Mátra Maraton 2011
Post date: Aug 29, 2011 4:19:41 PM
Már pár hete kinéztem a Mátra Maratont a versenynaptárban, ugyanis egész évben alig voltam terepen, de kb 2 hónapja megvan már az új bringám, ki kellett próbálni valahol. Miklóst szokás szerint nem volt nehéz rábeszélni egy újabb kihívásra, be is nevezett még a határidő előtt. Én pont akkor nem voltam itthon és a távban sem voltam biztos ("hagyományosan" hosszútávot választok mindenhol), ezért csak a héten, az utolsó napon neveztem személyesen a Vuelta irodájában, az Élessaroknál levő Balusztrád irodaházban - a középtávra, mert "a medve nem játék, a Mátra nem domb".
Fotó (c) Vuelta Sportiroda / kerekparinfo.hu (nagyobb felbontás nincs)
A honlap információi szerint bemegyek és kész, mindenesetre az csak ott derült ki, hogy nekem külön regisztrálnom is kell egy online nevezési rendszerben. Szerencsére a pénzt ott lehetett hagyni. A munkahelyemen regisztráltam is az ODiN-ban, ami mellesleg egy magyar fejlesztésű szoftverben fut... nem tudtam belépni a jelszavammal (amit mailben elküldött a rendszer...). Kipróbáltam a jelszóemlékeztetőt, a jelszó az volt, amit beírtam, de így se ment. Írtam az adminnak, aki többszöri próbálkozásra végre csak megoldotta, hogy menjen a login (amire a nevezéshez amúgy most nem volt szükség).
Utazás, nevezés, rajt
Reggel 8-kor akartunk indulni Budáról, de szerencsére reggel ébredéskor eszembe jutott, hogy a rajtszám átvételére is kell legyen egy határidő... A honlapot megnézve kiderült, hogy 9-ig kellene odaérni. Gyorsan bepakoltam és szóltam Miklósnak, hogy helyzet van és 15 perc múlva a ház előtt... így ugrott a reggeli is. 8:00 körül hagytuk el Budapestet, és a kicsit erőltetett tempónak köszönhetően 8:50 körül már le is parkoltunk, és hamarosan át is vettük a rajtszámot. A rajt/cél a sástói Adrenalin Park területén volt, a parkolásra végül is nem volt panasz, elfértünk, a szervezők mindent megtettek, hogy legyen hely. Miklós adta elő a legnagyobb FAIL-t azzal, hogy Gyöngyösön jött rá, hogy a bringás cipője otthon maradt az ajtó előtt, de ez nem kis részben a siettetett indulásnak volt köszönhető. Tavaly ugyebár én jártam így a sisakommal a Tour de Pelsón. Viszont itt is lehetett vásárolni, így most van két pár tökegyforma Shimano MT42-ese és egy újabb pedálja. Sajnos nem egyeztettünk a nevezésről, így az is kiderült, hogy ő a hosszútávra menne - a szervezők megerősítették, hogy ez azt is jelenti, hogy el kell indulnia a hosszútáv rajtjával. Ha ez nem lenne elég, a stopli felszerelésekor leszakadt az egyik csavar feje, szerencsére ezt 1 perc alatt pótoltuk a kereskedőnél, aki hajlandó volt emiatt kibontani egy becsomagolt stoplit. Aztán mentünk a rajtzónába. Itt láttam Zolit, akivel korábban egyszer tekertem már, illetve Nórit az Alpinbike-ból, de más ismerős arcot nem láttam.
A maraton
A rajtot úgy oldották meg, hogy a parkon belüli részt, pár 100 métert felvezetővel tettünk meg a főútig ("lassú rajt"), onnan már lehetett nyomni felfelé az aszfalton egészen a kékestetői sípálya aljáig, amin fel kellett tekerni a csúcsra. Akik komolyan vették a dolgot, már itt elhúztak, így a mezőny szét tudott húzódni. Mielőtt megkezdődött volna a sípálya megmászása, segítettem egy srácnak, akinek hihetetlen módon egy grafitceruza hegyétől lett defektje. Se pumpa, se belső nem volt nála, de szerencsére a Gary Fisher Ferrous-nak is 29"-os kereke volt, ezért az én tartalék belsőmet használtuk fel. Ezzel elment vagy 15-20 perc. A sípálya tetejénél lelkes szurkolók vártak, de dobos is volt. Érdekes, volt, aki már ezen az emelkedőn is tolta, pedig ez nem is volt ennyire nehéz.
Anélkül, hogy jobban belemennék az útvonal leírásába, a pálya 3 részből volt összeállítva, amelyből a hosszútáv 3, a középtáv 2, a rövidtáv 1 részt tett meg. A hosszútávot indították először, az azonos szakasszal induló középtáv később lett rajtoltatva. Az első körön "csak" le kellett gurulni a Kékestető alatti erdőn át egy gyors ösvényen egy erdészeti útig, ami poros, helyenként nyomvályús, de legfőképpen köves volt. Itt sorra előztem a többieket, akik a középtáv mezőnyének végét alkották. Sok volt a defekt ezen a szakaszon, Zolit is láttam szerelni, de volt, aki itt esés közben karját törte és mentővel vitték le ugyanezen az úton... A rajtzónához az első kör egy ösvényen vezetett vissza, aminek rögtön az elején szó szerint letettem az arcom, mikor az első kerék megakadt valamiben. Szerencsére megúsztam pár kisebb horzsolással. Innen hamarosan be is fejeztük az első kört, és megindultunk a másodikra, ami északi irányban volt. Errefelé volt néhány aszfaltos szakasz is, az egyiken találkoztam Petivel is, aki a szokásos csapatmezben, országútival gurult éppen lefelé.
Talán a defekt miatti lemaradás okozta, hogy szinte az egész maraton alatt legfeljebb 10-20 ember előzött meg. Leszállnom is csak 2-3 alkalommal kellett, szinte végig jó formában maradtam. Kellő mennyiségű frissítőpont volt, ahol általában izotóniás italt is osztottak, ezért elég volt a rajt előtt vásárolt 2 db Nutrixxion energiaszelet (490 Ft/db) és a sok folyadék. Zoli a legvégén ért csak utol - arra maradt még energiám, hogy átugorjam a cél vonalát (ld. fenn).
3:33 alatt sikerült teljesíteni az 55 km-es távot. Végig ragyogó idő volt, nem is túl meleg, szóval szerintem ideális volt a versenyhez.
Célbaérkezés után
Mivel nem az elsők között értünk be, nem volt nagy tolongás a célban, sőt az autók nagy része is eltűnt már.
A befutó közben észrevettem Ágit, volt osztálytársamat, aki felismert és üdvözölt is.
Lemostuk a bringákat - volt alacsony és magas nyomású mosó is bőven -, aztán magunkat is. Az ebédjegy a rajtszám egyik sarka volt, ezért azt külön le kellett vágni és magunkkal vinni a tápos sátorba. Egy tál milánói makarónit kaptunk, épp ideje is volt, mert én csak a két energiaszeletet ettem egész nap. Közben Miklós is visszaért a Kékestetőről, és csatlakozott hozzánk. Evés után elindultunk Budapestre, és ennyi... Jó volt, mennék jövőre is szívesen, talán a hosszútávra is...
Hivatkozások
Mátra Maraton 2011 - Eredménylista (PDF)
Adrenalin Park, Sástó
BikeMag fórum - Mátra Maraton (81.-87. oldal: 2011-es beszámolók, fotók)