röjtöki Bene Emma
(sz.:1882 - h.:1925 után)
Nándori Bene Gyula (Szeged,1841.11.11. - Kis-zombor, 1884.11.24.) és Rónay Emma (Kis-zombor, 1846.05.-?) lánya. Nándori Bene Lajos István Sándor (1815 - 1858) és Rónay (Öexel) Anna Katalin Vilhelmina (1817-1880) valamint Rónay Mihály Ferenc (1813-1873) és almási Németszeghy Mária ( ?- 1902) unokája.
"Bene Emma , színésznő, született 1882. október 9.-én Csongrádon. Színipályára lépett 1906- ban. 1920-ban visszavonult."- A fenti szöveget találhatjuk róla a színészlexikonban. Sokáig semilyen más adatra nem bukkantam róla, mignem az ADT (Arcanum) adatbázisaiban az újságcikkek közt rá nem leltem az életének töredékeire, darabkáira. Egy elég színes pályafutás képei rajzolódtak ki melyet az alábbiakban most megosztanék a kedves olvasóval is.
A Pesti Hírlap korabeli hasábjain az alábbi tudósítást találhatjuk 1906.06.19.-én:
https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1906_06-2/?query=Bene%20Emma%20sz%C3%ADn%C3%A9sz&pg=102&layout=s
"Bene Emma, aki főispán unokahúga, sok egészséges humort tanúsított."
Ugyanitt 1908.06.07.-án:
Az Országos Szinész-Egyesület tanácsa által a kérvények felülvizsgálására kiküldött bizottság pénteken Molnár László elnöklete alatt a szinészegyesületbe végleg felvette a következőket: Bene Emma
A színészet mint szakma elismertetése a századforduló környékén már kisebb ellenálásba ütközött mint korábban de még így is megbotránkoztató volt egy nemesi családból származó hölgy ebéli foglalkoztatottsága. Emma a szini tanoda elvégzése után, sőt már közben is aktívan szerepelt és előadott, kronológiailag az újságcikkek alapján az alábbiakat találtam:
1908 – 1909-ig a szegedi színjátszó társulat tagja.
Szegedi szerepei:
„A zöld frakk“
A szenzációsan ötletes darab sikerének érdekében az igazgató megfestette a harmadik felvonás nagy kupolacsarnokát. A szereposztás direkt brilliáns. A társulat legjava erői játszanak egyéniségüknek megfelelő szerepeket. A hercegnőt Hahnel Aranka játsza, aki e szerepben eddigi becsülőinek is meglepetéseket tart. Brigittát Füzes Anna játsza, a többi női szerepek Komor Emma, Bene Emma és Keményné kezeiben vannak.
SZEMÉLYEK: St. Gobainné - Bene Emma
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Szinhaz_1914/?query=Bene%20Emma&pg=7&layout=s
"Katonadolog."
Operette 3 felv. Írták : Mérei Adolf és dr. Béldi. Zenéjét szerzetté : Zerkovitz Béla.
SZEMÉLYEK: Ping-Pong, igazg. nő - Bene Emma
"Hiresek."
Színmű 3 felv. Irta : báró Hatvány Lajos.
SZEMÉLYEK: Öreg színésznő - Bene Emma
"Nevető férj."
Operett 3 felv. Irta : Eysler.
SZEMÉLYEK: Elvira - Bene Emma
"Fiuk és leányok."
Szinmű 3 felvonásban. Irta Hajó Sándor.
SZEMÉLYEK: Pepi k. a. - Bene Emma
"Örömmel érezzük e sorok aktualitását, most mikor Bene Emmának a "Fiuk és lányok" - Pepi kisasszonyában oly igazi és őszinte sikere volt. Ez a siker egyúttal új és talán a legszebb oldaláról mutatta be a fiatal művésznőt. Csodálatosan invenciosus komikai vénáját ismerjük és őszintén — nem mertük hinni, hogy a humor e fölületes hatásokra való törekvése mélyén, annyi igazi szív és melegség legyen. Most már teljes előttünk e szimpatikus színésznőnk skálája. A komikumnak a megnevettetésnek a szolgálatába állott Bene Emma. De ahogy ezt csinálja, az több mint mókázó viccelés, ez valami ős egyéni humor, melynek megnyilatkozását, igazán nyilváníthatjuk a legtisztább, a legigazabb művészetnek. Interpretálásának módozata mindig Ízléses, bár szerepköre könnyen csalhatná túlzásba. Tiszta fejű, öntudatos színésznő, aki mindig tudja mit miért csinál. S hogy amit csinál, föltétlenül szimpatikus, azt bizonyítja a publikum spontán szeretete. Bene Emma annyira decens volt az öregedő Pepi kisasszony szerepében, hogy szinte nem akartunk ráismerni."
"Mozikirály."
Irta: Jean Gilbert.
SZEMÉLYEK: Bimbó K, - Bene Emma
"Kis gróf."
Operett 3 felv. írták : Rényi és Martos.
SZEMÉLYEK: Csibrákné - Bene Emma
"Támlásszék 10."
Énekes bohózat 3 felvonásban, előjátékkal. Irta Haller és Wolf. Fordította Komor Gyula, Zenéjét szerzetté Götze Waltér.
SZEMÉLYEK : Juci, szobalány - Bene Emma
"Hercegkisasszony"
Nagy operette 3 felvonásban. Irta Lehár Ferenc.
SZEMÉLYEK: Gvendoline - Bene Emma
"Sulamith"
Operette 3 felvonásban.
SZEMÉLYEK: Rebeka - Bene Emma
"Az újak.
Néhány szóval be akarjuk mutatni önöknek azokat, akik vállalkoztak arra, hogy az idei szatmári szini-sesonban mulattatni és gyönyörködtetni fogják a publikumot. Az ambiciózus és fiatal társulat koronája most is természetesen az isteni tehetségű Bállá Mariska, akit egy pár senzációsan nagyszerű uj szerepben lesz alkalmuk látni tisztelőinek. Az uj szervezkedés nagyszerű nyeresége a két fiatal szubrett: a bájos Szeles Elza és a temperamentumos Lakatos Ilonka. Koloratur énekesnő Paxy Margit, a vidék legkitűnőbb hangú énekesnője. Hahnel Arankát nem kell bemutatnunk a szatmári közönségnek — ismerik jól és szeretettel várják. A drámai szende szerepkörben Fíizess Annát ünnepelheti a vidéki publikum. Sajnos, rövid ideig — jövő évre Kassa ragadja magához, azután pedig egy budapesti színház reflektál rá. A naiva szerepkört Vértes Nelly tölti be, aki úgy arcban, mint tehetségben nagyon hasonlít Varsányi Irénre. Bene Emma, a legfiatalabb komika, Komor Emma a legcsinosabb anyaszinésznő, K. Levendovszky Irma mindig elegáns társalgási színésznő."
"Buksi."
Operette 3 felvonásban. Zenéjét szerzé : Jean Guilbert.
SZEMÉLYEK : Laura - Bene Emma
"A nevető férj."
Operette 3 felvon. írták: Brammer és Grünwald. Zenéjét szerezte: Eysler Ödön Magyar szinre alkalmazta: Mérei Adolf.
SZEMÉLYEK: Elvira néni - Bene Emma
"Liliomfi."
Bohózat 3 felvon. írta ; Szigligeti Ede.
SZEMÉLYEK; Szolgáló Kányainál - Bene Emma
"A csók szanatórium."
Nagy operette 3 felv. írták: Baron R. és Feldner P. Zenéjét szerzetté : Baron R.
SZEMÉLYEK; Krisztina kisaszony - Bene Emma
"Leányvásár."
SZEMÉLYEK; Harrisonné - Bene Emma
1908-ban majd 1911-ben az újvidéki színház darabjaiban is vendégszerepelt.
1910-ben előbb a pécsi majd a mezőberényi színészi társulat tagja, ahol az alábbiakat írják róla:
"Pécs.
A színtársulat nagysikerű helyi bemutatót tartott a múlt héten. Bemutatta az Elefánt-kisasszony című operettet, amelynek szövegét Léon Viktor irta, zenéjét pedig Bors Lajos és Münster Julia szerezték. A Librettót Faragó Jenő fordította. A főszerepeket Hegyi Lili, Bartkó Etel, Bene Emma, Faludi, Szőregi játszották."
1913-ban Czegléden lépett fel ahol róla írják:
"Bene Emma, bár művészit produkált, de mégis hijjával a kellő hatásnak, amiért azonban, mint nő találhat elismerést. Bizony, külseje olyan, hogy nem kell senkire se magát ráerőszakolni."
1913.04.10. Bene Emma volt szegedi színésznő komikának Heves Béla társulatához szerződött.
1913-14 –ben Heves Béla újonnan szervezett társulatával 1913 szeptember elsején kezdte meg nagyszebeni szezonját. A társulat a következő 3 évben Erdély nagyvárosaiban lépett fel, több kevesebb sikerrel
https://adt.arcanum.com/hu/view/SzegedEsVideke_1913_04/?query=Bene%20Emma&pg=73&layout=s
1914.05.14 Marosvásárhely:
"Támlásszék 10."
Elraktározott, kiásó megfakult viccek, erőszakosan összebonyolitott helyzetek, mondva esinált mese, melyből sok félreértéssel lehet csak a végére jutni — ez a Támlásszék 10. Borbély betegsége miatt adták a darabot, melyet a közönség hidegen fogadott. A karzat azonban tombolt, éljenzett, ujrázott. A szereplők : Várnay, Gál, Szeles Elza, Lakatos Ilonka, Komor Emma és pompás alakítást nyújtó Bene Emma mindent elkövettek, hogy a darabot megmentsék, de a parkett közönsége bizony álmosan távozott a színházból.
1916-ban már Fodor Oszkár társulatában találjuk Szatmáron:
— Szatmáron, a Derék Fridolin cimü operett van előkészületben A mulatságos operett főszerepeit Kiss Cecil,Bene Emma, Szántó Jenő, Stenes Ernő és Heltai Árpád kreálják. — 1916.szeptember
https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinhaziElet_1916_10/?query=Bene%20Emma&pg=16&layout=s
Sajnos 1916 és 1920 közt nem találtam híreket a pályafutásával kapcsolatosan, valószínűleg a háború és később Trianon miatt családjával tölthette ezen időszakot. 1920-ban a színi egyesület társadalombiztosítója jelenti a pályafutásának végét, nyugdíjazását.
Az újsághírekben 1923-ban és 1925-ben mégegyszer feltűnik:
- 1923.01.18.-án A csizmadía ipartársulat bálján vesz részt Debrecenben.
- 1923.01.26-án az Országos Vendéglős-bálon, mint hajadon vesz részt Pesten. ( A bál érdekessége hogy feleségem távoli felmenője Oláh Gyárfás és felesége is jelen vannak ezen az eseményen. Oláh Gyárfás nagyvendéglős, számos vendéglátóhely és az Astra filmgyár tulajdonosaként van jelen. )
- 1925 : 1. Bene Emma (Budapest, VIII., Kálvária ucca 11.,III. 20.) rejtvénypályázaton első helyezet. A megadott cím a feltételezett családi lakóhely lehetett. Sajnos a fenti címen szereplő ház ma már csak egy üres telek, de a telekkönyvi adatokban az alábbiakat találjuk:
Közterület: Budapest, Józsefváros VIII. Kálvária utca - Mai cím: Kálvária utca 11.
Helyrajzi szám: 35875
Mai csatlakozó utcanevek: Kőris utca 4/b
1879, helyrajzi szám: 6551, 6552/b
1879, cím: Kálvária utca 9-11 – Kőris utca 4.
1861-1870, Telekösszeírás, V-VI. füzet változás: 445/e, 446/d
1848, 1861, 1870, Telekösszeírás, III-VI. füzet: 445-446
1830, Telekösszeírás, II. füzet: 438
1825, Telekösszeírás, I. füzet: 69
1825 előtt, Telekösszeírás u.: 60
1786, II. József-kori telekkönyv mutatója: 563
1718-1819, Grundbuch: Paschgall-major
Hoppá, Paschgall Mária-Terézia férje dr. prof. Bene Ferenc, aki a címben szereplő Bene Emma dédnagyapjának Bene Antalnak a testvére. A családi vagyon szépen megörződött az eltelt 100 év viszontagságai után is. Mível Emma 1923-ban még hajadon (41 évesen) feltételezhetően nem házasodott meg és nem lettek utódjai.
A lakóhely környékéről a józsefvárosi Kálvária térről az alábbi írást ajánlom:
https://index.hu/urbanista/2018/02/27/kampec_doloresz_a_kalvarian/
"A téren eredetileg álló remetelakot és temetőt régen felszámolták, mire 1893-ban Stróbl Alajos kezdeményezésére a kálváriát is tégláról téglára lebontva elköltöztették a Bajza utcába. A lebontás oka nem teljesen világos az évtizedek távlatából, bár biztosan összefügg a város kiépülésével – elhanyagoltságot és amortizációt, igénytelenséget, sőt művészietlenséget, „nagyobbodó forgalmi igényeket” egyaránt emlegettek a korabeli dokumentumok.
A kriminalista Bezsenyi nagyon gyorsan fejlődő, de „alapvetően melós térként” írja le a Kálváriát, ahol a kétes hírű kávéházak, kocsmák és kockásterítős kisvendéglők, kimérések Stammgast-jai, vagyis törzsvendégei, kisegzisztenciák, zsebesek, seftelők, homályos múltú és jelenű nők voltak. A néhány számon tartott környékbeli nagyobb vagyon vidékről érkezett „jöttmenteké” volt, vagy az első világháború alatti állami megbízásokból nőtt ki.
A temető ugyan rég eltűnt, a Kálvária téren a századfordulót megelőző évtizedekben mégis rendszeresen temettek.
LEGENDÁS ELFEKTETŐ HELY VOLT: A FRISSEN RABOLT „FORRÓ HOLMIT” ELÁSTÁK PÁR NAPRA, MÍG A RENDŐRI ÉRDEKLŐDÉS LANYHULT. A NEM IS OLYAN TÁVOLI HALLER TÉREN – AZ ÉRDEKELTEK KÖZÖTT: SZAJRÉ TÉREN – MEG INKÁBB ÁTPASSZOLTÁK A CUCCOT.
Hogy ebből mit látott, mit nem, nem tudhatom, de a Diószeghy Sámuel utca sarkán a tér egyik házában élt három évig a tizenéves Radnóti Miklós 1919 és 1922 között. A villamosmegállóban meg ott állhatott mellette verseskötettel a kezében az egzaltált, izgalmakra vágyó Tanner Ilonka. Mielőtt Babits Mihály felesége és Török Sophie néven írónő lett, özvegy anyjával és testvéreivel a Kálvária tér 18-ban lakott. A várbeli Külügyminisztériumban dolgozó irodistalány minden reggel a külvárosias Kálvária téren várta a villamost (és később a józsefvárosi templom ívei alatt kapta meg menyasszonyi csókját, aztán évek múltán itt tartották egyházi esküvőjüket is).
Bár sok kényes ügyről beszélt, és még többről mélyen hallgatott a Kálvária tér és a környék tisztes, vagy annak látszó polgársága, az 1925-ös Kodelka-eset felett ők sem tudtak csakúgy elsiklani. A Kálvária utca 26. földszint négyben lakott a háborús beszállításokból meggazdagodó nagyvágó, A hentes, a kurva és a félszemű című Szász János-film Kodelka Ference. A Kodelka személyiségét kutató korabeli újságíró a térről nyíló utcában a környék szintézisét látta.
„A Kálvária utca tipikus kis józsefvárosi utcácska. A sarkon még hatalmas villanytranszparens hirdeti a Kálvária mozit, de benn az utcában vigasztalan sötétség fogadja a járókelőt”– írta. A budai Tölgyfa utcában feldarabolva talált, tősgyökeres Kálvária utcai Kodelkáról mindenkinek volt mondanivalója. A házmester jól ismerte:
"A meggyilkolt nagyvágó igen jól bírta magát, kocsit, lovat tartott, lakását szépen bebútorozta és nap-nap után mulatozott. Üzlete neki tulajdonképpen nincs, csak egy műhelye van a házban, mert a hentesáruk kicsinyben való eladásával nem foglalkozott.”
Az utcabeli Szikora-féle vendéglőben a pesti nyelvet legjobban beszélő pohártársak itták minden szavát:
"Még mondta is, hogy milyen rossz világot élünk. Aztán ittunk rá. Bizony a 'piát' szerette – bólint megértéssel egy iparosféle ember, de most már 'kampec doloresz', nem iszik többet.”
Török József, a Kálvária téri Scheiring kávéház főpincére egészen bennfentes volt, többször tanuja volt a darabolós Lédererékkel való vigadásnak. A különböző nevek alatt évtizedekig működő egységről tudni kell, hogy akkoriban „tisztes, vidám józsefvárosi polgárok” mulattak itt Kodelka kedves nótáinak egyikét húzó cigánybanda és a bájos felírókisasszony mellett.
"Nagyon jó vendégünk volt. Hetenként többször megfordult nálunk, ilyenkor csak pár pohárka likőrt ivott s azután hazament. Jól ismertem őt, mert több ízben meghívott lakására. Szokása volt tudniillik, hogy záró óra felé kocsiján egy közeli mulatóba ment, ahol orosz fiúk zenekara játszik. […] Ruházatára nem fordított gondot. Azt mondotta, hogy akinek két olyan hatalmas brilliánsgyűrűje van, mint neki, az eltekinthet az eleganciától. A kávéház vendégei nem szerették, mert goromba, kötözködő ember volt.”
Kodelka, a környék egykori újgazdag lakója két évvel halála után is képes volt zavarkeltésre. A Kálvária tér egyik kocsmájában kezdte a mulatozást Madarász János fiatal munkásember 1927 húsvét hétfőjén, majd a tér kápolnája előtt folytatta. A hívők nagy megbotránkozására a cigánybandával elhúzatta a Kodelka-nótát, a darabolós feleséget kérdezgetve:
"Lédererné, mi van a kosárba? Kodelkának keze, feje, lába...”
Valószínűleg a lapban említett kápolna azonos a Kálvária tér 22-ben ma is működő Jó Pásztor kápolnával.