nép
nép
„A magyar nép zivataros századaiból”
Kölcsey még talán nem tudta, de mi ma már tudjuk, hogy a nép és a némber ugyanannak a né* szóbokornak a tagja, annak ellenére, hogy nem az amazonok népéről van szó. Ezt még az a tény sem változtatja meg, hogy a szóbokor töve manysiul kifejezetten nő-t jelent. Mint a legtöbb hasonló esetben, itt is a nyelven belüli rokonság szolgál magyarázattal és nem a nyelvek közötti, még akkor sem, ha a magyarhoz legközelebb álló nyelvről van szó. Nem véletlen, hogy a címszavunknál a feltárandó összefüggés kivételesen még a szokásosnál is érdekesebb. A nők titka
A szóbokor állandóságot kifejező szava a néz, amiben első látásra semmi közöset nem vélünk felfedezni sem a néppel, sem a nővel. Bár az utóbbit ha szemrevaló, szívesen nézzük. Ezt néha meg is tesszük – ha éppen úgy akarjuk. Mert még a többnejűségnek is van némi határa. Gyakorlatilag az, hogy a jegygyűrű viselésére kiszemelt ujjunk a négyes számú. A nőknél leginkább becenevet használunk, de minden mást is név-vel illetünk, ha erre méltónak tartjuk. S pont ez az, ami a fenti igére is jellemző: az néz, aki a tekintetével állandó módon kiválaszt valamit.
Persze a kiválasztás néha nehéz – mert ez a két szó nem hiába rokon. Némi negatív válasz szinte elkerülhetetlen, mert ezt a magyar nyelv egyenesen a női nem-hez köti.
Ő a nő
Az ügyben akkor lőn világosság, ha megvizsgáltuk a lét alapfogalmának a mozzanatait:
Ha valaki lő, akkor a lövés közege a levegő.
Egy nő nem csak igéz, de ige is:
Ha valami nő, akkor a növés a nevelő-nek köszönhető.
A névszói értelem viszont egy másik minta alapján alakult ki, ami a fej=fő egyenlőség. De a nej=nő egyben azt is jelenti, hogy valakinek a neje az nő, de ugye a nője nem biztos, hogy a neje…
Annak ellenére, hogy a nő igei jelentése a nők társadalmi szerepét is mintha meghatározná és ezért esetleg korlátozná, a -né „házas” ragnak mégis jelentéstöbblete van a manysi нэ (né) szóhoz képest: hogy egy több mint 1000 éves példával éljünk, (Árpád-házi) Gézáné Sarolt nem csak a Géza neje Sarolt, hanem sokkal inkább a kiválasztott Sarolt, aki egyedül Gézához tartozik. Ez azért már jóval romantikusabb.
A nő és a többi
A né* szóbokor kiválasztást jelentő alapfogalma rendkívül fontos, mert általa azonnal meg lehet magyarázni két rejtélyes esetragot is.
Ezek közül az első az önhivatkozó változat, ami néki a következő jelentéssel: a kiválasztott személyhez tartozó. Magától értetődő, hogy csak ebből keletkezhetett a mai -nAk rag, amelynek részes- és birtokos határozói szerepe van:
Sarolt a gyermekének, Istvánnak akarta megszerezni a koronát.
A másik a folyamatos értékű *nél avagy a kiválasztott közelében. Ez az a szó, ami mára a -nÁl adessivumi raggá vált:
Végül a hatalom Istvánnál, Sarolt gyermekénél maradt.
Igaz, hogy a tárgyalt szóbokor kiemeli a nők társadalmi szerepét, de a fő hangsúly mégis a kiválasztáson van. A p egyszeriséget jelképez, ezért a nép nem (csak) a nők által gyarapított sokaság, hanem az, ami valamilyen egyszeri választás eredménye.
Ez természetesen nem a bibliai értelemben értendő, hanem történelmileg az ázsiai lovas nomád népek szokásait tükrözi. Ezek mint ismeretes, nem európai módra alkottak országot, hanem a körülményektől függően, változó szövetségekbe tömörültek.
| lapozz |