Nagy-Kopasz

Post date: Mar 19, 2012 12:02:00 PM

Két hét betegség, nátha és köhögés után tegnap kipróbáltam, meddig jutok kerékpárral a hegyen. Utoljára a Bringaexpón voltam március 3-án, de utána már a kerékpáros munkába járás is annyira megköhögtetett, hogy a múlt héten inkább otthon hagytam a bringát, és a legközelebb lakó kollégámmal, autóval jöttem be dolgozni, hogy erre a hétvégére már biztosan jól legyek.

Az ismerőseim eredetileg vasárnapra terveztek túrát, de végül csak szombaton mentek egy rövidebb kört, tegnap délelőtt egyedül indultam el a budai hegyekbe. Hallottam, hogy a jó idő miatt rengeteg turistára lehet számítani a népszerűbb helyeken, ezért igyekeztem olyan utat választani, amerre kevesen járnak. A Hármashatár-hegyre aszfalton tekertem fel, az első nagyobb emelkedőn bebizonyosodott, hogy a terheléstől már nem köhögök. A Virágos-nyeregből a sárga jelzésen (Csúcs-hegy, Kálvária-hegy) mentem Nagykovácsiba, erre senkivel sem is találkoztam, csak a Paprikás-pataknál sétálgatott néhány család.

Budaligetnél belementem egy friss kutyaszarba, ami az ösvény közepén volt, csak épp nem figyeltem. A Solymár felé vezető sárga jelzés egy helyen keresztezi az aszfaltutat. Először arra gondoltam, hogy itt letérek a sárgáról, mert nem akarok térkép nélkül ismeretlen utakon kóvályogni, de inkább visszatértem a jelzésre. Ezalatt elém került egy négyfős bringás társaság, akik közül az egyik egy korábbi pilisi túrán futólag megismert srác, Peti volt. Együtt tekertünk a Zsíroshegyre, majd Nagykovácsiba, ahol Zoliék házánál megálltunk egy rövid pihenőre. Menet közben kiderült, hogy vannak közös ismerőseink. A háztól a Crosskovácsi pálya felé indultunk tovább, Peti és Zoli hamar visszafordult, csak Matyi és Móni maradt. Feltekertünk a Nagy-Kopaszra, ami a Budai-hegység legmagasabb pontja, itt áll a nemrég épült Csergezán Pál-kilátó is. A kilátó tetejéről tökéletes panoráma nyílik az egész környékre.

Kis pihenő után Pest felé vettük az utat, miközben kiderült, hogy nagyjából ugyanabban az irányban lakunk. Nagykovácsi után a Hűvösvölgy és a vitorlázórepülőtér felé vettük az irányt, errefelé már sok turista volt. Matyi kormányát a Határ-nyereg után elrántotta egy iszalag (liánszerűen felkapaszkodó kúszónövény), mikor egy kisgyereket akart biztonságosan kikerülni. Szerencsére nem esett nagyot, de azért volt egy kis vér. Angyalföldön telefonszámot cseréltünk. Otthon megettem az összes lencselevest, amit a lábosban találtam, aztán csatlakoztam a családhoz.

Valami recseg a vázban, talán a hajtómű környékén, az első fékemnek pedig továbbra is pokoli zaja van, ha bemelegszik.

Adatok: 57,41 km 3:27:56 alatt, átlag 16,5 km/h, maximum 58,3 km/h. 1 kulacs víz, 1 db Ma Baker zabszelet (kevés).