eljött az ő ideje

és akkor letörölte a könnyeit

keményítőbe mártott szívét

kitette száradni

mellkasában mégsem érzett ürességet

a világ is üres volt

már semmi köze sincs hozzá a szívnek

a tőzsdéhez nem értett de biztos volt benne

hogy a szeretet árfolyama nem miatta zuhant

régóta leszállóágban volt

a lelketlenség csúcsokat döngetett

archaizált fogalom lett az otthonmeleg

csak egyesek ismerik de azok vérszemet kaptak

pedig a szemükön egyre vastagabb a hályog

mégis a többséget hiszik vaknak

a többség meg azt hogy ez

csak egy rossz álom

2015.01.07. - 2015.03.07.

Zsefy Zsanett