- átirat -

Amíg emlékeket rendezgettem,

veled a múlt ne szökhessen,

ráhajolt a tájra a pillanat némasága.

De a mozdulatlanság megrezzent,

pilleérintésnek vetted,

pedig csak egy rigó röpte

szőtt hálót a kórház-csöndre.

A neszre ahogy felriadtam,

pár pihét féltőn elkaptam,

abból készítettem fészket

a megtartó ölelésnek.

2012.04.23.-2017.06.16.

Zsefy Zsanett

*

Édesapám emlékére.