gép
gép
Mik diadalt ütnek a számvető észen
És megváltoztatják rendjét az időnek,
Hogy megáll az elme, mint egy bomlott gépely…
Arany fenti idézete mintha sejtetné az ipari forradalom következményeit, melynek apoteózisával Chaplin filmje majd száz évvel később alaposan leszámolt.
Az egyetlen dolog, amit a költő még nem tudhatott, hogy a nyelvújítás során a gépely tényleg annyira „megbomlott”, hogy a végén gép lett belőle. Így tulajdonképpen a címszavunknak maga a származása teljesen tisztázott, mert az előbbi szó eredetije a német Göp(p)el.
Ez talán az emberiség legrégebbi mechanizmusát nevezi meg, ami egy leginkább állatok által forgatott függőleges tengelyből álló erőátviteli berendezés (.deu) volt. Később a bányák emelőszerkezeteit hívták így, amelyeket az ipari forradalom alatt persze már gépi erővel működtettek.
Ma minden gép nemzetközi elnevezése a machine (pl. az angolban), amely tulajdonképpen az „eszközt” jelentő ógörög μήχος (mechos) származéka a latinon keresztül. De tiszta véletlenül, a mai magyar elnevezése annyira találó, hogy a gép akár magyar szó is lehetne, hiszen ez magától, gyakran és egy pillanat alatt elvégzi a munkát (lásd a III. mellékletet)…>>> Ez pedig megint csak azt bizonyítja, hogy a magyar az idegen szavakat nemcsak egyszerűen „honosítja”, hanem megpróbálja tényleg a lehető legnagyobb mértékben beilleszteni őket a saját magyarázó rendszerébe. Ez a módszer viszont a fenti példa szerint túldeterminál, ellentétben a hagyományos, indogermán stílusú, lineáris származtatással, amelyik a ragozó nyelvek esetében egyértelműen aluldeterminál – ezért is olyan nehéz az utóbbi kizárólagos segítségével megvilágítani az ilyen nyelvek szókincsét.
| lapozz |