de alig repült

máris sebész szikéje

szegte szárnyait

bőrén a hegek mint

térképtetkók

pokol tüzében égtek

a végekig

pongyolája szatén

rózsakert volt

s míg szirmok hulltak

róla a vén augusztára

nevetését a szél

hozzám sodorta

ma is felcsendül

fülem zúgásában

anyám pillangó volt

kivel az élet játszott

de amíg szállt

mindig visszatért

elhitette hogy

nem veszíthet

még most is várom

egyszer megérint

2019.06.01.

Bara Anna (Zsefy)