CrossFit, SlowFit, SoftFit

Írta: Radnai Tamás
2022. szeptember 22.

A napokban először hallottam a két utóbbi kifejezést egy saját tapasztalatát, helyzetét, hozzáállását leíró ‘crossfittertől’. A két szókapcsolat ugye ‘lassú’ és ‘puha’ CrossFittert jelenthet.

Sokat foglalkozok azzal (a saját szakmai szórakoztatásomra leginkább!) hogy mi a CrossFit valójában (lásd). Ezt szinte kizárólag annak a tükrében analizálom, hogy mit mond(ott) eredetileg a CrossFit kitalálója, Greg Glassman és a cég.

Nagyon röviden összefoglalva, ha nem vagy képes kivitelezni azokat az aspektusait az eredeti metodológiának, amiket ők esszenciálisnak tartanak (pl. teljes súlyemelő gyakorlatkészlet, gimnasztika gyűrűn és talajon), akkor az nem CrossFit. Hangsúlyozom, az engem praktikus szinten nem zavar, hogy ki mit csinál akár ezen a néven az edzőteremben.

A magát tehát SoftFitternek leíró — nyilván nem magyar — egyén (lehet egyébként, hogy a SlowFit kifejezést véletlenül leírta rosszul, de szerintem a SoftFit is találó) arról számol be, hogy lassan 5 éve jár CF terembe heti 3-4 alkalommal, de talán leginkább azért, mert az van a legközelebb neki. A metodológiát nem teljesen követi, azokat a készségeit fejleszti csak, amelyekkel szimpatizál; ezen felül nem feltétlenül erőlteti, hogy az előírt terheléssel dolgozzon. A gyorsaság és a gimnasztika fejlesztése nem érdekli (nem képes muscle up-ra még most sem).

SlowFitterünk megértésre talált a reakciók között, sőt szinte mindenki hasonló helyzetről számolt be, mondván, hogy ilyen a ‘CrossFitterek’ többsége. Az emberek csak leizzadni akarnak és jól érezni magukat.

"Egy ponton rájössz, hogy nem igazán érdekel, hogy tudsz-e a kezeden járni. 8 év után most sem tudok magabiztosan duplatekerést végezni. És az is tuti, hogy nem fogok sérülést kockáztatni egy táblára felírt számért!" — mondja egy kommentelő.

Gyorsan emlékezzünk arra, hogy Glassman hangoztatta az elején azt, hogy “az emberek képesek meghalni a pontokért” és ezért is jó a CrossFit, mert minden edzés egy verseny is, mérve van, ezért jó magas az intenzitás. És én még azt is megjegyzem, hogy elég korán, Kaliforniában már voltak olyan termek, aki felhagytak az időmérésekkel és a tabella készítéssel az edzéseken, tehát alacsony stresszes környezetet teremtettek, mert volt erre piaci igény, mert mindenképpen van egy nagy embercsoport, aki nem akar meghalni a pontokért, pláne nem egy idő után, amikor már elmúlt a CF újdonság-varázsa!

Egy másik megjegyzés: "Nem érdekel, ha soha nem fog menni a HSPU, a muscle up, vagy baszki, akár ha nem tudok szakítani. 5 éve nem is tudtam, hogy mik ezek! Én most a testsúlyom kétszeresével tudok elemelni, ami egy halovány célom volt, amikor elkezdtem."

Egyszóval, ha az említett dolgokat kivesszük az edzésből, amiket a fentebb megnyilatkozó terembe járók nem tudnak és/vagy nem is próbálnak meg fejleszteni, akkor az CrossFit?

Az egész dolog megfűszereződik és kontrasztba kerül azzal is, hogy a crossfit versenysport általában véve fejlődik, annak ellenére, hogy Glassman nem ezt tartotta a dolog lényegének, és már kb. 10 évvel ezelőtt ő erősen kifelé tendált ebből (Games leépítésének szándéka, stb.)

A funkcionális edzés, ellenállásos edzés, kardió és ezek kombinációja széles spektrumot ölel fel, régóta létezik és igen sok eredményt hoztak már az embereknek egészségben, funkcionalitásban, kinézetben. A CrossFit egy opció, de nem feltétlenül a legjobb mindenkinek.

A napokban adtam egy interjút Plesó Tamás új Pince Podcastjában, ahol beszélek még erről a témáról (lásd alább).

Az alábbi egy vicces reprezentációja az ilyesminek a fő crossfit mém oldaltól:

Kommentáláshoz látogasd meg a Facebook oldalamat!