lány

legelőre
vissza
tartalomjegyzék
tovább
leghátra

lány

Az Ősz piros virágait

Ismeritek, kis lyányok, akik jöttök

S félős, nevető vágyakkal köszöntök.

Ady Endre: Őszi, piros virágok

Az ember ivadéka

Először is nézzük meg a nem tekintetében még semleges gyermek szavunkat. A k betű az -ek képzőben – ami egyben kicsinyítő képző is – az önhivatkozás elemi jele, tehát ez a szó egészében valami olyanra vonatkozik, amit a gyermek magától csinál. Az m betű pedig ugyanúgy az „egylényegűség” elvont fogalmára utal, mint az ember megnevezésében. Ez eddig aránylag egyszerű, de a szó gyer- töve annál furcsább, hiszen a hasonló tővel rendelkező gyertya és gyertyán szavak se egymással, se a gyerek-kel nem látszanak rokonnak. De viszont ugyanezt a tövet találjuk a jön ige felszólító módjának néhány alakjában, a mozzanatos igeragozás emlékeként: gyere, gyerünk és gyertek. Ezek az igealakok tulajdonképpen a mozgás alapfogalmának az „idefelé” irányuló, huzamos, méghozzá az r által képviselt „körben forgás” miatt ismétlődést kifejező származékai közé tartoznak, ugyanúgy mint maga a jár ige (vö.: Elsőrendű rendhagyó igék), mint a „gyalog” fogalom megtestesítője. Felszólító módról lévén szó, a gyermek elnevezése így azt a jelenetet örökítheti meg, amikor a velünk egylényegű, de pici lényt hívják, s az magától elkezd járni.Az ivadék neme

A milói Vénusz
képlemez

Ha a gyerekeket a nemük szerint osztályozzuk, akkor nyilvánvaló, hogy a fiú a férfi egyenes „leszármazottja”. A lány a befejező ny betűjének köszönhetően szintén hasonlít az anyǍ-ra (alanyesetben Ǎ=a,u), ha nem is egész jelentésében, de a nemében mindenképpen. Mint azt Ady verse is sugallja, a címszavunk mai alakja nem feltétlenül az eredeti, sőt még az idézetben olvasható †lyány sem. A szó legvalószínűbb fejlődése *jány → †lyány → leány → lány, mert ez értelemszerűen a gyermek közvetlen rokonságába sorolja (lásd az előbbi táblázatot). Így egyrészt az „odafelé mozgó” meny elődjévé is válik, másrészt értelmet kap az ny betűje is, ami a táblázat szerint azt jelenti, hogy „hosszan” (vö. nyolc). Ebből kifolyólag a lány a fiúgyermekkel szemben az, aki hosszan (gyalog) jár, ami elképzelhető is lenne, ha abban az időben csakis a fiúk lovagoltak volna.

tovább

| lapozz |