Bene Benedek életutját egy véletlen folytán fedeztem fel. Olvastam egy cikket az utolsó magyar király koronázásáról ahol az általam kutatott Bene név is felbukkant. A cikket itt érheti el a kedves olvasó:

Egy koronázás történései...

https://mnm.hu/hu/cikk/veszelyben-volt-iv-karoly-es-zita-kiralyne

1916.12.30

„… az óriási kör alakú lámpatesteket én terveztem meg a Bene és Wein céggel együtt, a díszítési ügyeket Lechner Jenő építész, műegyetemi magántanár végezte. (…) A királyi vár főkábeleit bevezettük a templom sekrestyéjébe. Azonkívül még egy tartalék kábelt vezettünk a pénzügyminisztérium egyik, a Mátyás templomhoz legközelebb eső földszinti szobájába, és onnét a letranszformált áramot ugyancsak a sekrestyébe úgy, hogy két, egymástól teljesen független áramellátásunk volt. A kapcsolótábla a sekrestyébe került, és a két áramforrás úgy volt alakítva, hogy az árammal bármelyik pillanatban át lehetett menni egyikről a másikra. Ki is próbáltuk ezeket, mind nagyon jól működött. Kipróbáltuk egyúttal az oltár feletti, 1000 gyertyafényű izzólámpákat is, de közben az egyik nagy robajjal szétment. Nagyon megijedtünk ezen incidensen, mert hiszen az oltár fölé felhúzott fehér, selyembélésű sátornak a tetejében 4 ilyen lámpa, tehát 4000 gyertyafényű fényforrás volt elhelyezendő… mi lesz akkor, ha egy ilyen lámpa a koronázási ceremónia alatt szétrobban? Ennek elejét kell venni, mert hiszen akkor olyan pánik lesz, amit meg kell akadályozni. Wein Elemérnek jött az a gondolata, hogy szerez valahol 8-10 mm vastag ólomüveg lapot, azt erős selyemzsinórokra akasztja, és a 4 drb. 1000 gyertyafényű izzólámpát e fölé helyezi. Ezekből egyszerre kettő égett, a másik kettő tartalék volt. Kissé tompította ugyan az erős üveglemez a fényt, de a biztonság tudata győzött, fel is helyeztük azt a helyére, de már hosszabb próbára idő nem volt. (…) A kalorifereket a székesfővárostól kapott koksszal állandóan fűttettem, mert hideg november és még hidegebb december volt 1916-ban.

A koronázás december 30-ára volt kitűzve. Az oltár mögötti részt elektromos kályhával fűtöttük, úgyszintén a templom főkapuja melletti kis helyiséget is, ahová a koronázandó királynak és királynénak kellett bemenni, hogy a Szent István palástot és egyéb koronázási ékszereket felvegyék. Mindennel elkészültünk a koronázást megelőző este. Amikor az utolsó, 5 m átmérőjű lámpakoszorút fel akartuk húzni a magasba, észrevettük, hogy a 4 drb. ónozott drótkötélből két darab erősen be volt vágva, úgy, hogy alig tartott egy-két drótszálon. Azonnal vizsgálatot indítottunk, de ennek gazdája nem akadt. Bene és Wein főszerelője Szalánci, egy igen kiváló szerelő, aznap délután annyira ki volt merülve, hogy nem tudott a templomba jönni. Csak késő este jött meg, mert délután kissé kipihente magát a 3-4 nap óta szakadatlan tartó, éjjel-nappali munka után. Megigazítottuk a bevágott drótkötelet és felhúztuk az utolsó lámpát is, mely éppen az oltárral szemben lévő trónemelvény fölé került. Képzelhető, mily izgalmat váltott ki mindnyájunkban, hogy valami szocialista így akart katasztrófát előidézni a koronázás alkalmával. Én jelentettem is az esetet Bánffy Miklós grófnak, Nádossy Imre kormánybiztosnak és Beniczky Tamás rendőr-főfelügyelőnek, ki a koronázási rendőrszolgálat főparancsnoka volt. Koronázás előtti este megjelent a templomban Hetényi egész sereg detektívvel és rendőrtisztviselővel, hogy ő úgy a padlást, mint a templom pincéjét meg akarja vizsgálni, és minden, ember által járható csatornát átnéz. Én rendelkezésére álltam, és először felmentünk a padlásra, de amint ott egy kis kézilámpással a gerendákon és boltozati íveken át kellett mászni és négykézláb bujkálni, elment a kedve, hogy azt tovább vizsgálja; bizony ő nem fogja a ruháját bepiszkítani… úgyhogy a nagy hűhóval jelzett padlásvizsgálat elmaradt, és engem tett felelőssé, hogy ott, oda nem való személy a koronázás alatt nem lesz. (…) Innét lementünk a templom pincéjébe, ahol mondtam Hetényinek és az embereinek, hogy tessék a kriptákat vizsgálat alá venni és a meleg légcsatornákat megmászni, amit én már számtalanszor megtettem... (…) Mikor azonban arról volt szó, hogy ezeket a csatornákat a rendőrtiszt urak megvizsgálják, egyik sem vállalkozott rá. (…) A koronázást megelőző este kb. éjfél felé mentem haza holt fáradtan. Hazaérve kértem fürdőt és vacsorát, és az én Annusom igyekezett segítségemre lenni. 3 óra tájban felkeltem és mentem a Mátyás templomba, hogy mindenképpen idejében ott legyek, és a szerelőket összeszedjem. Este mindegyik fogadkozott, hogy minden rendben, minden szerszám a helyén van stb. Mikor reggel a templomba jöttem 4-1/2 5-kor, senki nem volt a helyén. Én kötelességemhez híven megvizsgáltam a padlást és megmásztam a csatornákat, de mert szalonöltözetben voltam, a felső ruhámat levettem… Mindent rendben találtam, lelkiismeretemet megnyugtattam. Megjött Lechner Jenő barátom is, kit szintén megnyugtattam, s ki előző este a kimerültségtől egészen idegbeteg lett. Oly sírás vett rajta erőt, hogy alig bírták lecsillapítani. A szerelőkre, valamint Bene és Weinre hiába vártam, azok csak nem jöttek. Reggel 7-1/2 8 óra, és még senki sem volt ott. Meguntam a várakozást. Eszembe jutott, hátha a rendőrség nem engedi be őket a kordonon. Úgy is volt. Beniczky Tamáshoz fordultam, és kértem őt, nézessen utána, hogy az embereket a kordonnál eresszék át. Ez meg is történt. Dacára a passzportjuknak, nem akarták őket átereszteni. Végre megjöttek, Bene és Wein meg a szerelők nagy későn, talán 1 vagy 1/2 órával az ünnepség megkezdése előtt.

Tűkön álltam, mi lesz, ha nem lesz a személyzet a helyén. Irtózatos idegesség vett rajtam erőt, mert a felelősség mindenért engem terhelt. Bánffy Miklós gróf is többször jött, Nádossy és Kertész K. Róbert is jöttek, és én nem tudtam megnyugtatni őket addig, amíg mindenki helyén nem volt az embereim közül. (…) Egy baj volt azonban. Este a szerszámokat oly jó helyre tették a szerelők, hogy nem tudták megtalálni, így nem volt mód, hogy az olvadó ólombiztosító pálcákat a helyükön meg lehetett volna jól húzni a csavaranyával. Ez nagy izgalmat okozott ismét. Nem volt kulcs, csak kézzel lehetett az anyákat meghúzni. Mikor a templomban a lámpákat meggyújtottuk, az anyák meglazultak, és a biztosító ólomlapok kezdtek kékülni. Bene és Wein, kik a főszerelővel a kapcsolótáblát kezelték, hűtötték az olvadó biztosítékokat, csakhogy ki ne olvadjanak időközben, mert akkor biztos lett volna a pánik. Végre mikor a szertartás annyira jutott, úgy 1/2 12 óra felé, hogy a király kiment a templomból, hogy kint az esküemelvényen elmondja az esküt, Wein Elemér egy rántással kikapcsolta az egyik áramot, és bekapcsolta a tartalék áramkört. Oly egyszerre történt ezen átcsatolás, hogy senki sem vette észre. Rendkívüli merészséggel és ügyességgel történt, így azonnal gratuláltam Wein Elemérnek. A tartalék ólombiztosítók is meglazultak idővel, de már nem volt annyira veszedelmes az ügy, mint a másik áramkörrel. Meg voltunk mentve a katasztrófa veszélyétől. Persze ezen ügy idegeimet annyira elcsigázta, hogy akik láttak engem ott, a kapcsolótáblánál, azt mondták, teljesen vértelen és fehér voltam, és rémes volt engem látni. Még megemlítem, hogy a koronázás előtt igen sok nagyúr ment át a sekrestyén, ahol a kapcsolótáblánk volt. Különösen az érsekek és a püspökök voltak ott, de más országnagyok is… Így a kis, kb. 5-6 éves Ottó királyfi is ott volt az ő magyar díszruhájában. Az egész koronázási szertartásból, bár a legközvetlenebb közelségben voltam, jóformán semmit sem láttam, mert minden figyelmem a kapcsolótáblára volt irányítva, és arra, hogy valami baj ne legyen. Egy pillanatra láttam Károly királyt, fején a magyar koronával, a sekrestyeajtón keresztül. Wein Elemérrel szorgalmasan hűtöttük a nyirkos zsebkendővel az ólombiztosítókat, nehogy kiolvadjanak. Az átkapcsolás után némileg megkönnyebbültünk. (…) A koronázás végeztével, úgy d. u. 2 óra tájban behozták a koronázási kegyszereket, koronát, palástot stb., és az oltár előtt egy asztalra kiállították, természetesen a koronaőrség felügyelete alatt. Mi, Lechner Jenővel aztán hazamentünk. Feleségem, aki egy tribünön volt és végignézte az ünnepséget, már otthon várt reám Pálma leányommal együtt. Hazaérve oly rettenetes idegesség vett erőt rajtam, hogy elkezdtem sírni, és nem tudtam lecsillapodni. Talán 2 óra hosszat sírtam, míg végre valahogy megnyugodtak az idegeim. 5-6 óra tájban visszamentem a templomba, hogy megnézzem, minden rendben van-e.

A templom a nagyközönség részére nyitva volt, mert meg lehetett nézni a koronázási ékszereket. Midőn a Mátyás templomba érkeztem, a kapcsolótábla kezelője jelentette nekem, hogy úgy 4 óra felé az oltár feletti védő üveglap nagy csörömpöléssel lezuhant az oltár elé és ott darabokra törött, röviddel azelőtt, hogy Ferdinánd bolgár király megnézte a templomot és a koronázási ékszereket. Utána kutatván a dolognak, mi lehetett a törés oka, rájöttünk arra, hogy a sok éjjeli munkától kimerült szerelő, amikor kérték, hogy világítsa ki a templomot, mert a koronázási tárgyakat hozzák, akkor ahelyett, hogy csak az egyik áramkört csatolta volna, bekapcsolta mindkettőt. Így az oltár feletti sátor tetején 4 drb. 1000 gyertyafényű lámpa égett. Ezek átmelegítették az üveglapot, és midőn a kaput kinyitották, majd hosszabb ideig nyitva tartották, a hideg légáramlat annyira lehűtötte a meleg lapot, hogy az megrepedt és lehullott. Én azonnal jelentést tettem Beniczky Tamás rendőrparancsnoknak… megmagyarázván neki a dolgokat, ő azt mondta, hogy mivel senki meg nem sérült és semmi baj nem történt, nincs ok, hogy az üggyel foglalkozzunk, és nem is vette a dolgot jegyzőkönyvbe. A koronázási munkálkodásomért később a minisztérium kiutalt bizonyos összeget, hogy mennyi volt, az már nem jut eszembe, de azt tudom, hogy mindannyian, akik a koronázás alkalmával közreműködtünk, a tiszteletdíj ügyében elégedetlenek voltunk, mert a honorárium igen csekély volt, arányítva azon óriási munkához, amit kifejtettünk. (…)” A koronázási szertartás tehát látható incidens nélkül, nagy pompával zajlott. Azok a magyar mérnökök és műszaki emberek, akik 1916 végén oly nagy önfeláldozással dolgoztak a koronázási ünnepség zavartalan lebonyolításáért, bizonyára még nem sejtették, hogy munkájukkal a monarchia utolsó nagy ceremóniájához járulnak hozzá. Gróf Bánffy Miklós, az 1916-os koronázás művészeti és műszaki bizottságának elnöke Emlékeimből című könyvében részletesen beszámolt a koronázás eseményeiről, de nem említette a Bánó László által felidézett epizódot. Pedig a gépészmérnök egyértelműen utalt rá, hogy az erősen bevágott drótkötelekről jelentést tett Bánffynak is, és a koronázás előtti estén emiatt detektívek lepték el a Mátyás-templomot. Bánffy könyvében szó esik a felrobbant izzólámpáról, majd a lezuhant üveglapról: „Az az üveglap, amely az oltár feletti sátor világítását lezárta, a hőségtől kettérepedt és alighogy a templom végleg kiürült, csapóbárd éllel lezuhant az oltárra. Erről azonban néhányunkon kívül, akiknek másnap dolgunk volt a templomban, más nem értesülhetett és azután sem hallott senki róla.”

Ha tehát Bánffy titokként kezelte a lezuhant üveglapot, akkor érthető, hogy a merényletkísérletet ennél is bizalmasabb titokként kezelte. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a koronázással kapcsolatban sehol, egyetlen beszámoló sem említi a különös esetet. (idézett Bánó Attila: 55 meghökkentő eset a magyar történelemből című könyvéből)

1917.01.14

" A koronázással kapcsolatos művészi munkákkal a múlt számunk­ban foglalkoztunk; ezzel együtt szükségesnek tartjuk azonban meg­említeni, hogy az ünnepségek színhelyének, nevezetesen a budavári Mátyás-templomnak, az esküemelvény keretének, a Tárnok- és Szent-györgy-utca, valamint a Dísz- és Szentgyörgy-tér, végre a királydombkörnyékének díszítésében ezek az iparosok vettek részt: Horváth József, Rusz János, Bene és Wein, Ungvári László, Hauszwirt Ödön,Kröszl István, Niewelt N., — Rákos Manó, Braun Mór, Reitzer Ferencés fiai, — Pongrátz Siegfried, Tóth Gyula, Popper Zsigmond, MeloccoPéter R.-T., Wellisch Náthán utóda, Parafakőgyár R.-T., Haas Fülöpés fiai, Steiner Ármin, Fischer Simon és társai, Paunc és Kovács, Bokorés Kiss, Rónai István, Réthi Zsigmond. Ezek szállították a munkák leg­nagyobb részét; kívülök azonban még számos iparos és kereskedőközreműködött az ünnephez méltó fény kifejtésében. Végül megjegyez­zük, hogy a Mátyás-templom fűtését és nagy arányú elektromosvilágítását Bánó László gépészmérnök vezette és hogy a templomdíszítésében a tervező építészt a helyszínén Szántó Ferenc építész­építőmester képviselte. A fő- és mellék­hajók 5 és 3 méter átmérőjű, erős szögvasakból össze­szegecselt 15 csillárját a Bene és Wein cég szállította, mint a kik a templom egész villanyos berendezését készí­tették.

De ki is az a Bene és Wein? A megoldást a korabeli újságokból találtam meg:

- Bene és Wein (B. Benedek, W. Elemér), okleveles gépészmérnökök műszaki irodája — Dipl. Ingenieure, Technisches Bureau, Budapest. VIII., Práter u. 6.

Tehát, a fenti történet egyik szereplője sümegi Bene Benedek!

Itt egy újabb idézettel egészítem ki az eddig ismerteket, melyet Bene Béla jegyzeteiből másolok ide. (Bene Béla, Bene Lajos fiának Vincének az unokája. A történet mesélője Bene Lajos aki Béla apja.)

"Atyám a tolnamegyei Kéty községben született, 1873-ban. Az ő atyja Bene Lajos, 1844-ben a somogymegyei Mernye községben kezte meg rövid , 48 éves földi életét, melyet mint görbői földbirtokos fejezett be. Mint később megtudtam halálának oka az volt, hogy tüdögyúladásban vadászni ment. Házasságát Égle Erzsébettel 1869-ben Tevelen /Tolna m./ kötötte meg; nagyanyám teveli születésű /1850/.

...

"Görbő kis község volt Tolna megyében, a nagyobb Pincehelytől csak a Kapos folyócska választotta el. Azóta a két községet egyesítették. A Dunántúl dombos vidékén, a dombovári vasútvonal mentén fekszik, jó gyorsvonati összekötetése volt Budapesttel.

A birtokot még az első világháború elött eladták, hamar elszakadtunk az ottani világtól és mégis, ma is elöttem áll a ház és környezetének képe. Kisebb vidéki kúria benyomását keltette. A bejárati ajtó mellett kétoldalt vörösmárványszerű kőlappal fedett tömbök; az oszlopos-árkádos zárt folyosó, melyből a szobák nyiltak. Ezen folyosón voltak a kamin-ajtók, melyeken át a folyosóról fütötték a szobákat. A sötét nyilások izgatták a gyerekek képzeletét. Középen a nagy ebédlőhelység, túl tágas, üresnek ható méreteivel, kevés bútorral, középen a nagy társas ebédekre szolgáló asztal. Az ebédlőből tapétaajtón közvetlen lépcsőlejárat vezetett a nagy borospincébe, hogy onnan egyenesen az ebédlőbe hozzák a hűvös borokat. Az ebédlő ablakai elött üvegfedelű dobozokban apám madártojás gyüjteménye. ... Nagyanyám szobáján kívül volt aztán néhány vendégszoba is. A festés vagy tapéta színe alapján nevezték őket piros, zöld, lila, sárga szobának. A ház elött park volt, nem nagy kertészeti kultúrájú, inkább csak fákból és bokrokból álló, kissé poros, de mégis park. Ezen át hajtott be a kocsi, ha az állomásról megérkeztünk. Középen nagy nyúlketrec állott. Ebbe szorult be Imre öcsém, miko egyszer játék közben bebujt, de ki jönni már ne tudott. A vendégszobák ablakai a ház mögé néztek. Itt kellemes pihenőhely volt, asztallal nagy árnyas fa alatt, melynek törzsébe nevek voltak belevésve. Erről a helyről messze lehetett látni a dombos vidékre, bal felöl a háttérben futott a vonat....."

A továbbiakban még értesülünk hogy a birtokot 1914-ben a Dőry család vette meg, a vásárláshoz állítólag rokonuk, Károlyi Mihály adott kölcsönt a Dőry családnak. 1925-ben Bene Vince elvált. Egle Erzsébet öregkorában Bene Benedeknél, unokájánál lakott a Kisfaludy utcában. Valamint megtudjuk hogy a testvérek közül Bene Károly építész mérnök, Bene Vince gyógyszer vegyész mérnök, míg Bene Benedek gépészmérnök végzettségű.

Miután a nyomokat sikerült így szépen összeilleszteni az alábbi kronológikus életpálya rajzolódott ki:

1909.04.25

A magyar vaskereskedelmi alkalmazottak vas- és fémipari tisztviselők országos nyugdij egyesületének központi elöljárósága f. hó 15-én tartotta rendes havi ülését,amelyen rendes tagokul a következő jelentkezők vétettek fel: Bene Benedek gépész-mérnök az ezüst és fémárugyárból Alsóhámorból

1910.

Diplomás okleveles gépészmérnök, műegyetemi tanársegéd – Lakása I.kerület , Budafoki-út 9. II. 2.

1911.

A cég alapítása 1911-ben: — Új műszaki iroda. Bene és Weisz oki. gépészmérnökök műszaki irodája czég alatt új vállalat létesült Budapesten (I., Budafoki-út 9.) A czég tagjai: Bene Benedek és Weisz Elmér.

1912.

ÜGYES GÉPIRÓNŐ kinek 1-2 évi Irodai gyakorlata van és Remington-gépen jól Ír, felvétetik. Bene és Wein, Haris-bazár 2.

1913.

- A „Tavaszi Vásár“ folyó évben a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara vezetése alatt május hó első napjaiban a városligeti iparcsarnokban az eddiginél sokkal nagyobb keretben fog megtartatni. Különösen gondoskodás fog történni oly irányban, hogy a vidéki kereskedők minél nagyobb számban vegyenek részt a vésárban és ott vásárolják be szük­ségletüket. Az idei vásáron jelentékeny helyet biztosí­tott a vezetőség a vas- és fémáru szakmának és mi ezúton is felhívjuk a szakmabeli iparosokat és gyárosokat, hogy különösen újdonságaikat a vásáron okvetlen mutas­sák be. A bejelentési feltételeket és a szükséges nyom­tatványokat a „Tavaszi Vásár“ irodája Budapest, TV.,Irányi-utcza 21. mindenkinek készséggel megküldi és az idevonatkozó kívánságokat mi is szívesen elintézzük, ezt annál is inkább, mert lapunk szerkesztője tagja a „Tavaszi Vásár“ végrehajtó bizottságának. Eddig a következő szakmabeli czégek jelentkeztek : Bene és Wein elektrotechnikai vállalkozók, Bpest.

- Bene és Wein vállalkozók ajánlata a Margit-körúti bérház száritókamráínak ventillátor-munkáira

- "Elismerés.

Bene és Wein okl. gépészmérnökök (Budapest, IV., Haris-bazár 2.) által forgalomba ho­zott Cox-féle léggázfejlesztők és világítási berendezés malmokban is kitünően bevált, amit a következő elismerőlevél igazol: Folyó hó 4. becses megkeresésükre szívesen értesítjük, hogy a szállított Cox-féle léggáz­fejlesztővel, valamint az egész világítási teleppel tökéletesen meg vagyunk elégedve, amennyiben az még a garantált mennyiségnél is kevesebb benzint fogyaszt s igy igen gazdaságos, azonfelül pedig igen könnyen kezelhető. Eddig semminemű kellemetlen­ségünk vagy javításunk a gépen nem volt, mit kívánságukra szívesen igazolunk.

Törökszentmiklós, 1913. junius 5. Teljes tisztelettel: Törökszentmiklósi gőzmalom, Fleischl és Schnetzer."

- "A Székesfehérvár városi árvaház és aggintézet építésére Kiirtépítési versenyajánlatok beadásának határideje f. hó 10-én d. e. 11 órakor járt le. A tanács dr. Saára Gyula polgármester elnökletévelnyomban összeült és felbontotta a beérkezettversenyajánlatokat. Összesen 37 versenyaján­lat érnezett be. Az összes építési munkákraversenyajánlatot adtak be: Bene és Wein " - nem nyert

1914.

- Barczika állomás villamosvilágitási berendezése. A máv. igazgatósága Barczika állomás világítási berendezé­sére április 16-án tartotta meg a versenytárgyalást, amelyen a következő cégek vettek részt: Bene & Wein" - a legjobb árajánlatott tevő!

- Villamos berendezések Zentán. A városi tanács junius 5-én versenytárgyalást tartott a városháza és vásár csarnok építésével kapcsolatban teljesítendő villamos világí­tási és távjelző berendezési munkákra. Ajánlatot a következő cégek tettek: Bene & Wein" - nem nyert

- Villamos világítás berendezése Nagybecskerek állo­máson. A máv. igazgatósága Nagybecskerek állomás villamos világítási berendezésének szállítására január hó 15-én verseny- tárgyalást tartott. Ez alkalommal a következő cégek tettek ajánlatot: Bene & Wein" - a legjobb árajánlatott tevő!

- A Szt.-Gellért gyógyfürdő elektr. világító és jelző berendező mun­kálataira az erős áramú berendezésre Bene és Wein, a gyenge áramú berendezésre pedig Hollitscher Zsigmond és társa cég ajánlatát fogadták el.

- Kecskeméti új közkórház pályázatára Bene és Wein (Budapest) a villamos be­rendezésre, villanycsengőre 19081 K legjobb ajánlatot adta.

- Ungvármegye törvényhatósági bizott­sága f. évi julius 17-én gróf Sztáray Gábor el­nöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A nagymeleg dacára a vidéki bizottsági tagok nagyszámmal vonultak föl. A főispán napirend előttmély érzéstől áthatott meleg szavakkal emléke­zett meg a trónörökös és neje ellen elkövetettgyászos kimenetelű merényletről. A vármegyehódoló gyászfeliratot intéz Őfelségéhez. A tárgy-sorozatból főleg a vármegyei székház kérdéseérdekelte a bizottsági tagokat. Már az ezelőtt valónapon tartott állandó választmányi ülésben ho­zott határozatból kifolyólag köztudomásúvá lett, hogy az olcsóbb Hámos és Szuhanek cég aján­latával szemben a Kavasch Ernő építész ajánlatalesz a közgyűlésnek elfogadásra véleményezve.Az érdekkörök között megindult a korteskedés,a kapacitálás. A közgyűlésen Sebő Sándor dr.az olcsóbb ajánlat elfogadása mellett kardosko­dott. Az állandó választmány javaslatát Bánóczy Béla védte tisztán bizalmi alapon oly sikerrel,hogy a szavazás eredménye szerint 60 szóval 33 ellenében a közgyűlés aként döntött, hogy az épület építését Kavasch Ernő kapta 289448 K29 fillér vállalati összegben, a vasbeton munká­kat Holstein és Steiner bpesti czég kapta 56534K. 70 fül., a redőny munkákat Pascha és Gömöriutóda bpesti czég kapta 3915 K. 50 fii., a villamos munkákat Bene és Wein bpesti cég kapta 7122 K. 52 fill, végösszeggel. A tárgysororozattöbbi kevésbé érdekes pontja csekély érdeklődésmellett letárgyaltatott. Az ülés fél 12 órakor vé­get ért.

1915

- "Villamos berendezés. A m. kir. igazságügyminisztériumban versenytárgyalás volt az uj igazságügy miniszteri palota villamos berendezési munkáira. Pályázott 8 cég. Az ajánlatok sorrendben a következők :

Barta Károly................................... 108,934

Bene és Wein ................................117,820"

1916.12.30

- A jászapáti-i fögymnasium elektromos berendezéseit, Bene és Wein cég 2066.30 korona értékben szállította és szerelte.

- A belényesi áll. polg. leányiskola és internátus építésére legolcsóbb ajánlatot tettek: Bene és Wein a villamosszerelő munkákra (25975'58 k.),

- A budapesti bajzautcai iskola villanyszerelő munkáit a Bene és Wein cégre bízták (23617.44 k. értékben).

- A kecskeméti római katholikus nagytemplom szellőzését Bene és Wein mérnökök oldották meg négy exhaustorral, melyek önműködőleg villanyerővel igen hatásos eredményt szolgáltatnak. A templom négy különböző helyén elhelyezett ventilátor nyílása normálisan ellátott aknák vezetnek; a meleg levegő pedig közvetetlenül a kaloriferek fölött elhelyezett függélyes csatornákon ömlik a templomtérbe. A csatornanyílások aszbesztlemezzel bélelt tölgyfaszekrények módjára vannak kiképezve, mely­nek alsó részébe még keverő rácsot is illesztettek.

- A koronázási ünnepségek alkalmával a díszvilágítást Wein Elemérrel közös cégével végezte el a Mátyás templomban.

" A lámpák fényereje a koronázás alatt körülbelül 26000 gyertyafénynek felelt meg s a terhelés körülbelül 28000 watt volt, ha a 32 gyertyás lámpákat 1.3 watt-tal számítjuk gyertyánként, melyhez a két fütőkályha után 2X2500 wattot s a motor terheléséből 6000 wattot hozzászámítva, az összes terhelés 39000 wattra rúgott. A székesfővárosi elektromos művek feljegyzése szerint a berendezés árammal való ellátása kb 300 amp.-i kívánt. Az egész villamos berendezést a kapcsolótáblákkal és körcsillárokkal együtt Bene és Wein mérnökök vállalata készítette. A rendkívül rövid idő alatt létesített nagysza-bású munkálat becsületére válik a magyar műszaki karnak és iparnak. Az egész szerelési munka, a részletes tervezést is bele értve, körülbelül 440 munkaóra alatt készült el. A koro-názást megelőző héten 5 napig naponta, nem számítva az étkezési időt, 24 órát dolgoztunk, míg az utolsó napon jóformán munkaszünetet tartottunk. Az elektromos berendezésen 4 mérnök és körülbelül 60 szerelő dolgozott. A berendezés összes költsége körül-belül 150.000 korona. "

1917.06.12.

- Közgyűlése a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. Fólyó évi június 2.-án tartotta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Zipernowsky Károly műegyetemi tanár elnöklésé­vel évi közgyűlését. Elnök megnyitójában rámutatott arra a fontos szerepre, mely az elektrotechnikára mezőgazdaságunk tovább­fejlesztésében vár, főként a műtrágyának elektrotermikus úton való tömeges előállítá­sára lesz országunknak szüksége. Jakobovits Dániel főtitkári jelentésében beszámolt az egyesület múlt évi működéséről, melyből kiemelendő az egyesületnek a Műszaki és Elektrotechnikai Hadifém-Bizottság megala­kulása körül való közreműködése, az elektro­mosságügyi törvényhozás terén való kezde­ményezése, a székesfőváros által tervezett villamos adó ellen való állásfoglalása stb. Hubert Lipót Ganz-gyári igazgató a közgyűlés nevében elnöknek köszönetét mondott azért a szeretetteljes munkálkodásért, melyet az egyesület felvirágoztatása és kulturténye- zőnkké való fejlesztésében kifejtett. Elnök viszont rámutatott arra, hogy a főtitkár, aki immár hét esztendeje munkatársa az egye­sület vezetésében, részese a sikernek. A dijak odaítélésére kiküldött bizottságok elnökei Stark Lipót vezérigazgató és Chatel Vilmos főtanácsos megtették jelentéseiket. Az egye­sület Zipernowsky Károly jubileumi diját ezúttal Weltzl Károly főmérnök nyerte el. Szél Lajos egyesületi igazgató beszámolt az egyesület gazdasági viszonyairól. A közgyűlés egyhangúlag megejtette a választásokat. Megválasztottak Jakobovits Dániel főtitkár, Szól Lajos igazgató, Bállá Lajos, Bayer Károly, Bodnár Iguácz számvizsgálók ; Bakk Sándor, Bartók Ferencz, Bene Benedek, Bernauer (iéza. Bognár Dénes, Faragó Adolf, tóvárosi Fischer Gyula, Fischer Sándor, Dr. Fonó Albert, Gáti Béla, Hubert Lipót, Komját Ar­nold, Lampel Géza, Lunzer Pál, Mihelffy Frigyes, Plósz Pál és Reisinger Aurél választmányi tagok.

- 1917.07.20-án a Bene & Wein cég 100.000 koronáért a 6867 hrsz lévő ingatlant megvásárolja, ma Budapest,. VIII. Práter-u. 6. (korábbi 6867. hrsz. Bene és Wein, Práter-utca 6, 6866 hrsz, flszt, 10 0 a. k, 6926 tb, 434.72 n.-öl.)

- " A pécsi gyárvárosi népiskola építkezésére Bene és Wein villanyvilágítási és csengőberendezésre 3356-40 k., villamlámpa-testek 536 k., csengőfölszerelés 226 80 k., ajánlatot adott be. A Pécsett tervezett, de most kivitelre aligha kerülő két uj pécsi állami elemi isko­lára beérkezett ajánlatokat már ismertettük. A városi mérnöki hivatal most a beérkezett ajánlatok alapos átszámításával megálla­pítottá a költségelőirányzat és a beérkezett ajánlatok között való percentuális eltérést és ma ezen munkálatot beterjesztette a ta­nácsnak. Rendkívül érdekesek ezen adatok, mert bizonyságát szólgáltatják annak, hogy az építkezés a íenforgó körülmények között csakis arra nézve lehetséges, akinek teljesen mindegy, mibe kerül valami, .akinek tehát kimeríthetetlen pénzforrások állanak ren­delkezésére. A gyárvárosi iskola építésére : Bene és Wein elektrotechnikai váll. Budapest, víllamosvilágitási és csengő be­rendezési munkára ajánlati ár : 4090 К 20 f. Áremelkedés 229 % .Jóváhagyás, illetve véleményezés és dön­tés céljából a tanács által a vall. és közokt. minisztériumhoz fog fölterjesztetni. Még jó, hogy villámhárítót csak kivételes esetekben kell beszerezni, mert ennek ár­emelkedése közel jár az ezer percenthez."

- "A siklósi külvárosi állami elemi iskola építési terveit Pilch Andor pécsi műépítész készítette el. A költségvetési ter­vet 209.971 korona erejéig fogadta el a val­lás- és közoktatásügyi miniszter. Ezen kívül pótlólag engedélyezte a kultuszkormány az építési telek rendezésének, alagcsövezésé- nek és elkerítésének költségeit, amelyek kö­rülbelül még 50.000 koronára rúgnak. A pé­csi siklósi külvárosi elemi iskola építkezé­sének összes munkálataira egy, részletmun­kákra pedig 8 ajánlat érkezett be. Az aján­latok a következők: Bene és Wein Budapest Villamosvilágitá- si, világitó lámpatestek és csengőfelszerelési munka 4118 kor. 20 fill." - nem nyert

- LAKATOSTANONC FIZETÉSSEL felvétetik. Jelentkezni Bene és Wein, irodájában, Sárosfürdő építkezésén.

1918.

- "Mi van a Gellért-fürdő rézkábeleivel és huzalaival ? A polgármesteri hivatal közli: Egy vállalkozó cég alkalmazottai feljelentést tettek, hogy a Gellért-fürdő és szálló építkezése részére beszerzett rézkábelek és huzalok egyrészét az épületről illetéktelenül eltávolították. Még a feljelentés napján, június 4-én, a tiszti ügyészség bevonásával a legszigorúbb vizsgá­lat indult meg és a szakértő közegek néhány nap múlva beterjesztendő jelentésekből fog ki­derülni, vájjon a feljelentés alappal bir-e vagy nem."

- "A Gellért-fürdő rézkábelei és huzalai. A Bene és Wein cég bérmozgalomban levő tisztviselői tegnapi ilyen című hírünkre vonat­kozóan megkértek bennünket annak a közlő­iére, hogy a rézkábelek és huzalok dolgában nem ők, -hanem egy már régebben elbocsátott alkalmazott és egy már régebben elbocsátott raktárnok ellen tettek feljelentést."

- "III. ker. Lajos-utcai polgári leányiskola építkezés tervezési munkálatai után kifizetett építészi tisztelet-díjra 20%-os felfizetés, a Bene és Wein cég részére a VI. ker. Bajza-utcai polgári leányiskola erős és gyenge áramú villamos berendezési munkálatai után 75%-os felfizetés engedélyezését javasolja. "

1919.

A tanácsköztársaság A szociális termelés népbiztosságának12. Sz. N. számú rendelete.

8. §. Az 1. §-ban megjelölt már-meglevő villamos­berendezések karbantartására, javítására és kis-arányu bővítésére vonatkozólag bárki részéről történő megkereséseket kerületenként a következőkerületi irodákhoz kell intézni: VIII. kerület » Bene és Wein VIII., Práter-utca 6. Telefon József 66—01.

1920.

"Izgató mérnök. Juhász Pál 27 éves magánmérnök a kommunizmus alatt, mint a Bene és Wein gyári cég üzemi tanácselnöke a gyűlésre összehívott munkások előtt a kommuniz­must dicsőítette és a munkásokat a gyár vezetői ellen izgalta. Az államügyész­ség izgatás büntette címén indított el­lene eljárást és ma tárgyalja ügyét dr. Bigner József táblabiró tanácsa. A vádat Sóoky József államügyész kép­viseli. "

"A villamosipar az 1920. évben. A villamosipar az év folyamán a hadianya­gokról a fogyasztók nyomása alatt, majdnemteljesen áttért a békeanyagokra. Sem szerelésianyagokban, sem gépekben nem kellenek apótanyagok. A papírszigetelésű anyagok, amikmég a háborúból fennmaradtak, alig kelendők,főleg a vidéki fogyasztó berzenkedik tőlük. Agyáripar — számolva e helyzettel — át is térta békeminőségü gyártmányokra és már az évelején kifogástalan anyagok kerültek piaczra. Újonnan kialakult gyáraink közül Bene és Wein elekthermax-gyára érdemel említést, ahol nagy nekilendüléssel találkozunk."

" Róbert Oszkár sajtópörei. Az „Új Nemzedék" 1918 május 8-iki számában „Forradalom batyubállal" cimén cikket írt, amelyben a munkásság május 1-i ünnepe kapcsán korholta a munkásságot, hogy nem elég forradalmi. Róbert Oszkár a Népszavá-hoz irt egy levélben, amelyet mi közöltünk, rámutatott arra, hogy mily frivolitás, ha éppen az „Új Nemzedék" nem tartja elég forradalminak a munkásságot és támadást intézett a lap provokáló iránya ellen. A szerdai tárgyaláson Milotay István szerkesztő képviseletében G. Jeszensaky Géza kijelentette, hogy miután szerinte az az ítélet, amellyel a gyorsított tanács a minap sújtotta Róbertet, beigazolta, hogy az újságírásra sem erkölcsi, sem más hivatottsága nincs, visszavonja a pert. Róbert a fömagánvádló által használt sértő indokolás folytán kérte, hogy okvetlenül folytassák le ellene az eljárást, de a bíróság úgy határozott, hogy a pert beszünteti. — Ugyancsak szerdán tárgyalta a bírósága Bene és Wein-cégnek Róbert Oszkár ellen inditott sajtóperét. A nevezett cég ellen följelentést tettek a városhazán, hogy a Gellért-fürdő építkezésétől jogtalanul elvitetett kábeleket. Róbert a tárgyaláson azt vallotta, hogy cikkében csupán. azt reprodukálta, amit a hivatalosan kiküldött vizsgáló bizottság vezetője, Benedek Dezső műépítész, városatya neki nyilatkozatban mondott. Ö ezek ellenkezőjéről nem győződött meg és amennyiben Benedek öt hivatalos Információival félrevezette volna, a cég Benedeken keresse a maga igazát. A Bene és Wein-cég ezt az elégtételt elfogadta. "

- "A Lenke-úti volt katonai baraktelep szükséglakásokká leendő átalakításával kapcsolatos sze­relési munkálataival Bene és Wein budapesti cé­get bízták meg 383.898 K vállalati összeggel."

1923.

VILLANYSZERELŐ, müszerész és lakatos tanulókat felveszünk. Bene és Wein, Pfrater-utca 0.

1925.

- "Dunaföldvári községi villanytelep építése.Mi a története a földvári villanytelepnek, kik dolgoztak itt? 1925-ben Bene és Wein okleveles gépészmérnökök készítették a Községi Villanytelepet, ebben az idõben magáncégek látták el árammal a lakosságot. A gépházban két dízelmotor dolgozott, egy 40 és egy 60 lóerõs motor, ezek hajtották a generátorokat. Azért volt kettõ, mert ha nem volt nagy a fogyasztás, csak az egyik mûködött, este, csúcsidõben mind a kettõt beindították. 3150 voltra transzformálták fel a transzformátorok az áramot. Nemcsak Födvár, Bölcske is innen kapott áramot. A fogyasztás talán a századrésze lehetett a mainak. A belváros villamosítva volt, de a külvégen és a fölvégen csak néhány ház. Tetõrõl-tetõre mentek a vezetékek. A villanytelep nem sokáig mûködött, ’26-ban készült el, de 1932-33-ban az országos hálózatba kapcsolták a községet, akkor leállították a gépeket, csak akkor mûködtek, ha a hálózatban zavar támadt. Nagyon jól jött a háború alatt, mert akkor nem volt áram az országos hálózatban, mert szétbombázták. Itt akkor is volt villany. 1945-48-ban még mûködtek a gépek, aztán az egyiket elvitték a mályi téglagyárba. A generátor és az egész berendezés itt maradt. Nagy volt a gépház, nem volt szükség rá. 1955-ben a paksi konzervgyár vette át az épületet. A kapcsolószekrényeket, vasszerkezeteket kitették az udvarba, nekik nem kellettek, elvitték az ócskavasba az egészet. A generátorok öntöttvasból voltak, nagy, 10 kilós kalapácsokkal öszszetörték őket."

- "Hosszas várakozás után végre teg­nap delben döntött a budapesti postaházépitósifelügyelőség a ka­posvári postapalota szerelési munkai ügyébén. Sajuos, a döntésben nincs sok köszönet. Sajnálattal állapíthat­juk meg, hogy a kaposvári vállalko­zókat nagy sérelem érte. Mindössze egy cég, Somogyi Gyula vizvezeték- ós csatornázási vállalata, kapott megbízatást. Ugyancsak mellőzték Kovács Miksa kaposvári szerelőt is. Kovács vil­lanyra 168,940.625 koronás ajánlatot tett s 4 és félszázalékkal volt drá­gább a megengedett 6 százaléknál idegen pályázóval szemben s mégis Bene és Wein budapesti cég kapta meg a munkát. Eme sérelmek és mellőzések or­voslása ügyében a kaposvári sze­relő iparosok ma este az Ipartestü­leten nagy tiltakozó gyűlést tartanak s követelik, hogy a posta őket bízza meg tisztességes ajánlataik alapján a szerelési munkálatokkal."

1926

- A debreceni orvostudományi egyetem és klinika közvilágítását és egyes villamos berendezéseit a Bene & Wein cég szállította és helyezte üzembe.

- A miskolci női felsőkeres­kedelmi és zeneiskola villanyvezetékek szerelését a Bene és Wein cég látja el.

- A cég pályázik a Budapesti zeneiskola és a Vásárcsarnok villamosvilágítására és csengő berendezésire.

- Ugyanezen évben a cég külföldi munkákat is elnyer.

A SZÓFIAI MAGYAR KÖVETSÉGi PALOTA.

"A szófiai követség épülete az ország helyzetének megfelelően szerény méretekkel s bár jó kivitelben,- de minden luxus nélkül, nemes egyszerűséggel készül. A jókarban való tarthatás biztosítása végett itt is az összes ablak- és ajtókávák kőkeretet kapnak. Az építkezést Hella M. és Unokaöccse cég szófiai fiókja végzi, az asztalos-, lakatos-, a műkő-munkaJBudapesten készül. Ugyancsak budapesti cégek, Knuth Károly és fia készítik a központi fűtési és vízvezetékberendezési munkákat, míg a villanyvezetékek szerelését a Bene és Wein cég látja el. "

- A Wekerle telep épités vezetősége március hó 18-án versenytárgyalást tartott az állami munkástelep villanyvilágítással való ellátása céljából a telep középületeinek és lakó­házainak belső szerelési munkálataira és az ezekhez szükséges anyagok szállítására. A megtartott versenytárgyalás alapján a munkálatok végrehajtására megbizást kap­tak: Bene és Wein

- "Jövő héten megkezdik az uj állami bér­házak építését. Fischer Ferenc királyi tanácsos és Moller Félix dr. műépítészek pályanyértés ter­vei alapján a Sziget-utca és Pannonia-utca, vala­mint a Sziget-utca és Tátra-utca sarkán a jövő héten megkezdik két ujabb állami bérház felépí­tését. A nyilvános versenytárgya.ásra több száz ajánlat érkezett be, amelyeket a lakásépítési mi­niszteri biztosság a legalaposabban átvizsgált. A döntést a népjóléti miniszter elé terjesztették, aki a részletmunkálatokat már ki is osztotta. A mi­niszteri döntés szerint a két új állami bérpalota építési munkálataiban a következő iparosok vesz­nek részt: Bene és Wein"

1927

- A debreceni Déry múzeumba a ventil­látorokat Bene és Wein szállítja 12 ezer pengőért,

- Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziumába a villamosberendezéseket Bene és Wein-cég szerelte.

- Isteni Megváltó Leányai soproni zárda építkezés munkáira következő cégek nyertek megbízást: Villamos-, stb. munka: Bene és Wein.

- Budapest székesfőváros tanácsa f. hó 2-án ver­senytárgyalást tartott a Fehérvári- és Hengermalom­utcai kislakásos bérház villamosberendezőmunkáira. Beérkezett 25 ajánlat, melyek közül legolcsóbbak: .. Középárnak: Bene és Wein 58.833.60 P választottak.

- A nyíregyházi evang. egyházközség bérpalotája építésére megtartott versenytárgyalásra a következő ajánlatok érkeztek: Bene és Wein (Buda­pest) villamossági felszérelés 40.652 P.

- "A közgyűlés minden felszólalás nél­kül tudomásul vette, hogy Hajdúszo­boszló villamősműtelepénél pótszállítá­sok és pótmunkák megrendelése vált szükségessé, továbbá, hogy a város Bene és Wein, valamint a Ganz féle villamossági rt-vel kötött pótszerződést" - "Mérnökválasztás Hajdúszoboszlón. A városi villamosmű igazgatómérnöki állására a képviselőtestület 15 pályázó közül, nagy szótöbbséggel, Veress Béla okleveles gépészmérnököt válasz­totta meg, aki a Bene és Wein-cég részéről vezette az ottani hálózat szerelési munkálatait. Mivel a világítás már megindult, állását azonnal el kellett foglalnia."

1928

- A Magyar Távirati Iroda székházának világítási, erőátviteli és jelzőberendezéseit Bene és Wein okleveles gépészmérnökök (VIII., Práter-utca 6.) készítették. A Stúdió és az M. T. I. székház a legnagyobb megelégedésre a Bene és Wein oki. gépészmérnökök VIII., Prater-u. 6. készítették. A villamos világítási és erőátvitel berendezés különös gondot igényelt a kivitelben, nehogy ezek transformátorai, motorjai és kapcsolóberendezései káros hatással legyenek a minden tekintetben korszerűen berendezett Rádió Stúdió ér­zékeny készülékeire. Az egyenletes fériyelosztás, tűzbiztos kivitel, precíz mű­ködés és az üzemek egymástól való függetlenitése képez­ték a kivitelnél a fő szempontokat. A városi áramnál netán fellépő üzemzavarok esetére tartalék áramfejlesztő és hálózat biztosítják az üzem folyto­nosságát. A világítási, erőátviteli és jelzőberendezéseket Bene és Wein oki. gépészmérnökök VIII., Prater-u. 6. készítették.

- A Hungária Magyar Technikusok Egyesületének dominusa Bene Benedek.

- "A lillafüredi szálloda villanyberendezési munkálataira a földművelésügyi minisztériumban most tartották meg a versenytárgyalást. A kétszáz szobás szálloda a legmodernebb villanyberendezéssel lesz ellátva. Az épületen hatalmas rádiófelvevőt he­lyeznek el s minden szobába bevezetik a rádiót. Ezen felül házitelefont kapnak a szállodai szobák, áramfejlesztőberendezést helyeznek el az épületben arra az esetre, hogy ha a vasgyári telep felmondaná á szolgálatot, ennek felhasználásával váljék lehetővé a szálloda világítása. Az ajánlatok a felbontás sor­rendjében a következők: Bene és Wein 120.972 (10 százalék engedménnyel), " - a munkát neyerték el.

- A Székesfehérvár—Sóstói kincstári gép javítóműhelyhez építendő magasfeszültségű villamosberendezésf munkálatokkal Bene és Wein gépészmérnökök elektrotechnikai vállalat buda­pesti cég bízatott meg.

- "A szegedi m. kir. postaépület részére villanyvilá­gítási, elektromos csengő- és telefonberendezési mun­kákra versenytárgyalást tartott a postavezérigazgató­ság. Ajánlatot adtak be: Bene és Wein 15.890.49, " - nem nyert

- "Nógrád és Hont m. közig, egyesített vármegyékalispánja f. évi augusztus 4-én versenytárgyalásttartott a Mária Valéria-közkórház tébolyda- és konyhaépület fűtés, vízvezeték, csatornázás, gőzfőzőstb. munkálataira. Beérkezett ajánlatok: Villany vilá­gítási mánkára: Bene és Wein 9454, " - nem nyert

- "Községi Elöljáróság, Hajdudorog, a község elektro­mos elosztó hálózata építésére tartott f. hó 20-án ver­senytárgyalást. Elnök: Tóth Pál. Ajánlatot tettek: Bene és Wein (Bpest) 102.310.30, " - nem nyert

1928.08.08

- Az Új Szent János-kórház villanyberendezési munkálatait Bene és Wein kapta 2,833 pengőért.

1929

A telefonkönyv adatai szerint: Bene Benedek gépészmérnök, a Bene és Wein-cég főnöke.

I. Budafoki út 9/11. Automata állomásokról először *582-20-at kell tárcsázni Lá 5-76 Nyáron: I. Normafa-út 7. Aut 660-67

Bene és Wein okl. gépészmérnökök, elektrotechn. berend. váll. Keresk. és műsz. oszt., VH1. Práter-u. 6. #J 463-33

"Amikor 1904-ben a Budafoki út 9-11. szám alatti ház megépült, még semmi nem takarta el a kilátást a Dunára, így ablakaiból a folyóra lehetett látni. Az épület jellemzői hasonlítanak a környékbeli Budafoki és Bartók Béla úti ingatlanokhoz, amelyeket a múlt század elején közel egy időben építettek, ugyanis megnőtt az igény a nagyobb polgári lakásokra, ez a terület pedig kiválóan alkalmas volt klasszikus bérházak építésére.A 3,45 méter belmagasságú ingatlan belső zárt udvarral rendelkezik, és igen nagy lakások vannak benne, 80 nm-től egészen 160 nm-ig. A terek egy részét egy időben leválasztották, és társbérletként működtek, azonban többségben még ma is szép tágas otthonok találhatók az épületben. A körfolyosót részben mozaiklappal, a függőfolyosót kerámialappal, a lépcsőház falait pedig egyedi módon bordó színű csempével borították le. Az eredeti, nehéz, vastag tölgyfa bejárati kapu sajnos nem állta ki az idő próbáját, most egy fenyőből készült portál védi a ház lakóit az utcafronton. A régi bérházakhoz hasonlóan itt is megtalálhatók voltak a központi porszívó rendszer "maradványai", de mivel később már nem volt rájuk szükség, kiszerelték az épületből. Az ingatlan azért is számított különlegesnek, mert annak idején a második emeletéről és a feljebb lévő szintekről rá lehetett látni a Dunára. Az épület 40 lakással rendelkezik. Az utolsó homlokzatfelújítás 1956-ban volt, így az eredetileg sárgára vakolt létesítmény magán viseli az elmúlt évtizedek nyomait. A lakóház ötemeletes, de ezenkívül van még egy pincéje, magasföldszintje, félemelete, és persze padlása is, az utcafronton pedig már évtizedek óta üzletek működnek."

A Normafa út 7 alatt tipikus svábhegyi villa állt, sajnos leírás és kép nem maradt fenn róla.

- Szintén 1929-ben : "Ezer pályázatot adtak be a Társadalombiztosító felhőkarcoló páncéltornyának építésére"

Az Országos Társadalombiztosító Intézet mostanában sokat emlegetett hatemeletes székház bövitésére és az irattár befogadására szánt tizennyolc emeletes páncéltorony építé­sére pénteken tartották meg a versenytár­gyalást a Társadalombiztosító Intézet Fiumei-uti központi épületének nagytermében.

A versenytárgyalást eddig óriási érdeklő­idés előzte meg. A pályázatok beadásának határideje csütörtökön délben járt le és ezídeig a versenytárgyalási kiirás tárgyát ké­pező húsz munkanemre összesen több mintkétszáz cég adott be ajánlatot. Tekintve, hogy egy-egy ajánlattevő több munkanemre is tett ajánlatot, az összes munkanemekre beérkezett ajánlatok száma meghaladta az ezer darabot.

A beérkezett ajánlatok felbontását pénte­ken délelőtt tiz órakor kezdték meg az el­nöki tanácsteremben. Már jóval tiz óra előtt az érdeklődők nagy tömege szállta meg a helyiséget. A versenytárgyalást Huszár Ká­roly elnök nyitotta meg és konstatálta, hogy az összes munkanemekre együttvéve két­százhat szabályszerű ajánlat érkezett be. El­rendelte az ajánlatoknak betűrendben való felbontását. Az ajánlatok óriási tömegének felbontása egész nap taTtott és a késő éj­jeli órákban ért véget.

Ajánlatot tettek az A. összmunkára: I—XIVb-ig pengőben kifejezett végösszegben:

Villámhárító berendezési munkára: Bene & Wein 3104,

Házitelefon berendezésre:Bene és Wein 127.768,

Villanyberendezési munkákra:Bene és Wein 132.345.50,

Csőposta berendezésre:Bene és Wein 135.550,

- Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma által megrendelt villamos berendezéseket Bene és Wein cég szerelte. Valamint a gimnázium szertárát az alábbi eszközökkel támogatta a Bene és Wein-cég : 1 drb. elektrodynamikus, motoros energiaszámlálóval, 1 drb. motoros és 1 drb. elektrolytikus amp. óraszámlálóval, elektromos csengővel, jelzőberendezéssel, tűzjelzőberendezéssel, 3 drb. különböző villámhárítóval, te­kercsekkel és ellenállásanyagokkal.

- "Százszázalékos árkülönbségegy fővárosi villamosszerelésipályázaton

Október 29-én tartották meg azt a versenytárgyalást, amelyet a főváros tanácsa a farkasréti temető épületeinek és főútvonalainak villanyvilágítás céljából szükséges villany-szerelési munkáira irt ki. A pályázaton elkelő névsor szere­pel, még pedig a következő árajánlatokkal: Bene és Wein 12.481.93; - nem nyertek.

- "Az uj autóbusz-főműmelyelektromos-pályázata

A VII., Miskolci-uton létesítendő autóbuszfőműhely elek­tromos erőátviteli berendezéséhez szükséges fővezeték sze­relési munkáira tartott versenytárgyalást november 19-én a székesfőváros tanácsa. Ajánlatot adtak be: Bene és Wein 15.111; " - nem nyertek

- "A m. kir. állami elme- és ideggyógyintézet igaz­gatósága Budapest, a női idegosztály építésével kap­csolatos vízvezeték-, csatornázási-, fűtési- és villa­mosszerelési munkákra tartott október 25-én verseny- tárgyalást. Ajánlatot tettek: Bene és Wein 13.352.60; " - nem nyertek

- "Székesfőváros tanácsa. (II) Budapest, a Szent László-kórház I., VII., VIII., IX., X. sz. pavillouok és udvari világítás elektromos berendezési munkáira febr. 8-án tartott versenytárgyalást. Eluök: Hiller Ernő ta­nácsjegyző. Ajánlatot tettek: Bene és Wein 9651.02, " - nem nyert

- " Népjóléti és munkaügyi miniszter Budapest, a Gyöngyös város határában építendő állami tüdőbeteg­szanatórium főépületének konyha, adminisztrációs, mo­soda és garázsépületeknek villamosberendezési és szoba­festő munkáira, valamint útépítési munkákra március 23-án. Elnök. Sjzlovák Jenő műszaki tanácsos. Ajánlatot tettek: a villamosberendezési munkákra: Bene és Wein 142.750.64, " - nem nyert

- "Budapest székesfőváros tanácsa, a Krisztina-körut 11. sz. alatt létesítendő uj élelmiszerpiac összes mun­káira ápr. 12-én. Elnöki Unger Ferenc főjegyző. Ajánla­tot lettek: Bene és Wein" - nem nyert

- "Földművelésügyi miniszter Budapest, a Baranyaszentlőrincen építendő gazdasági iskola igazgatói és tanári lakóépület munkáira április 20-án. Ajánlatot tettek részmunkára: Bene és Wein " - nem nyert

1930

- A Baár-Madas református leánynevelő intézet (1022 Budapest, Lorántffy Zsuzsanna utca 3.) munkálatai:

Bene és Wein oki. gépészmérnökök (Budapest, VIII., Práter-utca 6., telefon: 463—33) készítették a szálló és környéke villamosberendezésének magasfeszültségű távvezetékét, transzformátorállomását és biztonsági berendezéseit, a belső és külső világítási, erőátviteli-, fényjelző-, központi időjelző-, villámhárító- és stb. berendezéseit.

- Budapest Szabó József-u. autóbuszgarázs portásház és benzintöltőállomásvillanyszerelési munkák, Bene és Wein szerelő,VIII., Práter-u. 6. Vállalati főösszeg: 5993 P80 f.

- "50 kilométeres vezetéket épít a MÁK Dunaföldvárra

Dunaíöldvár elektromos energiával való ellátása ügyé­ben érdekes változás történt. A község, mint ismeretes, ön­álló teleppel rendelkezik, mivel azonban a telep nem ter­melt gazdaságosan, leállították. Mint általában, úgy itt is sokkal kedvezőbbnek mutatkozott valamely nagy áram­termelő központhoz való csatlakozás. A MÁK érdekeltségé­hez tartozó Fejérmegyei Villamossági Részvénytársasággallétre is jött a megállapodás, amelynek értelmében a jelen­leg Adonynál végződő, 22 ezer voltos távvezetéket meg­hosszabbítják körülbelül 50 kilométerrel Duna földvárig,ahol megfelelő transzformátor-állomás ulján gondoskod­nak a község világítási és energiaszükségletéről. A távveze­ték építési munkája már megkezdődött és a transzformá­torállomás építéséhez is hozzáfognak a közeljövőben. A ki­viteli munkálatokat a MÁK Bene és Wein mérnökök vál­lalatával végezteti."

kapcsolódóan az Est cikke is érdekes:

- "Hétszobás lakás télikerttel"

" Huber főjegyző anyagiakban szé­pen gyarapodott. Mégis szemet szúrta dunaföldváriaknak, amikor

pár évvel ezelőtt négyszázmillió koronáért megvásárolta a Temp­lom ucca 26. számú házat.

Honnan van a főjegyzőnek ennyipénze? — dugtak össze fejüket a tdu-naföldvári polgárok, akik még job­ban csodálkoztak, amikor a főjegyző átalakította a házat és olyan hajlé­kot teremtett magának, amilyennek párja az egész Dunántúlon nem igenvan. Lakása hét szobáját a leggyönyö­rűbben rendezte be. Aki járt a főjegyzőéknél, csodálkozással beszélt a főjegyzőék berende­zésének gazdagságáról. Csodálkozás­sal emlegették Huberék pompás téli­kertjét, a drága bútorokat, szőnyege­ket, képeket, azt a nagyúri pompát, ami a főjegyzőt otthonában körül­veszi. 1925-ben, miután a községnek regi kívánsága volt a villanyvilágítás, Húber főjegyző valóra váltotta ezt a kívánságot. Versenytárgyalást hir­detett a községi villanyüzem megépí­tésére és a versenytárgyalás győz­tese a Bene és Wein budapesti cég lett. 1.700,000.000 koronára kontemplálták akkor a villanyüzem megépí­tését és az 1.700.000.000 helyett az 5 milliárdba került. 11 kilométer vezetéket terveztekés a 11 kilométer helyett 28 kilo­méter épült. Huber főjegyzőtől mindenki tar­tott, ezért csak suttogva mondogat­ták egymásközött a dunaföldváriak,hogy nincs minden rendjén a vil­lanyüzem horribilis költségtúllépé­sénél. Megépült a villanyüzem a főjegyzőtermészetesen a saját lakásába is be­vezettette az áramot. De ez az áramnemcsak világított, hanem főzött, a vízvezeték vizét nyomtafel, forró víz­zel látta el a házat. És Huber, főjegy­ző a rengeteg általa elfogyasztott áramért havonta mindössze 21 pengőt fize­tett a községnek. ,A főjegyző törvényes jövedelmét havi 380—100 pengőre becsülték. Hu­ber főjegyző olyan életet élt, hogymindenki irigyelhette. Leányát Grácz­ban és Svájcban neveltette, jogszi­gorló fia sem panaszkodhatott életére." Huber főjegyzőt felfüggesztették állásától és különbőző hivatali visszaélések és mulasztások miatt megindították ellene a fegyelmi eljárást. A dunaföldváriak elégtételnek vettékezt a hivatalos intézkedést, amelynek tulajdonképpen oka a dunaföldvári villany üzem kiépítésével kapcsolatos. A dunaföldvári villanypanama lé­nyege az, hogy Huber főjegyző vil­lanyüzeme 1,700.000.000 helyett 5 milliárdjába került a községnek. A hatalmas munkát Huber főjegyző a közgyűlési jóváhagyás nélkül csináltatta meg. Hogy kipattantották a villany panamát, e mellé seregesen sorakoztak a főjegyző egyéb szabálytalonságai. Esztendők óta tartó sut­togások és gyanúsítások nyertek beigazolást a főjegyző ellen megindított fegyelmi eljárással és a főjegyző fel­függesztésével. Még csak egy hónappal ezelőtt is senki sem gondolta nemcsak Duna-földváron, hanem egész Tolnában,hogy ilyen sorsra juthat a nagyhatalmú Huber Ferenc. "

1932.11.15

- Villanyszerelési munka. A nagykanizsai fedett lovarda villanyszerelő munkáira 7 cég pályázott. Kolbányi és Páfcozdy 1611 P-ről szóló ajánlata a legolcsóbb. Vele szemben a legdrágább a Bene Benedek cég. Ajánlati ára 1966 Pengő.

1932.12.15

- Több versenytárgyalás ügyében hozott döntéseket áll módunkban közölni. Bene Bene­dek vállalta a Práter-utcai polgári iskola villanyszerelési munkáit.

1934.10.01-én

- Bene Benedek hatósági engedélye megszűnt. Valószínűleg engedélyét sikeresen meghosszabította mert később is a szakmában találjuk.

- Bene és Wein oki. gépészmérnökök műszaki irodája felszámolás alatt. Budapest, V., Falk Miksa ucca 3. szám. Budapesti kir. tvszk 1933. XII. 22. Cg 4693/8. 12087/7. — Ezen cégnek a felszámolás befejezése folytán való megszűnése bejegveztetett. (3945.) (Lásd 1930. évf. 43.) (LIX. kötet. 156. lap.) (1934 -4.). A cég felszámolása után mint magánvállalkozó üzte tovább az ipart.

1936-ban

- A Mérnöki kamara általános villanyfelszerelő- ás a villamos berendezési szakosztályának ipartestületi választmányi rendes tagja.

1937.08.31

- öntés a világitó házszámtáblákügyében. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának bírálóbizottsága Álgya-Hubert Pál dr. elnöklésével tartott ülésén meghozta a kivilágítható házszámtábla-tipusokra kiirt pályázatban döntését. A pályázatra 56 pályamű érkezett be. Ezek közül a bizottság az 500 pengős első dijat Van- gel G. Viktornak Ítélte, akinek bemuta­tott modelljét úgy anyagi, mint formai s mint légoltalmi szempontból való alkal­massága és legelsősorban könnyű és ol­csó előállithatósága folytán a bizottság ategalkalmasabbnak Ítélte. A 400 pen­gős második dijat a Titan Fém- és Fény- technikai Vállalatnak, a 300 pengős har­madik dijat pedig Bene Benedeknek, mig a 200 pengős negyedik dijat Olchváry Ödönnek Ítélte a bizottság. A világító házszámtáblák szabványo­sítása, reméljük, nem azt jelenti, bogygyárilag készülnek majd és igy a kis­ipar ettől a kereseti lehetőségtől is el­esik. A szabványfeltételeknek mindenkisiparos meg tud felelni.

1938.

"Ingatlan árverések. Árverés. 8177/1938. tkvi szám. (VIII. 25/36.) Magyar Országos Központi Takarékpénztár végrehajtónak

Bene és Wein bej. cég, végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végre­hajtató kérelme következtében az 1881 : LX. t.-c. 144., 146. és 147. 8-ai értehft-ben elrendeli a végrehajtási árverést 4000 pengő tőkekövetelés és járulékai, valamint az árverési kérvényért s a fedezeti tárgyaláson való megjelenésért ezúttal megállapított 170 pengő költség, továbbá a csatlakozódnak kimondott Vojnich József 1090 pengő tőke s jár. behajlása végett a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság területén levő, Budapesten fekvő s a Budapest szív. dunabalparti részének 12.332. sz. tkvi betétében 35.650. hrszám alatt felvett, Vili. kerület, Prátcr-utca 6. 8. sz. alatt fekvő ház és udvarból álló 434.72/100 négyszögöl terjedelmű, fentnevezett végrehajtást szenvedő tulajdo­nában levő ingatlanra 59.600 pengő kikiáltási árban. Az árverést 1938. évi június hó 22. napján délután 3 órakor a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (V., Markó- utca 25. házszám, földszint 39. ajtó) fogják megtartani.

1941.01.10

- Új lakcímen Bene Benedek és Bene Benedekné, Budapest, IX., Bakáts-tér 4,

1941.04.15

- A BSzKRt megrendelései. Szellőző berendezés készítésére: Bene Benedek 9533 pengő árban.

1943-04-10-én

- újra vizsgázott kitűnő eredménnyel.

1946-ban

- felvonószakértőként találkozunk a nevével

1952-ben mégegyszer felbukkan az iratok közt:

HU BFL - XXV.21.b - 12674 - 1952

Adatbázis Büntetőügyek

Levéltári irategyüttes XXV.21.b - Budapest Főváros Levéltára. A jogszolgáltatás területi szervei. Budapesti Központi Járásbíróság iratai. Büntetőperes iratok

Ügytípus büntetőügy

Évszám 1952

Ügyszám 12674

Létrehozó Budapesti Központi Járásbíróság

Ügyleírás magyar

Résztvevők Név Bene Benedek

Szerepe az ügyben vádlott/terhelt

Anyja neve Egle Erzsébet

Születési hely Görbő

Születési idő 1882

Státus/foglalkozás gépészmérnök

Lakhely/telephely Budapest X. Bakáts-tér 3.

Jogcím lőszerrejtegetés