Tarjányi család

Tarjáni vagy Tarjányi család

Apám édesanyját Tarjáni Máriának hívták. A Tarjáni család nyomokban ott van mindig a történelmünkben. Az 1552-ben bekövetkező Egri ostromig generáció-generációt követ.

„A birtok adományt kapott Paksi család egyik tagja Paksi Jób, 1552 ben mint Báthory Bonaventura huszárjainak hadnagya, Dobó István parancsnoksága alatt részt vett Eger vára védelmében a török ellen. Az ostrom alatt kétszáz derék huszárral kitört a várból és sok törököt lekaszaboltak, de a harc hevében a török csapatok Paksi Jóbot számos huszárjával együtt elfogták, a nagyobb felét pedig harc közben levágták. A törökök az elfogott huszárokat olyan helyre vitetvén, ahol azokat a várból könnyen lehetett látni, ott nagy kalapácsokkal kezöket, lábukat összetöretvén, kivégezték őket. — így vesztek el Eger alatt a többek között Katits Miklós, Tarjáni Ferenc, Jánosi Miklós, Rátz Farkas, Séni Ferenc stb. derék harcosok. — Paksi Jób életben maradt és konstantinápolyi fogságából Zay Ferenc és Verancsics Antal közben járására Ferdinánd király 1553-ban szabadíttatta ki. — Feleségé Homonnai Gábor leánya : Margit volt.

Máshol Tarjáni Ferenc ágyú elé köttetvén kivégeztetett szerepel.

Tarjányi Ferenc mint lovaskatona részt vett a 1552.09.19-i kitörésben, lovát elveszítve a törökök fogságába esett, kik másnap hajnalban az ima utáni első sortűzben megkínzott testét ostromágyú elé kötve kivégezték. - Tarjáni Kristóf ugyanott Dobó István apródja , ostrom során ágyúgolyó által elesett. - Dobó István a Sándor bástyához lovagolt, amikor apródját a Bolyki bástyához küldte, hogy hozzon hírt az ottani állapotokról. Ő a Sötét kapunál az oszlophoz kötötte a lovát és gyalog futott át a külső várba, aztán végig a falon a bástyához. Az egyik szakadékon át ágyúgolyó csapta meg. Leesett a falról is. Az őr látta és szólt Zoltay főhadnagynak. Az odarohant, de olyan súlyos sérülést kapott a mellkasán, hogy már nem lehetett segíteni rajta. Pár perc múlva halott volt. Az üzenet nem ér célba így a visszavonulási parancs a bástyát hősiesen védőkhöz nem ér el. A Bástya felrobbantásával Dobó az aznapi török ostromot elhárítja.”

Az 1500-as évek második felétől inkább a Tarjáni birtok tulajdonosai használják a birtok nevét. Tarjányi András majd utána Domonkos vérségi kapcsolatát nem vizsgáltam, így se igazolni, se cáfolni nem tudom. Az 1609-ben nemességre jutott családnál szintén csak a nemesség megújitása történik. Itt található néhány említett név e családból:

Tarjáni Miklós fia János - 1374.

1374-01-17

Kiadó VÁRADI KÁPTALAN Régi jelzet Q 93 / 71

A váradi káptalan bizonyságlevele arról, hogy kállói Demeter fiának: Jánosnak a nevében vízkereszt ünnepének nyolcadán (jan. 13.) megjelent előtte szerémi [dictus de Zerem] Mihály, s az Iuan fia: László özvegyének nevében megjelent tarjáni Miklós fiának: Jánosnak hitbér és hozomány fejében száz forintot kifizetett. Az oklevél 1821-ből származó másolatban maradt meg. – Regeszta forrása: Publikált regeszta: Kállay 1711. sz.

Tarjáni István esküdt - 1358.

Nógrád vármegyében:

alispánok :

1358. Sár Miklós mester,

1372. Gergely,

szolgabírák : 1358. Szemotori Simon, Dvorcsánvi Péter. Péterfia János, Vanyarczi Tamás,

esküdtek : 1358. Rombányi György mester, Zsidói Tamás, Salgói Dénes, Tarjáni István, Salgói Miklós mester, Kálnai Egy erő mester, az Etthre család őse, István a Ivatiz nemzetségből. Miklós mester a Balassa családból. Pilisi Miklós. Tarnóczi Székely Gergely, Penczi Erős András és Losonczi Tamás mester, a Tomaj nemzetségből. De általános!) érdekü történelmi adatokkal is találkozunk ezen oklevelekben.

Tarjáni Péter István vagy János fia valószínű Jánosé, mert István fia István - 1370.

A szepesi káptalan előtt Uzfa János fiai és társaik, Tarjáni Péter sárosi várnagyot Salgó nevű birtokuk elfoglalásától tiltják. 1370. febr. 4.

„Nos capitulum ecclesie beati martini de Scepus memorie commendamus quod Michael filius Ladislai Boxo ad nostram personaliter venieudo presenciam in personis Kolyni et Jacobi filiorum Johannis tilii Wz de Scengerg Johannis filii Gregorii et alte-„

Tarjáni István fia István , plébános - 1430.

Keltezés 1430-06-26

Kiadó ISTVÁN TARJÁNI PLÉBÁNOS

Tarjáni Márk fia Mihály - 1440.

Keltezés 1440-08-22

Kiadó sági konvent - Bálint sági prépost

Átírás 1440-07-27 Hédervári Lőrinc nádor

„Tarjáni Mihály (Márk fia) magán; Derzsenyei Peres Benedek nádori ember; András sági konventi küldött; Briganti Miklós szomszéd; Demjéndi Gergely szomszéd; Fegwernek Fegyvernek Hont m. öröklési jog

A Saagh-i konvent /:Bálint prépost és a konvent:/ bizonyítja, hogy megkapta Hedrehwara-i Lőrinc nádornak 1440 júl. 27-én kelt, teljes egészében közölt, statuálást elrendelő oklevelét, melynek értelmében Derzenye-i Peres Benedek nádori emberrel kiküldte András rendi testvért, akinek a jelenlétében a nádori ember aug. 7-én kiszállt Fegwernek birtokhoz és a szomszédok meghívása mellett bevezette Teryen-i Márk fiát: Mihályt annak a tulajdonába öröklött jogon, minden ellenmondás nélkül. A megjelent szomszédok: Nicolao Bryganth, necnon Gregorio de Demyend. Eléggé ép pecsét a hátán.”

Michaele Ordasy de Theryen azaz Mihály Ordasy de Tarján - 1441.

Keltezés 1441-07-26

Kiadó BUDAI KÁPTALAN

„Rozgonyi Simon püspök; Rozgonyi István (Simon testv) pozsonyi ispán; Rozgonyi György (Simon testv) pozsonyi ispán; Kompolt Pál magán; Csertőházai Péter királyi ember; Imre mester budai kanonok; Tarjáni Ordasi Mihály szomszéd; Balázs (Miklós f) szomszéd; Tarjáni István (Radnolch f) szomszéd; Benedek bujáki várnagy; Forgácsi Lukács szomszéd; Forgácsi Miklós szomszéd; Forgácsi Bálint szomszéd; Forgácsi másik Miklós szomszéd; Forgácsi Gotthárd szomszéd; Forgácsi János szomszéd; Mihály surányi nemes; András surányi nemes; László surányi nemes; János surányi nemes; Toldi Martin szomszéd; Kéri Benedek szomszéd; Marcali Ot Albert szomszéd; Zólyomi János (László f) szomszéd; Gutai György szomszéd; Horti János szomszéd; Horti Lőrinc szomszéd; Horti István szomszéd; Horti László szomszéd; Alsóberzencei Csuda Balázs szomszéd; Péter (Jakab f) szomszéd; Józsa (Jakab f) szomszéd; Lukács (István f) szomszéd; Mihály (Simon f) szomszéd; Miklós (Tamás f) szomszéd; Rédei János (Mikocsa f) szomszéd; Rédei László (Mikocsa f) szomszéd; Pál béli officiális (Nánai Kompolt Jánosé); Rozgonyi János (néhai id. István f) szomszéd; Dobokai Mihály fövénysárói officiális; Laywa Miklós kapitány; Kokai Túróci Pál szomszéd; Kokai Túróci András szomszéd; Kokai Túróci Lázár szomszéd; Zonda Szanda vára Nógrád m; Zonda Szanda város Nógrád m; Waraya Váralja Nógrád m; Swran Surány Nógrád m; Gwtha Guta Nógrád m; Thaas Tás Heves m; Sambok Zsámbék Pest m. királyi adomány; szandai vár; vám

A budai káptalan bizonyítja, hogy megkapta Ulászló királynak 1441 júl.3-án kelt, teljes egészében közölt, statuálást elrendelő oklevelét, melynek értelmében Cherthwhaza-i Péterrel, a királyi curiából külön kiküldött királyi emberrel kiküldte Imre mester kanonoktársát, akinek a jelenlétében a királyi ember először júl. 6-án kiszállt Zonda vár, Zonda város és Waralya falu határába, majd júl. 7-én Swran birtok határába, júl. 8-án a Gwtha birtokban lévő vámhoz, júl. 9-én Thaas birtokhoz, júl. 10-én Sambok birtokhoz és mindenütt meghíván a szomszédokat bevezette mindezek tulajdonába Rozgon-i Symon püspököt, két testvérét: Istvánt és Ggyörgyöt, pozsonyi comeseket, Kompolth Pált és ez utóbbiak leszármazottait királyi adomány címén, minden ellentmondás nélkül. - Megjelent szomszédok Zonda és Waralya statuálásánál: Michaele Ordasy de Theryen, Blasio filio Nicolai, Stephano filio Radnolch de dicta Theryen, Benedicto castellano de Buyak, Luca, Nicolao, Valentino de Fogacz, Nicolao, Gothardo et Johanne de eadem. - Megjelent szomszédok Swran statuálásánál: Michaele, Andrea, Ladislao, Johanne nobilibus de Swran, Benedicto castellano de dicta Buyak, Michaele Ordasy de Theryen, Martino Tholdy, Benedictode Keer, Alberto Oth de Marchal et Johanne filio Ladislai de Zoliomy. - Megjelent szomszédok a Gwtha-i vám statuálásánál: Georgio de dicta Gwtha, Johanne, Laurentio, Stephano, Ladislao Horthy et Blasio Chwda de Alsobersechy. - Megjelent szomszédok Thaas statuálásánál: Petro, Josa filio Jacobi, Luca filio Stephani, Michaele filio Symonis, Nicolao filio Thome, Johanne, Ladislao filiis Mikocha de Rede et Paulo officiali Johannis Kompolth de Nana is Beel constituto. - Megjelent szomszédok Sambok statuálásánál: Johanne filio quondam Stephani senioris de Rozgon, Michaele de Doboka, officiali de Feuensarw, Nicolao Laywa capitaneo, Andrea Lazar et Paulo Thurwcy de Koka. - Függő pecsét, nem ép.”

Tarjáni (Tharyan-i János) - 1450.

Keltezés 1450-07-29

Kiadó BÁCSI KÁPTALAN

Pusztaszentiványi Bagoly Lőrinc magán; Pusztaszentiványi társai; Tarjáni János magán; Tarjáni társai; Hunyadi János kormányzó; Pusztaszentivány / Szentivány Bács m; Farkfalva Bács m; Paptelek Bács m. birtok felkérése - királyi jog

A bácsi káptalan előtt Pusztaszentiványi Bagoly Lőrinc és társai a bácsmegyei Pusztaszentivány, Farkfalva és Pápitelek nevű részbirtokok felkérésétől eltiltják Tarjáni Jánost és társait, Hunyadi János kormányzót pedig a királyi jog eladományozásától. Hátlapján ovális alakú pecsét nyoma.

A bácsi káptalan előtt Puztha Zenth Iwan-i Bagal Lőrinc, gyermekei László, Mihály, Balázs, Magdolna, Anna, Borbála és Ágnes nevében is, Ragadathi Antal, Ferenczy András, neje Kereszthes Katalin, fiai Sebestyén, Miklós és János, Bechenczy György özvegye Katalin, Zenth Iwan-i Gáspár neje Erzsébet, Bancha-i István és fia László és Thoranya-i Balázs fia Péter a bácsmegyei Puzthazenth Iwan, Ffarkfalwa és Papitheleke nevű birtokrészeik felkérésétől eltiltják Tharyan-i Jánost, Zenth Iwan-i Ffejes Jakabot és Berei Mihályt, Hunyadi János kormányzót pedig a birtokban rejlő királyi jog eladományozásától. Eredeti, papíron, hátlapján pecsét nyomaival. C. No. 117. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Fekete Nagy Antal): LK 9 (1931) 93-94

Tarjáni György - 1483.

1483. év vége. Tanúkihallgatás módjáról való intézkedés azon peres ügyben, melyet Tarjáni György Pál nevű majsai tisztje a rajta elkövetett hatalmaskodás miatt Sároghi Tamás deák, a Gerébek tisztje ellen indított.

1486. Dyakó, ápr. 10. Várdai Mátyás boszniai vál. püspök levele Várdai Miklóshoz, testvéréhez. — Tarjáni György útján is értesítette őket, hogy embereit Bécsben nem tudta kielégíteni. Kéri tehát, hogy Horváth Miklóst régi tisztségében újra alkalmazza. Végül több ezüst tárgy küldéséről tesz említést.

Tarjáni István - 1488.

1488. november 19. Tarjáni István a Várdai Mátyástól és Miklóstól 200 forintért zálogban bírt Mezólak és Gét nevü birtokokat a zálogos összeg lefizetése ellenében a pécsváradi konvent előtt nekik visszaadja.

Tarjáni Bálint - 1515.

1515. június 27. után. Győr megye hatósága jelentést tesz II. Ulászló királynak a Tarjáni Bálint és Jakab béli apát közt fennálló perben végzett tanú vallatásról

Tarjáni Ferenc és fia János - 1515.

Keltezés 1515-07-06

Kiadó ULÁSZLÓ 2 KIRÁLY

Pozsony. in octava b. Petri et Pauli ap., 1515. Ulászló király Versendi, másképp Tarjáni Ferencet és fiát: Jánost nemességre emeli, neki a leírt és lefestett címert adományozza és pallosjoggal ruházza fel őket. (Teljes szöveg.) Eredeti, hártyán, függőpecsét töredéke.

– Regeszta forrása: OL regeszta (Fekete Nagy)

1515-ben Tarjáni Ferenc és fia János armalist kap. Szerintem csak megújíttatják korábbi nemességüket. Megjegyzés : Gárdonyi Géza - Egri Csillagok című regényében szereplő Kristóf apród és a regényben nem szereplő Ferenc bátya, akit az ostrom közben válogatót kínzással végeztek ki a törökök, valószínűleg ezen János fiai lehetek.

Tarjányi Kristóf 1552 - Eger

1551-ben Arszlán bég Hatvanban tartózkodott, s tervbe vette, hogy megkísérli Eger várának a bevételét. Ennek előzményeként 1551. május 1-én a király tudatja Fráter Györggyel, hogy a városon át egy 3200 főből álló sereget indított útnak Erdély megsegítésére. A Giovanni Battista Castaldo tábornok vezette katonák Eger alatt megpihentek, és mivel az akkor éppen áradó Tiszán nem tudtak átkelni, még május 8-án is Egerben állomásoztak. Majd az elvonuló katonai táborról az a hír terjedt el, hogy Castaldóval az egész egri őrség is Erdélybe távozott. Erről az álhírről szerzett tudomást Arszlán bég Budán. A téves információ valódiságát látszott igazolni, hogy 1551. augusztus 5-én Dobó István és kísérete elhagyta az egri várat, mert Bécsbe utazott Oláh Miklós püspökhöz és kancellárhoz. Ezután Arszlán bég, úgy vélvén, hogy Eger védelem nélkül maradt, gyorsan felszereltetett 500 szpáhit, hogy rohanják meg a várat, és vegyék be azt. A török tervéről Dobó kémei tudomást szereztek, s rögvest továbbították a hírt. A várból utána küldték Tarján Kristóf apródot, és a török szándékáról értesítették Erasmus Teuffel királyi főkapitányt is, akit egyébként a király 1551. má jus végén Eger alá küldött 600 huszárral. Az Eger ellen felvonuló 500 török szpáhinak Gödöllő tájékán lest vetettek Teuffel katonái. A váratlan támadás során 300 törököt lekaszaboltak, s további 30 ellenséges katonát zászlókkal együtt foglyul ejtettek, míg Arszlán többi emberének sikerült elmenekülni. Ez a Gödöllő környéki ütközet, ahol Arszlán bég vereséget szenvedett, 1551. augusztus 20. és szeptember 11. között zajlott le.

Dobó István apródja Eger ostroma alatt esik el 1552 -ben. Dobó István a Sándor bástyához lovagolt, amikor apródját a Bolyki bástyához küldte, hogy hozzon hírt az ottani állapotokról. Ő a Sötét kapunál az oszlophoz kötötte a lovát és gyalog futott át a külső várba, aztán végig a falon a bástyához. Az egyik szakadékon át ágyúgolyó csapta meg. Leesett a falról is. Az őr látta és szólt Zoltay főhadnagynak. Az odarohant, de olyan súlyos sérülést kapott a mellkasán, hogy már nem lehetett segíteni rajta. Pár perc múlva halott volt. Az üzenet nem ér célba így a visszavonulási parancs a bástyát hősiesen védőkhöz nem ér el. A Bástya felrobbantásával Dobó az aznapi török ostromot elhárítja.

Tarjányi Ferenc, Kristóf bátyja 1552 - Eger

EGER: az egriek jó harci szellemét mutatja, hogy Dobó István engedélyével, száz katona kíséretében három főtiszt – Pethő, Zolthay és Figedy – kiütött a várból.

Gárdonyi Géza az Egri Csillagokban így írja le az esetet: "A janicsárok félre-figyelmében egyszer csak megszűnik az itatás a patakban, megáll a vízhordás. Csak két-három percnyi szünet ez, hát hogy tűnne fel? Még azt se pillantják meg, hogy a falakon szaporodik az ember, kivált a nyilas meg a puskás. De már arra bezzeg megrándulnak, hogy valami nagy robogás támad. Amint a várra fordul a szemük, megdördülnek a falon a tarackok, és mindenféle szöget, golyót, vasszemet pöknek a szemük közé. A várkapun a lovak és lovasok hosszú vonala robog elő. Mint fergeteg ugratnak át a patakon, s mikorra ők kardot kapnak, csihi-puhi! – csapkodják, vagdalják őket. Átvágtattak a törökökön és a püspöki templom (nagytemplom) körüli füves térre értek. Ott történetesen sok török gyalogos volt. Némelyik menekülni, némelyik kardot rántva harcolni kezdett. A magyarok közibük csaptak és szétkergették őket, de az utcákból már elkezdett özönleni a török lovasság, a puskás és dárdás janicsárok serege. Horváth Mihály altiszt veszélyes helyzetbe került: a lovát szügyön döfte egy janicsár, mire az eldőlt. "Horváth leugrik róla és agyonvágja a janicsárt, meg még egyet. Azon eltörik a kardja. A harmadikat már csak öklével üti orrba, s megindul futva, gyalog a lovasok nyomában (...), vissza a vár felé" Több lovas még mindig előretört. "A lovak lába is embert tipor." Budaházy István hatlovas tisztet lövés érte, mikor a ház oldalába szorult janicsárok puskával lőttek rájuk. (Istvánffy Miklós szerint Mikor Oroszi Gábor látta, hogy társa Budaházy István megsebesült, rögtön segítségére sietett. Úgy találta el a puskagolyó, ahogy saját testével oltalmazta bajtársát. Oroszi lefordult a lováról, és ott lelte halálát. Budaházy István megmenekült.) A kard kiesett a kezéből és a lova nyakába borultan vágtatott visszafelé. (Később a sebész öt darabban vette ki a vállcsontját.) Ez volt a fordulópont. Mindenki visszafordult ezután. Jókor, mert a főutcán ezer akindzsi robogott a magyarok felé. Az egyik főtiszt kikerülte őket és egy S betűt leírva a Káptalan utca felé kanyarodott. De ott is nyüzsgött a török, habár több volt a gyalogos, mint a lovas, s ahogy a gyalogosok menekültek csak zavarták a török lovasokat, akiknek a saját katonáikra ügyelniük kellett. Ezek a lovasok perzsa gurebák voltak és a magyar lovasok félretiporták, félresodorták és levágták őket. "Most látszik csak, hogy a testes, erős magyar ló mellett micsoda gyönge az apró keleti ló. Tíz magyar lovas szétnyom száz török lovast, ha nekirohan." A magyar vitézek tehát robogtak visszafelé. "Dobó aggódva látja, hogy a kis utcákból hogyan rohannak még mindig az akindzsik és dzsebedzsik a többi török segítségére. Tüzet kiált. A falon megdördülnek a puskák, és megpendülnek az íjak. A török csapat eleje visszatorpan s megtorlódik." A magyar lovasok ekkor, – a törökök megzavarodásából – vígan vágtattak fel a várba. Lovaik habosak, véresek, izzadtak, de a védők diadalkiáltással fogadták őket. A viadal még fertályóráig sem tartott, de ahol harc volt sok halott, sebesült, sántító ló maradt hátra.

A kitörés célja a bég ostromműveinek, ütegállásainak megrongálása, elpusztítása és általában a támadás késleltetése volt. Amikor a meglepett törökök elfutottak a magyarok az ágyúk kerekeit szekercékkel és fejszékkel szétvagdosták, az ágyúk csöveit vasszögekkel beszögezték. Lyukait elzárták. A korabeli várharcban a kitörés taktikai szempontból igen lényeges mozzanata a védelemnek! Tarjányi Ferenc mint lovaskatona részt vett a 09.19-i kitörésben, Lovát elveszítve a törökök fogságába esett, kik másnap hajnalban az ima utáni első sortűzben megkínzott testét ostrom ágyú elé kötve kivégezték.

Paksy Jób. (Pákosi)

Ezt Istvánffy Jakabnak irja, de bizonyos, hogy igaz neve Jób volt. Mint Báthori Bonaventura lovasaink had nagya, Dobó Istvánnal együtt ótalmazta ő Eger várát 1552. «szt, ahonnan midőn kétszáz derék haszárral a törökökre kicsapott volna, eleinte ugyan emberül szabdalta és fogdosta azokat, de a török spahik reáfelesedvén, azok az ő katonáit nagyobb részt levagdalták, ami megmaradt, azt magával együtt elfogták. Igen kinos halállal vesztette el Ahmed basa az Ő társait. Ugyanis azokat olyan helyre vitetvén, ahol azokat a várból könnyen lehetett látni; ott azoknak nagy kalapácsokkal, kezök és lábok szárait, melleiket és minden csontjokat öszszetörette. így vészének el a többek közt Katics Miklós, Tarjáni Ferencz, Jánosy Miklós, Rácz Farkas, Sény Ferencz, s az minekutána ezeket kivégeztette Ahmed, azt kiáltotta a várbelieknek, hogy ezek azon seregből valók voltak, amely a várnak segítségére akart menni* most már 6 ezt a sereget megvervén és ejszélesztvén, legtanácsosabb lesz, ha a segítségnek még csak. reménységétől is megfosztatott várbeliek, magokat feladják, mely hazugságra Dobó mély hallgatással feleltetett. Ami Jóbot illeti, minthogy ő felőle megtudta Ahmed, hogy a közelebb leírt Jánosnak atyjafia, őt életben megtartotta ugyan, de egynéhány zászlókkal Konstantinápolyba küldötte, ahonnan Zay Ferencznek és Veráncsics Antalnak, Ferdinánd nevében való magok közbenvetésükre és kérésökre, szabadulhatott haza 1553. észt. Felesége Homonnay Gábor leánya, Margit volt. Egyéb jószágai közt Bihar vár megyében Sámsonban egy teleket, Sámson mellett pedig Tamásiban tizenkiléncz portát bírt, de amely utolsóbb falu már ma puszta.

Mindszenti Tarjáni András – 1586.

Mindszenti Tarjáni András 1586-ban jelen volt, mikor Ladmóczi Horváth Jánost egy girolti birtokrészbe,* s a mikor Briny Lászlót, az udvari lovasok alkapitányát, Tombod Mihályt, Istvánt, Györgyöt, Mártont és Nováki Zsigmondot, a Briny anyai testvéreit és Briny Györgyöt, az említett Briny László nagybátyja fiát a Báthory Zs. fejedelemtől nekik ajándékozott, néhai Hatvani Gergelynek, Pál fiának hatvani birtokrészébe akarják beiktatni, a mely utóbbi beiktatásnak ellentmondott özv. Hatvani Jánosné Gávai Erzsébet a maga és Hatvani Jánostól származó István és Zsigmond gyermekei nevében.* Jelen volt 1588 jún. 25-dikén Csompáz Dorottyának néhai férje, Mindszenti Nagy Lukács mindszenti udvarházába való beiktatásánál is.* Tarjáni Andrásné Gencsi Erzsébet 1587-ben pert indított testvére, István ellen a mindszenti és balázsházi birtokrészek megosztásáért

lllésy-gyűjtemény - D118

Levéltári jelzet C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Heves megye - Investigatio nobilium - B - 24.

C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Heves megye - Investigatio nobilium - B - 45.

lllésy-gyűjtemény - 1t201

Név Tarjáni Demeter n:Ilona gy:János,András t:Sebestyén

Típus lllésy-gyűjtemény

Honos Abaúj; 1613;

Levéltári jelzet O 67 - Bírósági Levéltárak - Megyei levéltárak felterjesztett elenchusai és mutatói - Abaúj - 1613 - 287. oldal

Azonosító HU MNL OL A 130 - Illésy - 1t – 0201

lllésy-gyűjtemény - 1f438

Név Fekete Mihály n:Hegedűs Anna gy:András, Tarjáni János gy:Mihály

Típus lllésy-gyűjtemény

Honos Abaúj; 1651;

Sorszám 1f438

Levéltári jelzet O 67 - Bírósági Levéltárak - Megyei levéltárak felterjesztett elenchusai és mutatói - Abaúj - 1651 - 226. oldal

Azonosító HU MNL OL A 130 - Illésy - 1f – 04

Tarjáni Demeter és fia lstván - 1609.

II. Mátyástól 1609 nov. 23-án – Tarjáni Demeter és fia lstván – kapták a címeres levelet, melyet előbb Heves 1610-ben, majd Abaúj vm. hirdetett ki 1613-ban. Demeter fiai: Márton és István Alatkán, később Boconádon laktak, Márton utóbb Tószegre költözött. Az armálisszerző István fiai: Pál, Mihály, István Félegyházára költöztek s ott igen elszaporodtak, nevezetesen Pálnak 5, Mihálynak 3, Istvánnak 2 fia volt. A nemességszerző István negyedik fia János Jászladányba költözött feleségétől Szabó Zsuzsától született János (neje: Muhoray Klára) gyerm.: László, Demeter, Ignác Sándor; Demeter fia János. – János Jászladányi lakos Heves vm. 17O7. márc. 17-iki bizonyítványával igazolta nemességét Hevesben 1724-ben. (Heves Inv. B. 45. l.) 1754-5-ben István szentiváni, Mihály rátányi lakos volt.

Az emlitett István fiai I. Pál, I. János, I. Mihály és II. István félegyházi lakosok voltak, kik nemességükről 1776-ban bizonyságlevelet kaptak. (1776. év A. 39. sz. 79. jkl. 1709. év 487. jkl. 1743. év 132. sz. 125., 130. jkl.)

I. Pál és Szabó Borbálai fiai: II. Pál, II. Mihály (1753.), I. József (1755.), IV. János (1763.) és IV. István.

I. Jánostól és Szabó Zsuzsitól született II. János.

I. Mihálytól származtak: III. Pál (1761.), III. János (1762.), III. Mihály (1771.)

II. István fiai voltak: III. István (1763.) és V. János (1768.).

II. Pál és Bottka Erzsébet fiai: IV. Pál (1768.), VI. János (1775.), Ágoston (1783.) és V. István (1788).

II. Mihálytól és Kristóf Apollóniától születtek: VII. János (1783.), V. Mihály (1793.), III. József (1796.), és III. György (1799.).

I. Józsefnek Kristóf Ágnessel való házasságából II. József (1793.) és III. László (1796.) származtak.

IV. Jánosnak felesége volt Rozsnyák Anna, fiai pedig IV. Mihály (1789.), IX. János (1798.), III. Antal (1802.).

IV. István és Csáki Anna fiai: VI. István (1789.), I. Antal (1791.), II. László (1795.)

II. János és Muhoray Klára fiai: I. László (1773.), II. Demeter (1775.), Ignácz (1781.) és Sándor (1791.).

III. Pálnak Dobos Annától csak egy fia volt I. György (1789.).

III. Jánostól és Kis Rozáltól származtak: II. Antal (1791.), II. György (1795.), Ferencz (1803.).

III. Mihály és Nagy Rozál házasságából születtek: Imre (1794.), Bálint (1799.), Gábor (1801.) és IV. Antal (1803.).

III. István és Ficsur Judit egyetlen fia X. János (1798.) volt.

V. János Kürtössi Rozállal lépett házasságra s ebből származtak: VIII. János (1795.) és IV. József (1800.).

VI. Jánostól és Dósai Rózától származott XI. János (1802.); II. Demetertől pedig XII. János.

Mindezeknek 1807-ben adott a vármegye bizonyságlevelet. (1807. év 198. sz. 275. jkl. 1806. év 676. sz. 1274., 1495., 1574. jkl. 1801. év 235. sz. 224. jkl.)