(Vincent van Gogh: Hollók a búzamezőn c. festménye alá...)

e világ nekem már

vészmadár-csontvázak

test nélküli képek

s nem búzavirágkék

halál lett a társam

holló tetemében

nem maradt mellettem

csak egyetlen testvér

szívemben azóta

búzamező lobog

s szélvágta okkerből

a rozsdahalál kél

éltem az örvénylő

légcsápok közt hasad

hol imát sem mond majd

ki értem bennem élt

de fáj hogy köröttem

jajgatnak a tájban

a széttépett sárgák

és zöldek feketék

mikor a csendet a

megtört hollószárnyak

kékből merítve

szaggathatják szét

2020.10.18.

Bara Anna

*

Maradandokk lett 2021. márciusában: dokk.hu/versek/olvas.php?id=46604

*

Illusztráció: Vincent van Gogh: Hollók a búzamezőn c. festményéből részlet

*

(Részletek: Vincent van Gogh szerelmi élete-ből:

https://mystique.cafeblog.hu/2018/11/28/vincent-van-gogh-szerelmi-elete/)

"Vincent van Gogh egész életét beárnyékolt egy sötét felhő:

Azon a napon született, amikor a bátyja meghalt, és ez rányomta létezésére a bélyegét."

Theo, a fiatalabb testvér lett a bizalmasa. Így neki mondta el azt is, amikor alig 19 évesen szerelmes lett Carolina Hannebeekbe, egy unokatestvérébe, aki helyette egy másik férfit választott."

Szerelmei között prostituáltak, s gyakran nála idősebb nők is voltak.

Egyikőjük - a szülők szomszédságában élő - Margo volt, aki hozzá is ment volna, de a nő családja nem engedte. Ekkor Margo öngyilkosságot követett el.

*

Részletek életrajzából:

"....a nála négy évvel fiatalabb Theóval alakított ki szorosabb kapcsolatot, aki szellemileg és anyagilag is támogatta bátyját."

"Egy szerencsétlen szerelmi ügy miatt családja és ismerősei megszakították vele a kapcsolatot. 1885-ben meghalt az apja, ezután a családja – Theo kivételével – örökre elzárkózott tőle. Theóval életük folyamán állandóan leveleztek, ebből a levelezésből 650 darab maradt fenn. Ezekből származik a legtöbb információ van Gogh életéről."

"Provence-ban lenyűgözte a természet szépsége, lázasan festett. Magányosnak érezte magát, ezért megkérte Paul Gauguint, akit Theónál ismert meg, hogy látogassa meg. Gauguin 1888. október 23-án érkezett Arles-ba. Eleinte minden rendben volt, közösen dolgoztak, de van Gogh idegei egyre feszültebbek voltak, a megfeszített munka és a nem megfelelő életmód robbanással fenyegetett. Egyre többet veszekedtek, míg 1888. december 23-án az udvaron van Gogh borotvával megtámadta Gauguint, aki elmenekült. Van Gogh ezután hazament, és a borotvával levágta a bal fülét. Elmegyógyintézetbe került."

"1890. május 20-án Párizsba utazott Theóhoz, majd két nap múlva tovább az Auvers-sur-Oise-ben lévő szanatóriumba, ahová a műpártoló dr. Paul Gachet hívta meg. Bár az orvos rövidesen gyógyultnak nyilvánította, júliusban újabb roham tört rá. Július 27-én az auvers-i vár környékén szíven lőtte magát. Orvosa azonnal értesítette Theót, aki az utolsó napokat testvére mellett töltötte. Van Gogh 1890. július 29-én halt meg. Utolsó kívánsága az volt, hogy Hollandiában temessék el. A ravatalát barátai napraforgókkal borították el." (Wikipédia)