...avagy 

pillanatok az örökkévalóságnak

ahogy a szemem rád nyitottam

féltem majd eltűnsz mert lecsuktam

ahogy a léptem féltve lested

pedig a lépted is követtem

ahogy a gyermek bennem felnőtt

addig az együtt mindent átszőtt

ahogy legyőzted mindig a hiányt

úgy halványult mára az irány

s rádöbbentett mindhiába

ha megfokadt a semmi ága

de úgy ölelem a régi képed

hogy az már szinte élővé tesz

anyám

2017.03.14.-2017.04.05.-2021.05.02.

Zsefy Zsanet