Néha sok, máskor alig.

Beosztanád holnapig.

Mint korty vizet a tengeren,

míg holnapodat retteged.

Onnan ide hív az út.

Ott bozótvágó, puska, rúd.

Itt falat húznak, védenek,

be ne juss, de kérheted.

Alámerülsz vagy partot érsz,

hullafoltos lesz az ég.

Magad maradsz, nem vitás.

A más világ is másvilág.

A bárka ring. A kéz lebeg.

Hír leszel. Mások fegyverek.

2015.11.16.-2016.10.15.

Zsefy Zsanett

*

- egy korábbi versem - Levegő(t)! - újragondolás utáni átirata -