éjszaka sziporkázó buborékokat számolok.
Néha kipukkannak majd feltűnnek,
mintha valami láthatatlan száj
Hajnalra belátom túl sokan vannak és túl messze.
Engem sem találnak majd meg egyikben se.
Mire a Nap végigkarikázik az égi rutinpályán
ismét szakadt fényfüzérek lesznek
a pókhálóerezetek. Meg-megrezdülnek velem,
ahogy hatalmas lábaival átölel és
menthetetlen felzabál az éjszaka.
Bara Anna (Zsefy Zsanett)
A Dokkon fent van más címmel egy átirata: Micsoda pók, avagy kétes kegyelem...de azt elvetettem.