Udvardi Attila interjú
Írta: Radnai Tamás
2022. március 31.
Udvardi Attila a CrossFit Games Open 2022 magyar férfi 5. helyezettje, aki ‘szemre’ nekem már feltűnt egy-két éve, bár a Games tabella szerint például ez az első nevezése abban a rendszerben. Hasonlóan a legtöbb magyarhoz a Quarterfinals-ba már nem nevezett be, ezzel együtt az interjú sorozatomban gondoltam megszólaltatom mint egy viszonylag új arc a magyar versenyszférában.
Hány éves vagy Attila?
30 éves vagyok.
Mivel foglalkozol?
Jogászként diplomáztam, majd éveken át ebben a szakmában dolgoztam.
Emellett edzői képzettségem van. 2022 márciusában csatlakoztam a CrossFit MayFly edzői csapatához, ahol személyi edzőként már korábban is tevékenykedtem. Így végre révbe érni látszik egy hosszú idő óta dédelgetett célom és álmom: hogy egy karrierváltást megvalósítva főállásban is edzősködéssel foglalkozhassam.
Mikor ismerkedtél meg a CrossFit-tel és hogyan?
2017 márciusában barátaim tanácsára látogattam el életem első crossfit edzésére. Azt mondták: “Ati, szerintünk egész jó lennél ebben a sportban!
Mikor, hány év edzés után kezdtél el versenyezni?
2018 őszén nézőként vettem részt a szegedi StrongBody versenyen, ahol nagyon tetszett az, amit a férfi RX mezőnytől láttam. Ezután határoztam el, hogy ezt én is így szeretném csinálni. A versenyzést 2019-ben kezdtem.
Legjobb versenyeredményeid korábbról?
2019 - Cyprus Throwdown (RX final)
2020 - Athens Throwdown kvalifikáció Elitben (a versenyt a pandémia miatt idén májusban rendezik meg végül)
Miért indultál el (és csak most) a CrossFit Open-en, és miért nem neveztél be a Quarterfinals-ra?
Hiába, hogy ‘csak’ félprofi/amatőr szinten is, ha az ember versenyezni szeretne ebben a sportban, és egy tudatosan felépített versenyszezonra vágyik, ahhoz nemcsak megfelelő mennyiségű, minőségű edzésmunkára van szüksége, hanem stabil anyagi/egzisztenciális és érzelmi háttérre is. Az én éltem a 2022-es év kezdetére érkezett el abba az állapotába, hogy mindez összeállt. Végre a megfelelő emberek vesznek körül, a megfelelő helyen vagyok, így bele tudtam vágni egy ‘hivatalos’ crossfit szezonba, aminek első és legfontosabb állomása az Open volt.
A Quarterfinals-ba való ‘nem nevezésem’ hátterében prózai okok állnak (a felkészülés be volt építve az edzéstervembe). Egy sok szempontból intenzív hétre esett a negyeddöntők időpontja, így jobbnak láttam, ha nem a tabellán szerepelve, hanem azon kívül csinálom meg az öt feladatsort. Azt gondolom, sikerült egy erős RX (az Elit ma már egészen más történet) szintet hozva megbirkóznom a wodokkal - elégedett vagyok.
Mik a céljaid a crossfitben?
Amíg érzek magamban potenciált és motivációt, a megfelelő helyen kezelve mindezt, szeretnék minél több nemzetközi versenyen elindulni. Áprilisban lesz kvalifikáció a French Throwdown-ra és az EMT-re, májusban pedig irány Athén.
A legfontosabb pedig, hogy edzőként és sportszerető emberként, tudatos, örömteli mozgást vigyek mások, illetve a magam életébe. Életvitelként tekintek a crossfitre, másokat is erre buzdítok.
Indulsz a ‘nyílt’ CrossFit®/crossfit versenyeken, azonban, ha nem tévedek a NEFFISZ/iF3 szövetségi funkcionális fitneszversenyeken nem indultál. Mi ennek az oka, tervezel-e ott is indulni, illetve hogy látod a különbséget a kettő között és mit gondolsz a jövőjükről?
Elsősorban a crossfit versenyeket fogom megcélozni a jövőben is. Ettől függetlenül az iF3-at egy fejlődésben lévő, jó kezdeményezésnek tartom. Meglátjuk, hogy a crossfit mellett mit tartogat a jövő a szövetségi funkcionális fitnesz számára.
Mit szeretsz jobban: tudni, hogy milyen feladatok lehetségesek egy versenyen vagy a CrossFit ‘bármi játszik’ megközelítését?
Szeretem, ha egy verseny előtt néhány event-et már kihirdetnek a szervezők. Ez izgalmasabbá teszi a felkészülést. Viszont azt is elengedhetetlennek tartom (“preparing for the Unknown and Unknowable” alapon), hogy bizonyos wodok, feladatbéli összetevők csak élesben derüljenek ki.
Hányszor edzel egy héten?
Ötször. Egy napot pedig aktív pihenőként használok.
Mik a kedvenc és legkevésbé kedvenc gyakorlataid?
A bar muscle up (feltonrázkodás rúdon) és a handstand walk (kézállásban járás valószínűleg örök kedvencek maradnak!
Nem tudnék és akarnék legkevésbé kedvelt gyakorlatot mondani. Az azonban biztos: ha egy wod sok strict HSPU-t (kézállásban kinyomás erőből) vagy közép/hosszú távú evezést tartalmaz, nem az öröm könnyei fognak megcsillanni elsőként a szemeimben.
