a mirtusz hajamra ráfagyott

e szent napot halál tervezte

virágok szirmait ágyadon

szétzúzta véres jégpermete

a csokorból lárva nőtt s angyalok

hazudták lepkeként ébredhetsz

de szárnyaid nem nyíltak s alkalom

nem maradt hogy velem éljed meg

mögöttem ötven év míg loholt

itt voltál anyuskám még nekem

azóta szívemben csak pokol

holtakkal bolyongok védtelen

másé a kert nekünk fájó vég

a fák már szívünkből törnek fel

az élet hatalmas játszótér

nélküled tele van szörnyekkel

hogy élek odafent apróság

a kezem nem fogja senki lent

de lehet köröttem tűz hó ár

a múltat nem töri semmi meg

2017.01.10.-2018.04.21.

Zsefy Zsanett

*

1972. 01 15-én volt az esküvőnk.

1999. 01. 15-én hunyt el édesanyám... abban az évben töltöttem be az ötvenet...