foghíjas napküllők között

ismét útra kelt a nyár

gólyaszárnyak mentik

a földrészek felett

madárcsőrök kottáznak

kísérő zenét s

mielőtt összecsomagolnák

a fecskék a melódiát

elpróbálják esténként

az ablakom előtt

szívemben

félelemrögök gyűlnek

benne percek évek

a szerencsés látja a

gólyák visszatérnek a

vesztes bár szárnyal

nem ér több nyarat

2018.08.25-30. - 2. változat - 2018.09.16.

Zsefy Zsanett

*

MaradanDOKK-os vers.

*

Ez volt az eredeti:

Költözők

A foghíjas napküllők között gólyaszárnyakon

útra kelt a nyár. Nyomában fecskecsőrök kottáznak

kísérő zenét. Még elpróbálják párszor a melódiát,

mielőtt útravalónak összecsomagolnák a reményt.

Az öregek ráncai egyre gyűlnek, mint víztükörre

szórt morzsára halak. Szívükbe félelemrögök nőnek.

Vajon ki lesz ki ismét alul marad? A sorsrulett forog.

Benne percek, évek. Feketék, vörösek, s ha a golyó

fennakad: szerencsés, 'ki látja, a gólyák visszatérnek.

A vesztes bár szárnyal, veled már nem halad.

2018.08.25.