leírom most neked milyen volt a nappal

csak kevés jelzővel vázlatos alappal

gondolkodj el rajta ha nem ismerheted

ki vétett ellene s el miért nem vetem

egyszerűen szép volt míg voltak virágok

fák s azoknak lombjuk s kitágult világok

madarak röptében csodáltuk a távolt

mi a szürkén kívül színesben is játszott

leírnám most neked milyen volt az éjjel

elcsendesült utcák csupa-csupa fény jel

leírnám hogy szép volt hegyek völgyek erdők

de az emberek közt minden hamar eldőlt

kinek mi és miért fontosabb mint másnak

kit üldözzön el s kit fogadjon komának

mikor a technika úr lett s nem a társa

játéka valóság s nem csak szó lett nyársa

mikor kezdett fogyni ami naggyá tette

mikor ahogy kutyát senki nem tisztelte

mikor gyűlölet és hatalom éltette

a néhány tízezret s gondtalan élvezte

hiába gazdagság ha lét lesz az ára

kezdetben azt hitték csak más lehet pária

de ha megszülettünk s nem csalhatatlannak

tévedésünk vétkünk megmarad holnapra

de ne legyen véres ne is sugározzon

száz év múlva is kell ki rácsodálkozzon

bár most már úgy érzem haszontalan sorok

ha megszületnél mégis jó ha megfontolod

2020.01.11.-2020.02.04.

Bara Anna

*

(Fejléc: saját szerkesztett kép, felhasználva a Földről készült ingyen Stock fotót - a vers háttérképét -.)