A sportunk neve: crossfit, CrossFit, funkcionális fitnesz...

Írta: Radnai Tamás
2023. szeptember 20. és frissítések

Még mindig óriási keveredés van a crossfit megnevezések és koncepciók terén, némileg joggal. 

Az emberek többnyire mindig crossfit-nek fogják hívni a mi sportunkat, szintén joggal, hiszen ez egyrészt valójában egy jobb, a specifikus leírása annak (a háttér módszertana miatt), mert a ‘funkcionális fitnesz’ gyűjtőfogalom túlságosan is általános megnevezés és az alatt olyan dolgok is vannak, amelyek nem crossfit jellegűek (funkcionális fitnszversenyek, amelyek nem érik el a crossfit szintjét, pl. a HYROX, vagy a TRX/kettlebell edzés önmagában, bosu ball, rehabilitációs edzések, stb.) 

Mivel amit a CrossFit kínál az ezredforduló óta ebben a marketing csomagolásban, az valóban egyedi, ezért maximálisan elérték azt, amit a marketing TOMA-nak hív: Top Of the Mind Awareness, azaz, amikor egy témában vagy szektorba egy adott termék, szolgáltató, szakértő jut azonnal a döntő többség eszébe. Amerikában nagyon jó példák vannak erre, mert a Xerox csak egy cég volt, de a nevük a fénymásolás tevékenységében igévé vált. Vagy a Kleenex mint papírzsebkendő márka általános fogalom lett a papírzsebkendőkre az USA-ban.

Az keveseket érdekel (vagy nem is tudják), hogy bizonyos kontextusokban jogi védettség miatt nem lehet crossfit (CrossFit) megnevezést használni, így például CrossFit sportszövetség sem létezhet, ahogy olyan CrossFit terem vagy verseny sem, amelyik nem rendelkezik hivatalos licensszel (amennyiben a CrossFit cég odaadná vagy felszabadítaná a névhasználati jogot, akkor persze létezhetne CrossFit szövetség is).

Illetve sikeresen el kell választani azt, hogy mi a sport általános megnevezésének témaköre, és mi a kvázi ugyanazon sporton belül a versenyszervezési, tesztelési koncepciók szintje. Ezen a szinten létezik a crossfit jellegű ‘bármi játszik’ koncepció, illetve markánsan megfogható még az iF3 szövetség által szabályozott 6 tesztkategóriás versenyformátum a 6 feladatával.

Számomra tehát a probléma abban áll, hogy egyesek úgyis crossfit-nek fogják hívni a sportunkat, pl. sportolók a médiában vagy média szereplők, mert ez az ikonikus és ez van belénk ivódva, és folyamatosan ez dominálja a médiát a mai napig a sztárjaival is. 

Hogy ha nem crossfit-nek akarjuk nevezni a sportunkat, akkor a kevert-módozatú funkcionális fitneszversenyzés a legjobb megoldásom erre. 

Az iF3 szövetség köreiben egyelőre ragaszkodnak ahhoz, hogy próbálják magukhoz csatolni a "funkcionális fitnesz" sport megnevezést,  ami e cikkemből kiderül, hogy sántít, mert túl általános a crossfit-nek megfelelő sport leírására; egyben probléma, hogy lehetetlen kisajátítani ezt a generikus leíró szókapcsolatot és láthatjuk is, hogy a nagyon erősödő HYROX is [funkcionális] fitneszversenyzés sportjának nevezi magát (és mint 2025-ben kiderült, talán ők is ambícionálják az olimpiára kerülést).

A valóságban egy bizonyos szinttől a CrossFit® versenyek majdnem mindig (de sajnos nem ténylegesen minden esetben) tartalmazzák azokat a tesztkategóriákat, amiket az iF3 szövetségi koncepciója is, csak nem ritkán sokkal több feladat van, lásd CrossFit Games. Illetve eltérés lehet, hogy a tesztkategória elemek egymással össze vannak keverve és ezáltal az egyik ‘megmérgezheti’ a másikat, ahogy én hívom (lásd pl. futás + erő keveréke a Games-en: “Shuttle to Overhead”; vagy futás + felvétel, gimnasztika + yoke carry, stb.)

Közben pedig realizáltam, hogy más sportban egészen más, remek megoldás valósult meg a sport elnevezését illetően, lásd: "Teqball esettanulmány: egy sport, egy szövetség és egy termék neve is egyben"

Kommentáláshoz látogasd meg a Facebook oldalamat!