II. nándori Bene Nepomuk János Ferenc József
(sz.:1856.04.13 - h.:1941.01.23)
Nándori Bene Nepomuk János (1815-1874) és Tschögl Anna (1834, Eger - 1878.10.26. Eger) harmadik fia. Egerben született 1856. április 13.-án, megkeresztelése 04.19.-én történt. Keresztszülei egyben nagyszülei is : Paschgall Mária és prof. id. Bene Ferenc.
A szűk családi körben csak "Muki"-ként emlegetett úr életének kezdeti szakaszáról nem sok információ maradt fenn. 1883-ban gyermeke születésekor Egerben mint kereskedő szerepel. Későbbi életéről pár érdekes bejegyzést találhatunk:
Mátyás Pince - http://matyaspince.eu/tortenet/
„Talán a legnevesebb tagok a „Kolomposok” nevű asztal- társaságba tömörültek, ők már a nyitáskor elfoglalták az egyetlen különtermet, és tíz-tizenöten szinte mindennapos vendégek voltak, de végül is 78 főre gyarapodott a számuk. A társaság alapítója Simon Károly nyugalmazott százados volt, és nevezetes tagként Manno Miltiádész jeles karikaturistát és sokoldalú sportembert említhetem. Manno, azon kívül, hogy ő tette le a nyitónapon az asztalra a később bearanyozott közönséges juhász-pergőt, azaz a kolompot, hatalmas termetével (evezős olimpikon, kiváló atléta és gyorskorcsolyázó volt) ő tudta egyedül a vendégek és a stáb közül a söröző közepe táján felfüggesztett órát beállítani létra nélkül. Mindezen tulajdonságai mellett a névnapokon mindig remek karikatúrával köszöntötte az ünnepeltet és a megjelenteket. A Kolomposok egyik emblematikus figurája volt Bene Muki János is, a társaság doyenje. Hosszú, ősz szakállával megörökítették a különterem pannójában is, de a Baldauf család 1934-ben történt névválasztásában is döntő része volt (ekkor ildomos volt a nem magyaros hangzású neveket magyarosítani). A családi hagyomány szerint ő javasolta Mátyásnak, hogy szülőfaluja nevét vegye fel. így és ekkor lett a család Baldauf-Borostyánkői (1942-től a Baldaufot elhagyták, például az én keresztlevelemen már csak Borostyánkői szerepel).”
„A kolomposok társasága
Bajdaufék Mátyás pincéjétől a vérbeli pesti ember nem tudott sokáig elmaradni. Nevezetes, érdekes, eredeti asztaltársaságok alakultak, melegedtek össze a barátságos sör-pince mélyében. A Mátyás- pince egyik legismertebb asztaltársasága, „A kolomposok” asztaltársasága volt. Leginkább sporttal foglalkozó urak, pesti kiváló, hires atléták voltak a baráti kör tagjaik. A két remek, derék testvér: Réthy Menotti és Pali voltak az elölülőik. Pali, mint futóbajnok tűnt fel, bátyja az ideális férfiszépség, a szobrászoktól többször mintázott Menotti (polgári életéből ipari főfelügyelő) a sport minden ágában legkiválóbb magyar mester volt. Nemes, csodás mintaképp volt a talpig úr, dzsentlemen atlétának, többféle bajnoki koszorút nyert a Toldi- Miklósi erejű nyúlánk gavallér, aki ha idő előtt sírba nem dőlt volna, kellő trenirozás mellett, a mai nemzetközileg érvényesülő, megszervezett sportviszonyok között a világhírességek és nagyságok sorába emelkedett volna. Ámde a jó Menotti az úttörők hálátlan sorsával herkulesi vállain olyan korban űzte, fejlesztette a sportolást, amikor az még csak mellékes, kevesektől méltányolt szórakozásszámba ment.
A kolomposok jelesebbjei közűl felemlíthető: Jankó Béla, a marathoni-futás győztese, aki a milleniumi versenyzéskor Aszódtól Pestig egy-szuszra megfutott 40 kilométert. Báth Aladár, a volt főpolgármester örökvidám fia, az aradi Krón Kálmán fővárosi tiszti alügyész, jeles regattista, aki egy nagy evezés után a csónakházban a hideg-tuss alatt szívszélhüdést kapott, szintén kolomposok voltak.
Az egyik legrégibb ma is élő kolompos a nagyszerű magyar Bene „Muki” János, a Pesti Hazai bank népszerű főtisztviselője, aki a néhai jó öreg Simon Károly kapitánnyal és Thialiósz Vazul görög kántorral együtt még a „Piszkosból” (A „SCHOLTZ-BITTRICH” („Schmutziger" „Piszkos’') féle sörházból) hozta át az elnöki kolompot, mely a társaságnak nevet adott. Tulajdonképpen a birkásoktól használt egész közönséges juhász-pergő volt, később — bearanyozták.”
máshol:
A legrégebbi, a 78 főből álló "Kolomposok" voltak. A társaságot Simon Károly nyugalmazott százados alapította. A híres kolompot az univerzális sportember és híres karikaturista, Manno Miltiadesz tette le az akkor még egyetlen különszoba asztalára. A legtöbb társaság katonai személyek köré csoportosult, de ott ültek minden délután olyan királypárti politikusok is, mint Szmrecsányi György Főispán köre, benne Horthy nagy ellenfele, a volt államtitkár és belügyminiszter Beniczky Ödön, Turi Béla esztergomi kanonok, pápai prelátus, országgyűlési képviselő és Palugyai Móric belügyi államtitkár. Az egész város tudta, hogy "a Matyinál" kapható Budapesten a legjobb sör. Mindemellett komoly konyha nem volt, de egyszerű ételeiket (például füstölt csülköt és nyelvet, zónapörköltet, virslit és sajtokat) városszerte dicsérték, köztük a kor nagy irodalmi személyiségei: Szabó Dezső, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond és Karinthy Frigyes.
"A Curia utcai Kis Piszkos söröző alapításának pontos dátumát nem ismerjük, valószínűleg 1880 körülre tehető, írják a múzeum szakértői. Arról, hogy a cégér a sörcsarnokban lógott, a kép eladójának családi emlékezete tudott. (Ők egyébként a képen látható színészt Alexander Girardival azonosították, ám ő jóval később játszotta e darab címszerepét, mint a festmény elkészülte.) Valószínű, hogy egy másik, jóval előbb alapított vendéglátóhelyről került ide, mégpedig a Csiga vendéglőből, amely már a szabadságharc előtt működött, az egykori Sebestyén téren állt, az 1840-es években az akkori pesti író- és színészvilág egyik központi találkozóhelye volt. Az ő baráti társaságukból, amely Körnek nevezte magát, nőtt ki a későbbi Nemzeti Kör, majd Ellenzéki Kör, nagy hatást gyakorolva Pest társadalmi és politikai életére. A szabadságharc leverése után kevéssé látogatott vendéglő tulajdonosa 1880-tól 1897-ig, a megszűnésig Schwetz Mihály volt, fia, Schwetz István lett a Kis Piszkos gazdája; elképzelhető, hogy Warschag cégérét ő hozatta a Kis Piszkosba."
A mátyás pince alapítója (Baldauf Mátyás) korábban ezen sőrházban volt üzletvezető.
"Tisztelt Czím,
Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy folyó hó 30- án, szombaton, Budapesten, IV. kerület, Eskü tér 6. szám alatt (Duna utcza és Kéményseprő utcza sarkán) „MÁTYÁS PINCE” Czím alatt egy bor- és sörházat nyitok meg. A „SCHOLTZ-BITTRICH” („Schmutziger" „Piszkos’') féle sörháznak hosszú évekig üzletvezetője voltam, s így remélem, hogy az ott szerzett tapasztalatok alapján üzletemben bármely igényeknek megfelelhetek. Részvény sör és valódi természetes borokról gondoskodtam. Rendszeres konyhát nem tartok, de hideg ételek és egyéb szokásos sörházi eledelek és csemegék bő választékban lesznek kaphatók.
Számos látogatást kér tisztelettel: Baldauf Mátyás"
A "Kis Piszkos" sőrház - Budapest. V.ker Cúria u. 1. szám alatt állt.
A "Mátyás pince" , Budapest. V. kerületi Eskű téren
Bene "Muki" János köszöntő verse sogornőjének Pfundtner Hermina részére eskűvője alkalmából adott ajándék könyvből:
"Mind a mai napon
légy oly boldog mindég
Ha ér bú vagy bánat
legyen az csak vendég
Rózsás legyen utad
tövist szedje más fel
Zavartalan boldogság
sírig kísérjen el." 1887.01.06.
Bene "Muki" János pesti címe és a családi pecsét (Budapest, VII.ker. Róna utca 33.)
Bene "Muki" János
1896-től a Hazai bank kiadóhivatali osztályvezetője. 1908-ban sorsolással esküdtbíró a pesti törvényszéken a banktisztviselői munkája mellett. 1913-ban még osztályvezető pozícióban találjuk, utána nincs hír róla. Budapesti lakcíme: VII.ker. Róna utca 33.
Hazai bank Rt.
1894-ben még a Pesti Hazai Első Takarékpénztár is leányintézetet alapított — Hazai Bank néven, a Niederösterreichische Escomptegesell-schafttal közösen —, hogy részt vehessen olyan üzletágakban, amelyekkel - takarékpénztári megjelenését óvandó — közvetlenül foglalkozni nem kívánt. Később 1946-ban az anyabank magába olvasztotta leányintézetét. A bank székháza Budapesten az V. kerület, Harmincad utca 6, Erzsébet tér 6. Az angol nagykövetség épülete.
Az épület történetéről bővebben itt: http://urbface.com/budapest/a-hazai-bank-szekhaz
Felesége:
seletvári Janik Etelka (1861-1934), seletvári Janik Rudolf (később Jányi Rezső) és nagyselmeczi Kaszaniczky Auróra lánya.
Janik Rudolf :
Született: Komárom, 1817. máj. 4. Janik Sámuel fakereskedő, városi polgár és Janik Lídia fia, Janik János honvéd ezredes unokaöccse. Magyar, Evangélikus Gimnáziumot végez Késmárkon és Lőcsén. 1835-ben közvitéz, 1844-ben alhadnagy a 33. Gyulay gyalogezredben. 1848-49-ben még nőtlen. (Felesége később nagyselmeczi Kaszaniczky Auróra (1838-1922) lett.)
1848. jún. 19- főhadnagy a 2. (pesti) honvédzászlóaljban. A szabadságharcot a bácskai hadszíntéren, 1849. januárjától a péterváradi várőrség kötelékében küzdi végig. Okt. 19 (16.)- százados a 2. honvéd zászlóaljnál, 1849. júl. 19 (16.)- őrnagy és alakulatának parancsnoka. Kitüntették a katonai érdemjel 3. osztályával. Pétervárad őrségével együtt teszi le a fegyvert 1849.szept. 7.-én. 1851-ben erdészeti gyakornok, 1865-1869. közt uradalmi erdész Torna megyében.1867.-től a Torna megyei Honvédegylet alapító elnöke. 1869-ben őrnagy a magyar királyi honvédségnél, 1877.-ben nyugalmazzák. 1873.-ban "seletvári" előnévvel magyar nemességet kapott. Ugyanezen évben mmég honvéd őrnagyként a magyarországi Kárpátegylet tagja. Meghalt Egerben, 1885. nov. 27.-án.
Gyermekeik:
- Janik Károly
- Janik Ilka
- Janik Gyula
- Janik Auróra (1871 - 1895, Eger)
- ifj.Janik Rudolf (1866 - 1882, Eger)
- Janik Róza (1859 - 1939, Eger) Simáczius Andor heves vármegyei árvaszéki könyvelő és nyilvántartó felesége
- Janik Lídia (1866 - 1936, Eger) dicsi és udvarnoki Megó József érseki udvarispán felesége
- Janik Etelka (1861 - 1934, Budapest) , röjtöki Bene Nepomuk János Ferenc József (1856-1941) felesége
- Janik Lujza (1872 - 1914, Eger) , röjtöki Bene Lajos (1868-1934) felesége
Gyermekei:
Bene Etelka Anna Auróra (1881.12.19. Eger - 1975) , aki bélai Bélánszky Demkó Dezső törvényszéki jegyző felesége volt (1869-1936).
Keresztszülők: seletvári Janik Róza (1859-1939) és Simáczius Andor (1858-1926)
Bene Amália Mária Erzsébet (1883.02.04 Eger - 1883.05.09 Eger).
Keresztszülők: seletvári Janik Lídia és Megó József érseki uradalmi tisztartó
A család leszármazása az alábbi ábra szerint ismert: