azon az estén, mint a mesebeli hableány

még szétnézett e földi világban mielőtt

alábukott. teste nem vált semmivé,

lelke huszonnyolc lélekkel emelkedett

a mennybe.

azóta a parti fák minden sikolyra

ágaikkal a víz fölé nyúlnak,

a híd gerince elnehezül, ahogy a folyóra

szemfedőnek ereszkednek az éjszakák.

a búvárok retináján ezután örökké

ott lebegnek a hajóablakokban kalimpáló széklábak,

mintha emberi testek keresnének kiutat,

de csak vörös terítők kúsznak elő az iszapból.

elnyelt kiáltások buborékai szállnak a felszín felé

a fülsiketítő csendet felkavarva.

miközben a keresők félelme a kudarctól és

még mélyebb félelme a sikertől a tieddé lesz,

az alig kivehető foltokra tekeredik a sodrásban

a hiábavaló idő: élőhalott leszel s te is eltűnsz

az örök várakozásban.

2019.06.13-18.

Bara Anna

*

A Hableány hajó 2019. május 29-ei végzetes balesete 28 áldozatának emlékére. A vers születésekor még egy áldozatot kerestek. Erre utal az "örök várakozás".