Túlérett gyümölcse vagy már e világnak,

hiába fordul ki sarkából, kivárnak.

Szemedből bogarak rajzottak az égbe,

lángot fogott tőle ezer csillagkéve.

Felhőkből facsartál könnyet, s a nagykendő

- csontos hegygerincen megülő porfelhő -

takarja kínodat: belül magma éget.

Jégbe zárva hordod múltad és a véget.

Hátadat horpasztva tartod a terhedet,

még itt-ott felszakadt sebhelyed rejtheted.

Titkodat felfedve sem értik. Kár a szó.

Porrá leszel, ahogy porból vagy származó.

2017.05.13.

Zsefy Zsanett

*

Korábbi címei: Földről Földig; Fátum.

A Dokkon ezen fut, Bakkné név alatt.