassul, de mégis folyamatosan előre halad, nincs benne törés. És félreértés ne essék, a feladat magában nagyon jó volt, élveztem, látványos volt, szoros volt. Egy sima CF versenyek teljesen oké, hisz volt is ilyen, bar muscle up-pal az egyik Semifinal-on, méghozzá idén.
Dicséret illeti viszont a szervezést, időben és helyesen reagáltak a feladat végrehajtásának módosításával és kivették a burpee részt, a tűzforró padlógumik sérülésveszélye miatt.
Összegzés
Egy látványos, jól szervezett versenyt tudhatunk magunk mögött, amin nagyon jól éreztem magam. Újra a régi versenyzői közösségben lehettem, ami fel is töltött engem. Az egész lebonyolítás méltó volt egy Nemzeti Bajnokságra, a helyszín, a szervezés, a résztvevők, a díjazás tekintetében egyaránt. A tájékoztatás is folyamatos és alapos volt, a futamok eredményei mindig gyorsan feldolgozásra kerültek. Ezekből látszott, hogy rengeteg munkát fektettek a verseny szervezésébe, és abba, hogy ez a két nap gördülékenyen, sikeresen menjen végig.
Külön szeretném kiemelni, hogy a bírói munkával az egész verseny alatt elégedett voltam, és őszinte elismerésem nekik, ahogy ebben a hatalmas hőségben egész nap állták a sarat. Nekünk versenyzőknek csak 3 x 20 percre kellett egy nap kimenni a platformra, ők viszont a fél napot ott töltötték, és így is minőségi munkát végeztek.
Remélem várható még idénre hasonló nagyságrendű magyar verseny, mert jelenleg sajnos elég szegényes a versenynaptár, ha például egy 2019-es évivel vetjük össze. A sport fejlődéséhez, a versenyzői létszám növeléséhez és a versenyzői színvonal emeléséhez ez nagyon fontos lenne!