A CrossFit Games (d)evolúciója és a háború a CrossFit HQ-n belül

Írta: Radnai Tamás
2022. március 14.

E cikkem már történelmi visszatekintésnek fogható fel, mivel a főszereplők többsége nincs már a CrossFit cégben, miután Greg Glassman alapító tulajdonos ‘elvesztette’ azt (kényszerből eladta a botrányai után 2020-ban). 

Az évek során egy idő után kikristályosodott bennem az a kérdés, hogy miként juthatott a CrossFit cég és Glassman oda, hogy nem egyszer hirtelennek tűnő radikális lépéseket tett. Itt most elsősorban arra gondolok, hogy miként nőhetett olyan nagyra a versenyrendszere a CrossFit-nek (2018-ban volt a csúcson), illetve hogy ezen csúcs után 2019-től miért próbált meg olyan radikális változásokat eszközölni Glassman és ezek közepette szinte a Games ellen menni.

Hogy megfejtsük ezt, először is azt kell megérteni, hogy jól elkülönülő szakaszokra bonthatjuk a CrossFit történetét. 

Az OG HQ: Carroll (képzések), Glassman (tulaj, 'fő harcos'), Castro (versenyek), Matossian (média)

A CrossFit történelmi szakaszai
A praktikum szintjén elfogadhatjuk, hogy Glassman a CrossFit módszer kitalálásával valami teljesen újat szintetizált, és ezzel párhuzamosan hadjáratot indított a hagyományos edzésmódszerek és elfogadott metódusok ellen. Egészen pocskondiázó és extrém módon kötött bele a meglévő módszerekbe, egészen odáig menve, hogy azt állította, hogy a sporttudomány semmit nem adott hozzá a sportokhoz, “...a szteroidok nem számítanak!

Mindezek közben azt se felejtsük el, hogy Glassman egy személyi edző volt és a klienseit akarta egészségesebbé tenni, nem egy kifejezetten versenysportot és annak edzésmódszerét akarta kifejleszteni. 

Mindezek tükrében a korai CrossFit célja az volt, hogy bebizonyítsa extrémnek tűnő tanairól, hogy valóban működnek és jobban működnek, mint a hagyományos, már létező erő- és kondíció-fejlesztő módszerek. A bizonyíték olyan kunsztok formájában is megjelent, hogy az előadásai során élő performansz volt az, hogy akár nagy, izmos férfiakat hívott ki, hogy fej fölött guggoljanak Nicole Carroll ellen. Sejthetjük, hogy főleg akkoriban, aki nem súlyemelő vagy már crossfitter volt, az mobilitási problémák miatt is már eleve elbukott.

A másik nagy bizonyító módszer az lett, hogy Greg nyílt kihívást tartott fent, hogy bármely sportoló jelentkezhet és csapjanak össze az ő crossfittereivel, mely koncepció szépen platformra talált, amikor kiötölték Castro-val a CrossFit Games-t. Ezért is volt az elején releváns Glassman Games wild card-ja, vagyis hogy eredményekkel rendelkező más sportolót beengedett volna a Games-re, ha jelentkeznek (tudtommal nem volt ilyen akkoriban, amikor ez még érdekes lett volna). 

Glassman akkori szándékaiból és megközelítéseiből fakadt az is, hogy ingyen videó közvetítést akart a Games-ről, hogy minél többen lássák a bizonyítékot, hogy hol vannak a világ legfittebb emberei. Véleményem szerint az ingyenes közvetítés nagy kihatással van a mai napig a crossfit világára, részben pozitív értelemben, részben negatív módon (jó reklám a profi ingyen közvetítés, de egyben nagyon nagy költség, amit nem biztos, hogy elbír a sport, de rászokott a közönség).

Egy ezzel kapcsolatos visszanézhető történet, amikor Greg arról beszélt 2010-ben, hogy azért enged be szponzorokat (akiket viszont ezzel a lépéssel nem feltétlenül ajánl is), mert a CrossFit Games egy igen nagy, költséges vállalkozás és a támogatók segítségével lehet ingyen videó stream és relatíve alacsony költségek a versenyzők, nézők számára. 

Ehhez a történethez az a ma releváns esemény kapcsolódik, hogy a CF beengedte a Monster energiaitalt a Games-re, amelynek részben a Coca-Cola a tulajdonosa. Greg akkoriban még nem szembesült azzal, hogy az üdítőipari cégek is milyen lobbitevékenységet és aknamunkát folytatnak az egészségiparban, a politikában és hogy majd megpróbálják eltiporni a CrossFit-et is! 

A CrossFit robogott előre, és részben kényszerből el kellet hagyni Castro farmját 2010-ben, ahol addig a Games volt (“The Woodstock of Fitness”) és az igen komoly los angeles-i Home Depot Center sportstadion komplexumba mentek. Például Tony Budding-tól, az akkori média igazgatótól és egyéb médiásoktól tudjuk, hogy csak úgy szárnyaltak a költségek, például konkrétan helikopterek formájában, azaz csak úgy hasra ütve megtettek olyanokat, hogy "kell még egy helikopter operatőrrel miért ne?" Ha nem lenne nyilvánvaló, a CrossFit céget barátok és véletlen találkozásokból származó alkalmazottak viszik ekkortájt, a cég vezetése amatőr. 

2010-re tehát már látványos a Games, prémium helyszínen, valamint megszületik a 10 éves Reebok stratégiai partner szerződés, egyben felkerül az ESPN műsorára a CrossFit. Kijelenthetjük tehát, hogy Glassman erőfeszítései, hogy ő és a módszere elismerésre kerüljenek, ekkorra meghozták az eredményüket.  

 "Kijelenthetjük tehát, hogy Glassman erőfeszítései, hogy ő és a módszere elismerésre kerüljenek, ekkorra meghozták az eredményüket." 

A CrossFit és annak a verseny része is növekedett, az élő előválogató Sectionals-t kénytelenek voltak felváltani az online Open-nel, valamint beiktatásra került a profin, ingyenesen közvetített élő Regionals középválogató versenyek sora is.

2010-ben Los Angeles-be, a több pályás Home Depot Center-be költözik a CrossFit Games

Még egy fontos esemény Greg és a CrossFit életében, hogy elvált a feleségétől, akivel kialakították a CF-et. Az asszony a cég neki járó felét el akarta adni egy pénzügyi befektető cégnek (Anthos) és nagy háború lett ebből is, de végül 2012 végére Glassman – kb. 16 millió dollár kölcsönből megszerezte a cég 100%-át és ezzel együtt a totális konktrollt is felette.

Justin Bergh értekezlet jegyzeteiből tudjuk (aki a Games főmenedzsere volt sokáig, majd Castro kirúgásával a teljes CrossFit sport direktora lett), hogy 2011-től már az az időszak volt, amikor Sons of Anarchy szintű dráma volt már a HQ-ban (csak hullák nélkül), és még Castro és Glassman is gyakran csatároztak. Bergh jegyzetei arról árulkodnak, hogy Glassman túllépett már azon a ponton, hogy bizonyítani akarja a CrossFit hitelét és arról beszélt, hogy látja, hogy a Games probléma lesz a cég életében. Bármilyen furcsán hangzik, Greg úgy beszélt, hogy a fő emberei azt ígérték neki évekig, hogy majd eljön az ő ideje is, csak hagyja kicsit kifutni a Games-t és majd aztán csinálhatja a CrossFittel azt, amit akar. 

Ekkor ugye már arról a szakadásról beszélünk, hogy Greg nem egy versenysportot akart létrehozni és üzemeltetni, hanem a terembe járó átlagemberek életét akarta javítani. Kijelentette, hogy a Games-nek nincs köze a CrossFit lényegéhez, ráadásul csak viszi a pénzt (mindenki elismeri, hogy direktben a Games versenyszezon nem volt soha nyereséges). Állítólag a büdzsé fele a versenyszezonra ment el, miközben a totál bevétel harmadát hozta csak be.

Glassman egyre inkább kilátásba helyezte, hogy elfogy a türelme és rá fogja tenni a kezét a büdzsére és olyanra fogja formálni a céget, ami szerinte helyes! Ne feledjük el a 2012-ből származó 20 millió dolláros kölcsönt, ami bizonyosan rányomta a bélyegét a cég jövőjére, már olyan formában is, hogy egyrészt be kellett hozni profi igazgatókat, mert majdnem bedőlt a cég; valamint Glassman némileg a stratégiai háborúzásra váltott, amikor a Coca-Cola és az NSCA megtámadták és majdnem betiltatták az USA-ban a CrossFit edzői licenszet, plusz áltudományos formában elkezdték híresztelni, hogy a CF milyen veszélyes.  

Így érkezünk el 2018-hoz, amikor is gyakorlatilag a Games szezon részvétel is a csúcson van (majdnem 0.5 millió ember az Open-en), valamint az affiliate termek száma úgyszintén rekord (15,000 volt akkor a világon; azóta, 2022-ben is kevesebb). Az is tény azonban, hogy sokak a CrossFit-et már a Games-szel és Dave Castro-val azonosítják (aki már könyvet is írt). Közben 2011 óta eltelt már majdnem egy évtized, amióta Glassman először kérte az embereit, hogy ne a versenyzés legyen a fókusz és az igazat megvallva elég sok megdöbbentő nyilvános kijelentése is volt, például amikor azt mondta a CrossFit podcast-ben, hogy Castro-ék olyanok a Games-szel mint amikor a családi összejövetelen a gyerekasztalnál azzal játszanak a kölkök, hogy spagettit tolnak fel az orrukon, míg a felnőtt asztalnál a krónikus betegségek megoldásáról van szó. Illetve az alábbi:

"Mintha az autókereskedés parkolójában a gyerekek szórakoztatására kihelyezett vattacukor gép és bohóc 10,000 bohócra duzzadt volna és már nem is látni az autókat. Én szeretem a fesztiválokat és a taco-t is. Szeretem az embereket, a tömeget. Ez a része buli; és imádom edzeni az embereket, de abban nem vagyok biztos, hogy szeretem nézni őket edzeni. De ez van, az én ötletem volt! De amit igazán imádok az az, amikor kinyitod a termed ajtaját és beáramlanak az emberek. Ez sokkal több, mint a GAMES. A GAMES egy nyári fesztivál, az élet viszont meg nem az!

2018-ban tehát Glassman a több éves kérésének és ígéretének megfelelően radikálisan megváltoztatta a cégét és a verseny szférát, ami kívülről nézve semmiből jövő, radikális és érthetetlen döntésnek tűnhetett, de az eddigi írásom alapján már tudhatjuk, hogy nem volt az! 

A weboldal már öreg embereket mutatott be demizsonnal edzeni. A Games média osztályt Greg kirúgta. Megszűnt a Regionális versenyek óriási költségigényű rendszere, független versenyek lettek a válogatók a Games-re. A Games fesztivál és inkluzív jellegét Glassman növelte azzal, hogy az Open-ből minden nemzeti bajnokot meghívott, ami helyezés ugye önmagában nem kvalitás garancia, de valóban promótálhatja a CrossFit-et egy adott országban.

A skandallumok és a cégeladás
Floyd-19 komment >> woke nép >> 200 millió dollár >> konyec filma Glassman számára. 

Nem részletezem itt, de megtörtént, ami ellen Greg az egész karrierje során harcolt, vagyis hogy a CrossFit ne kerüljön külső behatás alá. Az végül annyira nem sikerült, hogy kénytelen volt eladni a cég teljes egészét egy befektető csoportnak, ezzel az, amit ő szeretett volna a CrossFittel elérni, nyilván vékony jégre került. 

Az eladás után az új tulajdonosok és vezetők ismét imádják a CrossFit verseny oldalát, nagy bizniszre számítanak, ami szerintem kétes.


A gordiuszi csomó
Számomra az egész nagy részben arról szól, hogy a CrossFit organikusan is valóban versenysport is akar lenni és azzá teszik bizonyos űzői is. A kérdés tehát az, hogy miként lehet(ne) a CrossFit egyszerre minden mindenki számára, nagymamától Navy SEAL különleges katonákon át az extrém versenysportolókig? A marketing aranyszabálya, hogy specializálódni kell, úgy lehet ütős üzeneteket megfogalmazni a célközönség felé. 

Amikor még kisebb egy cég, egy mozgalom, akkor könyebben marad még autentikus és talán több mindent megtehet, mert a hardcore követők tábora jobban érti a valódi lényeget. De most, ahol áll a CrossFit, vagy nem fog tovább fejlődni a versenysport része (és az is tény, hogy akár a CF márkanevet nem használó verseny szcéna elhaladhat a CF cég mellet), vagy fejlődik és egyre nagyobb médiája lesz, ami pontosan az egyik dolog volt, ami miatt Glassman meghozta a radikális változtatásokat 2018-ban. A nagy média a Games és a sportolók körül pedig azt fogja sugározni, hogy itt vannak ezek az extrém sportolók, akik a Monster Energy italát szürcsölik, amely cég egyébként is a szponzoruk és a CrossFit is. Ja, egyébként a CrossFit edzés az egészségről szól! 

Egy nagy kulcs az egészben, hogy képes lesz-e a CrossFit valaha nagy TV szerződést kapni. Azt látjuk a Reebok után, hogy tudnak találni másik céget, amely kifizeti a Games névszponzori millió dollárokat, de az a forrás a Games lebonyolítására elmegy a jelenlegi szinten (pénzdíjak, stb.) 

Számomra a mai napig azért kérdéses, hogy mekkora érdeklődésre tart számot a funkcionális fitneszversenyzés mint sport. A CF tulajdonosai az évek során azt a szerintem hiú álmot fogalmazzák meg rendszeresen, hogy olyan nagy lehet a CrossFit mint a UFC, ami őrültség! Akkor lehet egy sport nagy mint szórakoztatóipari termék, ha a nézők többsége valójában nem űzi, de a CF esetében ez pont fordítva van.  

Az viszont megerősítésre került nem egyszer, hogy voltak olyan befektetők, akik megvették volna a szezon közvetítési jogait még Glassman-től, de ő pont hogy nem akarta azt, amit felvázoltam, hogy még nagyobb média szereplése legyen a verseny CrossFit-nek, és nem hogy nem kötött szerződést erre, hanem le is vette a céget a közösségi médiumokról is! És az, hogy valaki fizetne a közvetítési jogokért még nem garancia arra, hogy végül profitábilis lesz a vállalkozás.

Láttuk azt is, hogy bár kicsit más jellegű sport és nyilván nem egy ok létezhet, de a GRID liga is bedőlt, annak ellenére, hogy nagyon sok prominens CF egyén volt benne minden szinten (sportoló és szervező). 

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi fog ebből az egészből kisülni, pláne a valódi új tulajdonosok (nem Eric Roza, hanem a befektetők) vagy az utánuk következő még újabb tulajdonosok keze alatt. Számomra nagyon rozoga a CrossFit cég üzleti modellje mind az affiliate terem, mind a versenysport szintjén, és nem lennék meglepve, ha csak az egyik élne túl vagy éppenséggel egyik sem (tehát nem az eredeti cég és nem a CrossFit márkanév alatt fejlődne – vagy stagnálna tovább a sport)! 

A cégeladás után a média feltette a kérdést: megmentheti-e ez a két ember a CrossFit-et? Roza mint kiderült nem igazán tulajdonos, hanem egy befektetői csoport arca volt. Előbb kirúgta Castro-t, majd lemondott a vezérigazgatói posztjáról és nem vesz direktben részt a cégvezetésben