Embedded Files
Janus Pannonius valós vagy vélt síremléke a pécsi székesegyházban - Fendt, Tobias: Monumenta sepulcrorum. Vratislaviae, 1574. (22. számú metszet)
Az emlékművön látható, Janus által írt sírvers nyersfordítása a következő: Itt nyugszik Janus, aki a honi Dunához elsőként vezette, a Helikonról, a babérkoszorús istenasszonyokat [= a Múzsákat]. Irigység, legalább ezt a megnevezést engedd meg az eltemetettnek! Gyűlöletnek síremléken nincs helye.
A kutatók két adatra támaszkodva gondolják azt, hogy készült egykor ábrázolás Janus Pannoniusról. Az egyik adatot maga a költő szolgáltatta Mantegnát dicsőítő versével, amelyben elmondta, hogy őt egy párosképen Galeotto Marzióval együtt festette le a híres padovai mester. A vers kezdete az ókori Apellesra utal, aki Nagy Sándort barátjával, Hephaistionnal együtt festette le. A párhuzam érdekes, hiszen Hephaistion valószínűleg idősebb volt éltig tartó barátjánál, Nagy Sándornál, akivel gyermekkoruk óta ismerték egymást, hiszen mindketten Aristoteles tanítványai voltak. Galeotto is idősebb volt barátjánál, Janusnál, és mindketten a veronai Guarino tanítványai voltak.
A másik adat Giorgo Vasarinak (1511–1574) az olasz művészek életrajzait tartalmazó műve (Vita di Andrea Mantegna pittore Mantovano), amelyben Mantegna pádovai freskója kapcsán ezeket írta a XVI. századi szerző: "Ott [a padovai Szent Kristóf-freskón] lefestette messer Bonramino lovagot és egy bizonyos püspököt Magyarországból, egy teljesen hóbortos embert, aki egész nap Rómában kószált, és azután éjszaka az istállókba húzódott vissza aludni, mint a barmok." Nos, sokan úgy gondolják, hogy az a bizonyos magyar püspök nem lehetett más, mint maga Janus Pannonius!
Feltételezett, ám nem hiteles Janus Pannonius-képmások
Mantegna: Trasporto del corpo di San Cristoforo decapitato (c. 1457) freskórészlet (Padova, Chiesa degli Eremitani, Cappella Ovetari)
Mantegna (1431-1506): Férfi képmása. Táblakép, cc. 1470. (Washington, The National Gallery of Art)
Egy ifjú miniatúrán. Plautus-kódex, Ferrara, c.1465. (Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 111.)
Padovában az Eremitani nevű templomban, az Ovetari kápolnában látható a Mantegna által festett Szent Kristóf-legendát bemutató freskósorozat. Balogh Jolán, a híres művészettörténész az 1930-as évek elején választotta ki azt a freskón látható ifjút, akiben Janus alakját vélte felfedezni. Ez a hipotézis lett a leginkább elfogadott, hiszen a későbbiekben ezt a padovai arcot közölték a legtöbbször Janus arcmásaként. Sőt, Borsos Miklós pécsi szobra kivételével, a szobrászok, festők, grafikusok mindig e kép alapján készítették el a maguk Janus-ábrázolását.
Tóth István 1970-es évekbeli felvetése, amely egy ma Washingtonban őrzött képet tartott Janusénak, nem aratott sikert.
A bécsi Plautus-kódexben levő ifjú képmása, a padovai freskó után, a másik leginkább elfogadott, Janussal azonosított ábrázolás.
Egy ifjú táblaképen. Ferrara, XV. század második fele (J. Paul Getty Museum, Malibu)
Püspökfej homokkőből, 1355-1374 közt! Magassága: 32,5 cm. (Pécs, Dómmúzeum)
Egy pécsi püspök bizonytalan eredetű, XVIII. századi plakettjának rajza az egykori Ernst-gyűjteményből
A XX. század végén Marianna Birnbaum a Paul Getty Múzeum egyik, talán Mantegna által festett táblaképén vélte felfedezni Janus profilját.
Sem a középkori eredetű, homokkőből készült pécsi püspökfej, sem a Pécsett talált, XVIII. századi plakett nem vehető komolyan Janus-ábrázolásként.
Út a hiteles arcrekonstrukció elkészítéséig
Kölesy Vince–Melczer Jakab: Nemzeti Plutarkus. I. kötet. Pest, 1815. A bécsi Johann Georg Mansfeld rézmetszete Buck József pécsi rajztanár képe alapján
A 19. század elején készült a fent látható illusztráció, amely azt az eseményt jeleníti meg, amikor a Pécsre látogató Mátyás királynak a papok megmutatták Janus Pannoniusnak az altemplomban rejtegetett, temetetlen holttestét. Ekkor, a kép alá írtak szerint, „Kigördült a szánás könnye a jó Fejdelem szemeiből.”
II. Pál pápa bullája. (Nagy képes világtörténet. IV. kötet, III. rész)
1991-ben a pécsi székesegyház altemplomában, a Kárpáti Gábor régész által végzett ásatáson, szurkos koporsó nyomai között, II. Pál pápa bullájával együtt találták meg azt a csontvázat, amelyről joggal hihető, hogy Janus Pannonius holttestének maradványa.
Janus Pannonius koponyája
A Pécsett, 2009. június 5-én bemutatott, Kustár Ágnes által készített arcrekonstrukció
A koponyáról számítógépes arcrekonstrukció készül. Talán ennek köszönhetően nyerhetünk majd a nagy humanista költőről elfogadható ábrázolást.
Szentmártoni Szabó Géza
irodalomtörténész összeállítása
Janus Pannonius összes verse latinul és magyarul a Magyar Elektronikus Könyvtárból: >>>
Page updated
Google Sites
Report abuse