pöröly
pöröly
Ma már persze állnak
a vaskalapácsok,
egy pöröly se pöröl
a vízzel, s nem őröl
a két vízimalom
se Alsóhámoron.
A fenti idézetben a minket érdeklő szerszám három alakja is előfordul: kalapács, pöröly és hámor. Az utóbbi egyértelműen német eredetű szó (Hammer), és bár az eredeti értelme ugyanaz mint a címszóé, magyarul fémet gépi erővel formára kovácsoló üzemet jelent. A kalapács egy általában kisebb szerszám, aminek a neve a feje alakjára utal, ezért a szavunk eredetének a feltárásában nem sokat segít. Tehát marad a pörölés fogalma. De mióta pöröl a pöröly? Hát valószínűleg az idők eredete óta, de legalábbis azóta, amióta a szerszámot feltalálták. Ha megnézzük az elemi alkotórészeit, akkor azt látjuk, hogy tényleg Thor vagy egy mai kalapácsvető erejével kéne bírnunk ahhoz, hogy meg-pörgessük, tehát egyszerre (p) csak forgassuk (r). A szerszámot Thor bizony egy nagy bokorról törte
Miután a magyarban gyakran érvényes az ö=e, ezért nemcsak a pör*, hanem a per* szavak is rokonai: per, pereskedik, s a többi. De mindez még színesebbé válik a pir* ág által: piros, pirul, s a többi. Igazából egy másik, távolabbinak látszó hajtás vezet a legközelebb a szóbokor eredeti jelentéséhez. Ez a par* csoport olyan szavakkal, mint a parázs, parancs, s a többi. Ebből az látszik, hogy a p*r* alakú szavaknak a tűzhöz van köze. Mégpedig pontosabban a már szóba került mozzanatos értelem miatt az izzáshoz. Az izzást a legrövidebben a pír szó fejezi ki, ezért nevezzük el az eddig átfogott fogalomkört pÎr*-nak. Az ebben fellelhető Î archifonéma magába foglalja az o betűt is mint az a társát. Így ide tartoznak a por* változatok is, mint az izzás végtermékének az állaga.
A szóvégi ly képző a tönköllyel ellentétben itt már egyértelműen hatalmat jelképez, épp úgy, mint maga a pöröly Thor esetében.
Tehát összegezve ez a szó nem más, mint a pÎr* szóbokor hatalmat kifejező változata. A jelentése ezért egy az izzó tűzhöz tartozó hatalmas eszköz.
| lapozz |