Hajolj rám éjszaka, úgy érintsen a csended,

nem zuhanok mélybe, ha velem maradsz.

A csillagok között sem töröm meg a rendet,

csak hagyom, hogy ringasson a pillanat.

Hajnalban se ébredjek fent halk susogásra,

míg lábujjhegyen távoznak a csillagok.

Nap keze simítson, és ne perzseljen lángja,

rám úgy terítsd köpenyed égi utamon.

2014.03.07.

Zsefy Zsanett

*

Zeneajánlóm: youtu.be/RksFhgayhtY