csavar
Ennek a szónak az eddig ismert származtatása megint csak azt igazolja, hogy a magyar nyelv kutatói között nem volt olyan polihisztor, mint Leonardo da Vinci, aki már évszázadokkal ezelőtt felismerte, hogy ez az alak vagy akár mozgás szoros összefüggésben van a csiga házával. Ugyanis mindkettőnek alapja a spirál, ami „síkban a csigavonal sémája, egy görbe, míg a térben a csavar vagy tekercs mintázza” (Wikipédia: Spirál). Ha a filológusok felkelnének végre az íróasztaluk mellől, akkor hamar belátnák, hogy ez a tény könnyen igazolható is a magyar nyelv keretein belül, anélkül hogy a véletlent hívnánk segítségül a szótörténet magyarázatához.
A fenti mondókát mindenki ismeri, de van ennek egy picit durvább változata is:
Csiga-biga, told ki szarvadat!
Ha nem tolod, összetöröm házadat.
Ha esetleg a kisgyerek valóra váltja a fenyegetését, akkor a széttaposott csiga háza jellemzően csörgő hangot fog adni. Nem hiába nevezik a csigát néha csrr-nek a gyerekek, amíg meg nem tanulják a nevét. Vagyis az állat neve egyértelműen hangutánzó, ugyanúgy mint a zenével kapcsolatos szavaink (pl. a zöld). Tudjuk azt is, hogy a g szerepében megfelel a k-nak mint a G=g,k archifonéma, és a C=c,cs,k hangzócsoport pedig kicsinyítő képzőként gyakran eredményez állatneveket. Tehát a csiga egy teljesen szabályos, eredetileg hangutánzó, de nyilvánvalóan magyar szó.
A csörlő nevén sem csodálkozunk többé, ha belegondolunk, hogy az eköré tekeredő kötél követi a csigaház spirál vonalát. Na meg a csigalépcső is mindenki számára ismert fogalom. A meglepő dolog inkább az, hogy a kavargó víz is nagyjából ilyen alakzatot eredményez, mint azt a Niagara folyóról készült felvétel kitűnően ábrázolja.
A képen látható örvény körülvesz, és végleg elnyel, ha belekerülünk (ez a szó ugyanabba az ö* szóbokorba tartozik, mint az öt, az elemi képzőkhöz pedig lásd a III. mellékletet). Ilyen jelenséget a vízben kicsiben egy kavics is előidézhet, ami viszont a kő kicsinyített változata (a tőváltást a hajlító szóképzés okozza). A kavarás így az elmerülő kőnél is fellépő forgás létrehozása (jegyezzük meg, a hajócsavar elnevezése nemzetközileg is pont erre az örvényre vonatkozik, miután az alkatrész maga propeller és nem Leonardo-féle „csavar”).
A fent említett cs=k megfeleltetés a cselekvést a szárazföldre helyezi és egyben a csigaház alakjához is köti. Tehát már jóval a csavar ipari előállítása előtt köztudott volt, hogy ennek a tárgynak a pereme a csiga házához, vagy a vízbe dobott kő által okozott örvényhez hasonlít. Csak a filológusok nem tudtak róla…
Leonardo és a csigalépcső
A világon az egyik legérdekesebb csigalépcső Franciaországban, a Loire menti chambord-i kastélyban (.fra) található. Az épületen belül, méghozzá a központi terem kellős közepén van egy kettős csigalépcső, ami a tetőteraszra vezet. A külső szemlélőnek úgy tűnik, mintha az emberek ugyanazon a lépcsőn mennének, pedig a két lépcső használói sosem találkoznak egymással.
A kastély építészének neve ismeretlen, de a szakértők egyetértenek abban, hogy mindenképpen Leonardo da Vinci terveit kellett használnia, bár ezek nem maradtak fenn. A kastélyt I. Ferenc francia király építtette, akinek Leonardo élete utolsó éveiben vendége és udvari építésze volt. A mester az építkezést nem élhette meg, mert pár hónappal ennek kezdete előtt elhunyt az amboise-i kastély mellett levő Clos Lucé-ben (.fra).
| lapozz |