nincs ellenérvem azt te bizton tudod

ha úgy köszönsz rám szia költőtárs

én sem hagyom magára e zugot

hol gyakran pirul verssel tűzdelt nyárs

úgy nevezném versöltőknek gálya

mit lángelméknek csonka sorfala

húsz év óta őriz s többünk vágja

hogy bárkinek nem terülj asztala

van akinek ízlik ami édes

míg másnak fűszer ami vulgáris

a hossza is megosztó és képes

egy egysorosból verset kreálni.

a rím nem oszt ma már nem is szoroz

ki rímeset ír tudja mily' nehéz

ha elkezdted klasszikusba soroz

de nem rímelni nagyobb szenvedés

megpróbáltam ezt is azt is mégsem

érzem azt hogy költő lehetek

néhanap meg éppen attól félek

felfedeznek ha mindent bevetek

így eltitkolom mire vagyok képes

majd sajnálhatják a mellőzött zsenit

két alakban játszom pedig véges

éltemnek itt nem lesz már zenit

2020.02.12.-2020.03.09.

Bara Anna