A funkcionális fitneszversenyzés szintjeinek struktúrái
Írta: Radnai Tamás
2020. április 1.
Alább megismerhetitek James FitzGerald (OPEX) koncepcióját, ami egyben az International Functional Fitness Federation (iF3) alapvető elveit és struktúráját is bemutatja (James az iF3 programozásáért felelős csapat tagjai is, egyébként pedig az első CrossFit® világbajnok, ha valaki nem ismerné!)
Ez az értelmezés például megvilágítja, hogy miért van tipikusan 6 tesztfeladat a világbajnokságukon 3 napra elosztva.
A vegyes modalitású funkcionális fitneszversenyzést olyan módon kell strukturálni, amely intelligensen alapszik a képességeken és a progressziókon. Azt javasoljuk, hogy az alábbi rendszert kövessük és ez alapján irányítsuk a sportot, illetve az abban résztvevő sportolókat, edzőket, hogy hosszú karriert élvezhessenek, amely átlátható progressziókat vetít előre!
Lokális (Local): alulról szerveződő szint, ahol is a cél az optimális mozgásminőség és a részvétel önmagában, mintsem a potenciális képességek teljes mérvű kisajtolása.
FWB (FlyWheel Bike) = AirBike
Megyei (State): ez a szint még mindig lehetővé teszi az igazi amatőröknek a részvételt, de elkezd a sportolók számára kihívást nyújtani minden területen.
Regionális (Regional): itt már a vegyes módozatú fittség teljes kifejezésére szükség van, de még nincs nagy hangsúly a fáradtság felgyülemlésén!
Országos (National): mindent be kell tudni mutatni megfelelő kihívások során és a fáradtság is már tényezővé válik.
Világszintű (World): a nagy komplexitás és a nagy mennyiségű fáradás jellemző már itt, de még mindig lehetővé válik a képességek teljes kifejezése!
Olimpiai (Olympic): értelemszerűen ezen a legmagasabb szinten találkozhatunk a legkomolyabb kihívásokkal és feladat komplexitásokkal. A fáradtság és a képességek határai maximálisan feszegetve vannak!
Ahogy láthatjátok, óriási eltérés van a versenyek természetében a lokális és az olimpiai szint között. Az egyszerű felől a komplex felé haladnak, a részvétel fókusztól a teljesítmény alapú tesztelésig. És a ‘belekóstoló’ lépcsőtől a professzionális szintig.
James határozottan az ilyen fajta szabályozott, előre ismerhető fix strukturáltság mellett áll ki és abszolút nem tartja vállalhatónak a CrossFit® féle tesztelési “őrületet”, amely kiismerhetetlen, GAMES szinten iszonyatosan képes bedarálni a mennyiségével a sportolókat, és üzleti célból egy fesztivál (de inkább cirkusz) jellege van. És arról persze egy pillanatra se feledkezzünk el, hogy az iF3 célja – hogy az elismert sportszervezetek közé és az olimpiára kerüljön – egyszerűen alapból megköveteli, hogy egy fixebb rendszert kövessen, mint a magánrendezvényes crossfit!
Az iF3 ilyen struktúrát is alapul vevő "iF3 tesztkategóriák és programozásuk" cikksorozatom itt olvasható.