I.  nándori Bene István (sz: kb.1610)

Nándori Bene Istvánnak csak édesapját nándori Bene Andrást ismerjük, édesanyjáról nem találtam eleddig információt. A pályafutásának csak kis szakasza dokumentált az is elégé erősen hiányos. 

Pályafutása:

1635-ben királyi birtokadományt nyert Karancskeszire feltételezhetően katonai szolgálatának elismeréseként (ekkor 25 éves).  

1652. március 4-5. Szécsény praesidium - Nógrád vármegye törvényszéke

 (II.11-13.) Miután Jánossy András szolgabíró és Bene István (egregii) helyettes esküdt - akit Darvas János (egregius) jelenlegi szolgabíró, egyébként pedig ebben az ügyben a vármegye esküdtje állított maga helyett - előterjesztette a jelentését, Chorgál Jánosnak (generosus) mint felperes félnek a nevében és személyében prokurátora felvétette a pert budai Bornemissza, vagy Bolgár Pál (generosus) mint alperes ellen a nevezett szolgabíró és esküdt által előadott ügyben benyújtott keresetnek megfelelően. A prokurátor - név szerint Sárközy István (egregius) - kérte, hogy az ország törvényei és a vármegye szokásjoga szerint még a kereset előterjesztése előtt kiáltassék ki személyes megjelenésre a nevezett alperes. A kikiáltás és az alperes személyes megjelenése után a felperes fél prokurátora a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel kérte az alperesnek a keresetben foglaltak szerint való elmarasztaltatását.

Az alperes fél, azaz budai Bornemissza, másként Bolgár Pál érdekében törvényes prokurátora, Zeke György a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel ünnepélyes protestációt terjesztett elő, amely szerint nem ért egyet a keresetben foglaltakkal. Kérte továbbá mind a keresetlevél, mind pedig az azzal kapcsolatos idézés, perfelvétel és szolgabírói jelentés másolatának a kiadását. A törvényszék kiadta számára a kívánt másolatokat. A felperes fél prokurátora ezután azt kívánta, hogy az alperes prokurátora segédkezzék a törvényszék előtt; ha pedig ezt elmulasztaná, akkor az alperes fél marasztaltassék el a nyelvváltság büntetésében. - Ugyanez a követelés merült fel Egry István (egregius) perében is /Id.a 28. számú regesztát/.

Testvérei szintén hivatalt viselő személyek: 

1652. április 29. [Losonc] - Nógrád vármegye közgyűlése

(II. 23-24.) A közgyűlés kinevezte azokat a személyeket, akik részt vesznek az előző ülés alkalmával elhatározott határkiigazításokkal kapcsolatos eljárásban. Ezek a kiküldött személyek a következőek: Ráday András, Buday Pál, Ebeczky László, Bakó István, Laszkár János, Bene András, Bene János, valamint a hites jegyző és a szolgabírák, továbbá Dienes György, Balogh Dániel, Szilassy István, Kalmár János, Földváry János, Baloghy Gáspár, Voxith Horváth György, Sárközy István, Mihalik Miklós, Farkas Ferenc és Dúló Gergely.

1653. június 16. (f. II. p. Dominicam 1. Trinitatis) Losonc oppidum - Nógrád vármegye törvényszéke

(II.66.) A törvényszék a következő határozatot hozta abban a perben, amelyet nándori Bene István (egregius) indított valamely hatalmaskodó cselekedet, tudniillik bizonyos jószágoknak a Kispatak praediumról történt elhajtása miatt Ordódy Judit asszony (generosa), néhai Palásthy Pál (generosus) özvegye ellen: az alperes fél által az első bíráskodás alkalmával felhozott érvek következtében a pert nem kell leszállatni, mivel az alispán úr szabályosan tűzte ki a törvény szerinti határnapot. Palásthy György földesuraságának - amelyről ő maga jelentette ki az első bíráskodás idején, hogy azzal ténylegesen rendelkezik - senki nem mondott ellent. A jelen perben eszerint - amint az az özvegynek mint fia természetes gyámjának a kérelmére kiadott megbízatásból és a szolgabíró által átadott egyaránt világosan kiderül - Ordódy Judit asszonyt, és nem a fiát kell a törvény útján keresni. Mindez tehát azt jelenti, hogy a pert felülvizsgálat alá kell venni. Palásthy György, illetve édesanyja, Ordódy Judit asszony érdekében prokurátoruk, Baloghy Gáspár (nobilis) a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel ahogyan az első bíráskodás alkalmával bizonyságlevelet kért a Palásthy György nevében előterjesztett protestációról, éppen úgy most is kéri annak hiteles kiadását jogai jövendőbeli védelmében. - A nevezett prokurátor hasonlóképpen tiltakozik a Bene András által indított pert illetően is. Nándori Bene István nevében prokurátora, Libercsey Ferenc (nobilis) a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel köszönetet mond az ítéletért és kéri, hogy azt azonnal vezessék is be az eljárásról szóló jelentésbe, illetve, hogy a határnap kitűzése érdekében adja át azt a törvényszék az alispán úrnak.

(II.78.) Ordődy Judit asszony (generosa), néhai Palásthy Pál (egregius) özvegye és fia, Palásthy György (egregius) protestáció formájában és jószágaik elvételének, illetve embereik elfogatásának a terhe alatt eltiltja nándori Bene Andrást és nándori Bene Istvánt (egregii) a Kispatak nevezetű praediumnak az élésétől. A tiltok egyúttal levelet is kérnek az elhangzott tiltásról.

(II.78.) Bene András és Bene István (egregii) ugyancsak protestációt terjesztenek elő Ordódy Judit asszony ellen /contra dictarn dorrűnam, ld. az előző bejegyzést/, kijelentvén, hogy ők Kiszellő possessio lakosaival együtt készek felbecsültetni a nevezett asszony birtokrészét; ha pedig ő erre nem lenne hajlandó és ezáltal bármilyen kárt okozna nekik, akkor a törvény útján fognak eljárni ellene. Eltiltják továbbá jószágaik elvételének és embereik elfogatásának a terhe alatt a mondott özvegyet, valamint az összes közelebbi és távolabbi szomszédot is a Kispatak praediumban való birtokrészek háborgatásától, s bizonyságlevelet kérnek mind az özvegy tiltásáról, mind pedig saját protestációjukról.

Apja haláláról a lenti bejegyzés alapján értesülünk: 

1654. március 9-10. Szécsény praesidium

(II.89-91.) Gyarmati Balassa Ferenc úrnak (spectabilis et magnificus), Hont vármegye főispánjának a nevében és személyében Nógrád vármegye a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel törvényes prokurátora, Baloghy Gáspár (nobilis) protestáció formájában a következőket terjesztette a törvényszék elé: az elmúlt esztendőkben néhai nándori Bene András (egregius), Nógrád vármegye alispánja a protestáló úr atyjának tiszttartója és gazdatisztje volt, ámde míg élt, soha nem tett számadást, örökösei pedig - jóllehet sok ízben felszólíthattak, hogy adjanak számot elhalálozott atyjuk helyett - nem tudni, mitől indíttatván, ugyancsak elhanyagolták ebbéli kötelességüket. Most tehát a protestáló úr itt, a törvényszék színe előtt még egyszer és utoljára felszólítja a mondott néhai Bene András örököseit, hogy vele és a többi, a dologban érdekelt személlyel együtt végezzék el a kért számadást, mert ha nem teszik meg, akkor ő maga lesz kénytelen eljárni jogainak a védelmében. - A nevezett prokurátor megbízójának egy külön protestációját is előterjeszti az egyik örökös, név szerint Bene János ellen, mert nem állította törvény elé néhai Oravecz Mátyás (providus) fiát, Oravecz Istvánt, jóllehet még egy kötelezvénylevelet is kiadott ezzel kapcsolatban. - Végül a prokurátor inti a nevezetteket és bizonyságlevelet kér az elhangzottakról.

Az alábbi bejegyzésből tudjuk hogy a korábban említett 3 személy "egytestvérek":

(II. 90.) Bene János, Bene András és Bene István, a néhai Bene András örökösei ugyancsak protestációt terjesztenek elő, amely szerint nem értenek egyet a Balassy Ferenc által előadott követelésekkel /ld. az előző bejegyzést/.

Még egyszer találkozunk nevével a nógrád megyei jegyzőkönyvekben:

1654. október 26-27. Szécsény - Nógrád vármegye törvényszéke

(II. 143.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta: a megválasztott országgyűlési követeknek szóló utasítást a jövő 1655. esztendő január havának 7. és 8. napján, Losonc oppidumban kell elkészíteni. Ennek a feladatnak az elvégzésére a következő személyeket jelölték ki: Libercsey Mihályt, Buday Pált, Dienes Györgyöt, Libercsey Ferencet, Szelessényi Jánost, Farkas Ferencet, idősebb Ráday Andrást, Voxith, másként Horváth Istvánt, Bene Istvánt, Battik Pétert, Vámossy Istvánt és Pápay Jánost, valamint az alispán urat, a négy szolgabírót és a törvényszék hites jegyzőjét.

Ismert leszármazottjai:

- nándori Bene Pál (kb.1670), aki István unokájának tartja magát, sajnos a köztes generációról nincs információm. Pál feleségét ismerjük, Gedey Krisztina (kb. sz.:1670-1707, apja Gedey András) személyében. Pál és Krisztina gyermekei:

- nándori Bene Ferenc

- nándori Bene Zsófia

- nándori Bene István Ignác (sz.: 1702. Karancskeszi - ?), felesége Schlossberg Borbála Krisztina ( sz: Prügy,1701.10.18 - ?) 


A kisebb földterületű uradalmakban megyénkben ezek az apró nemesi földbirtokosok voltak az általánosak — már az újratelepítést követő évtizedekben sem vették szívesen igénybe a jobbágyok és zsellérek robotmunkáját. Nándori Bene István 1714. július 28-án Korponán kelt levelében arra utasítja ispánját, hogy „ .. . a Gergei majorságot penich nem bánom ha könynyebben esik pénzes aratókat fogadjon, aki maga életén légyen, ha három garast is napjára kellene adni. . ." - Később is pénzes, illetve szakmányi aratókra bízzák a majorsági gabonatáblák learatását.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_NOGR_Muzevkonyv1982/?query=SZO%3D(Bene)&pg=310&layout=s


Szórványos adataink szerint az uradalmak is a sertéstartást, annak értékesítését tartották fontosnak a 18. században. Nándori Bene István karancskeszi földbirtokos 1718-ban majorságán sertéseket tartott. Ebben az évben még 50 darab sertést vásárolt Szegeden, hogy azokat a bányavárosokban eladja. 

 Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)   Tanulmányok • Zólyomi József: Pásztorok az Észak-Cserhát falvaiban (241. oldal)

gyermekeik:

- Bene Rozália (sz: 1718.12.11. Karancskeszi ), férje Vajai Vay Ádám (1690-1745.03.10.) "Kuruc" Ádám elsőszülött fia, atyjával ő is a Rákóczi-pártnak volt hive és menekült Danzigba. Sokáig bolyongott külföldön, mig végre elvált atyjától és Erdődy Gábor gróf egri püspök közbenjárására amnesztiát nyert. Heves vármegyében alispánná választották. A kegyelmet nagyban elősegítette, hogy katolikussá lett. Lassankint a király kegyébe jutott. 1742. már a kir. tábla ülnöke volt és ugyanezen évben visszanyerte az apai vagyon egy részét s 1744. az ősi birtokba is beiktattatott. Első feleségétől, Pongrácz Krisztina bárónőtől két fiú született: III. Ádám és Mihály. Második feleségétől, nándori Bene Rózától 1737-ben Gyöngyösön született Pál nevű fia. Erről a Vay Pálról, noha kimagasló életpályája volt, nagyon kevés adat maradt-fenn a családi okiratgyüjteményben. Pál s török ás francia háborúkban vitézkedett. Ez utóbbi során nevezték ki ezredessé: 1790-ben; négy évvel később, 1794-ben már tábornok és a Mária Terézia Rend vitéze; 1799-ben pedig altábornaggyá léptették elő. 1800. dec. 24—én, 64 éves korában, a nemesi felkelés szervezése közben érte a halál.

- Bene József (sz: 1720.11.04. Karancskeszi), egy éven belül meghalt

- Bene Rózsa Anna (sz: 1721.02.12 Karancskeszi), egy éven belül meghalt

- Bene Marcus Antónius (sz: 1722.05.31 Karancskeszi), egy éven belül meghalt

- Bene József (sz: 1723.12.30 Karancskeszi - h:1795.02.05. Arad), felesége Neander Margit 

- Bene Eszter (sz: 1726.04.07 Karancskeszi), egy éven belül meghalt

- Bene Ferenc (sz: 1728 Karancskeszi), első felesége Forray Julianna (Forray András és csatári Nagy Teréz lánya), második felesége Hegedűs Katalin 

- Bene Anna Mária és Antal ikrek (sz: 1729.11.18 Karancskeszi),  egy éven belül meghaltak

- Bene Ignác (sz: 1731 - h:1805), felesége Majthényi Magdolna

- Bene Pál 

Gedey család. (Gedei †).

A következőekben Nagy Iván munkájából idézek: 

Nagy Iván által leírt címer

Eredetileg Nógrád megyei sarjadék. Nevét az emlitett megyének keleti szélén fekvő Szarvas Gede helységétől vette. Utóbb házasság után nyert birtokai, és a török uralom a megye nyugot-éjszaki szélére, és a szomszéd Hont s Zólyom megyékbe vonzá, mig nem a mult század végén férfi ágon kihalt.

A XVI. század vége felé élt Gedey I. Péter, ki a kihalt Theszéry családból nősült, Theszéry Erzsébetet vevén nőül, ezzel következő családfát alkota 

A törzs I. Péternek fia II. Péter 1598- és 1601-ben élt *, és egy genealogiai adat szerint merei Gedey-nek iratik. Nejétől Kelecsény Katalintól született nyolcz gyermeke közül Mátyás 1622–1635-ben Hont megye szolgabirája volt *. Özvegye Liberchey Anna utóbb Székely Istvánhoz ment nőül. II. Pál 1671-ben gyámnoka az akkor még kiskorú Ferencznek.

Mind ez ágak – mint látjuk – vagy a mult század végén már magbaszakadtak, vagy teljesen nincsenek folytatva, mert még egy ágazatot, melyet ez előbbihez biztos adatok nélkül nem kapcsolhatok, mutat fel a következő táblázat *:

Kaas fán szereplő címer

Az 1652-ben Kis-zelőben birtokos András lánya azon Krisztina ki nándori Bene Pál felesége lesz. A család valószínüleg ekkortól birtokos Kis-zellőben.  Gedey Andrásról tudjuk hogy az egyesített Pest-Pilis-Solt-Nógrád és Kis Hont vármegyei gyüléseken mint jegyző szerepel 1652-1670 közt több alkalommal, valamint 1652-ben Hont és Zólyom vármegyékben táblabíró. 

Vissza Nagy Ivánhoz: 

A táblán álló Sándor 1755-ben a Bethlen ezredben hadnagy volt. Mint e családfa mutatja, ezen ágazat is fi-ágon a mult században enyészett el. Klára (kinek anyja Wattay Bora volt) özvegye Szmrcsányi Andrásnak meghalt 1805-ben Gedén *.A táblázaton nem leljük a Gedey családnak 1753-ban élő következő tagjait: Gedey Imrét, kinek özvegye Ujhelyi Mária. Zsófia Kalmár Márton özvegye volt. Anna Horánszky Mátyásné, – Éva Turánszky Györgyné volt. 

Czimere – mint XVII. századbeli oklevelekre nyomott, s a család nevét tartalmazó köriratok mutatják – a vértnek (valószinüleg kék mezejében) zöld téren az éberség jelvénye a daru áll, felemelt egyik lábával kövecset tartva. A vért fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny emelkedik. A vértet szokásos foszladék veszi körül 

A címer rajz a Kaas fán ábrázolt gedei Gedey család címerétől eltér, pedig a két család egy és ugyanaz.