Bene Bertalan
(1878 - 1922)
Vannak olyan helyzetek egy családkutatás közben, amikor a nagy keresés közben a találatok közt olyan adatok, képek, információk kerülnek a kutató kezébe, mellyel ott és akkor nemigen tud mit kezdeni. Bene Bertalan esetében egy aukciós oldal képei voltak ezek a kiindulási anyagok. Sokáig a személyét nem tudtam hova kötni, de ma már, minthogy származását jó darabon sikerült felfednem, nagy bizonyossággal állíthatom, hogy a csáthi vagy másként földesi Bene család Szomolyára (Borsod megye) elszármazott késői tagját tekinthetjük benne.
Bene Lajos Bertalan m. kir. honvéd őrnagy, Emőd. Született Bükkaranyoson 1878.05.09-én (Keresztelve 05.13.-án).
Atyja: Bene Lajos - jegyző; anyja: Horváth Antónia (1851 - 1916.07.26. Emőd). Keresztszülei: Horváth Bertalan emődi tiszteletes (lelkész), korábban miskolci lelkész és özv. Nagy Antalné - Graizinger Berta
Tanulmányait előbb Rozsnyón az Evangélikus főgimnáziumban (1889-ben 3. éves halgató, helv. hitvalású Emődi lakos), majd Budapesten végezte, ahol az állatorvosi főiskolán oklevelet szerzett. Pályafutását a katonaság kötelékében kezdte meg, ahol fokozatos előléptetés után főállatorvos lett. A világháború alatt a 14. huszárezrednél teljesített szolgálatot.
A 14. Kolossváry Dezső Huszárezred (hivatalos német nevén: K.u.K. Husaren-Regiment von Kolossváry Nr. 14.) az Osztrák-Magyar Monarchia Császári és Királyi Hadseregének (kaiserlich und königliche Armee) egyik huszárezredeként lett felállítva. Az 1867-es kiegyezést követően az ún. Közös Hadsereg alakulata volt az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig. 1913-tól új ezredtulajdonosa, Kolossváry Dezső lovassági tábornok nevét viselte. 1915-ben az összes ezred nevét megszüntették. Ezután az alakulat Császári és Királyi 14. Huszárezred néven szerepelt. Ezt a gyakorlatban nem tudták kivitelezni, mivel a háború miatt bevezetett költségcsökkentés nem tette lehetővé új nyomtatványok és pecsétek készítését. Másfelől senki sem tartotta be ezt az utasítást, és továbbra is korábbi nevén hívták az ezredet. Az I. világháborúban a huszárezred eleinte ezred kötelékben harcolt, majd hadosztály közvetlen huszárosztályként felosztva.
1914. júliusi alárendeltségi állapot:
VI. Hadtest – 1. Lovassági Hadosztály – 6. Lovasdandár
Nemzetiség: 92% magyar – 8% egyéb
Ezred parancsnok: tinkovai Macskássy Ferenc ezredes
Ezred vezénylő nyelv: magyar
Egyenruha: világoskék atilla aranyozott gombokkal és piros csákó takaróval
A háború vége felé gyalogosként vetettél be az ezredet. Majd 1918-ban a felszámolták a győztes hatalmak nyomására. 1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország kikiáltotta függetlenségét. A frontokon harcoló alakulatokat haza szállították és a fegyverszüneti egyezmény értelmében felszámolták őket. Ez a sors jutott a Császári és Királyi 14. Huszárezred számára is. A hivatalos források szerint viszont a Császári és Királyi Hadügyminisztérium alá tartozott és mivel Magyarország függetlenné vált, nem hívhatta volna haza a többnyire magyar sorállománnyal rendelkező ezredet, hogy megszüntethesse. Ezt csak is a K.u.K. Hadügyminisztérium tehette volna meg. Nem tudni pontosan, hogy ez valaha meg is történt-e.
Az ezred megszünésekor őt átvezényelték, erről 1920-as honvédségi közlönyből értesülünk, mely szerint: Bene Bertalan őrnagy állatorvos, a 39. volt honvéd nehéz tábori tüzérezrednél.
1921-ben nyugdíjazását kéri:
1921. október hó 1-étől számítandó nyugilletékkel: Bene Bertalan, a volt miskolczi gyaloghadosztály állományába tartozott aligazgató állatorvos, a megejtett felülvizsgálat- eredménye alapján, mint «rokkant». Választott lakhelye: Emőd (Borsod m.) (34104/3. sz. 1921. junius 13.);
Az 1921. évi 43. számú Rendeleti Közlöny Személyes ügyek) 572. oldalon Bene Bertalan aligazgató állatorvos nyugállományba helyezésének napja 1921. évi augusztus hó 1-ére helyesbítendő s nyugdíj illetékei ugyanezen naptól számítandók. (21849/3. sz. 1922. április 11.);
melyet hatálytalanítanak 1922-ben, feltételezhetően a közben bekövetkezett halála miatt.
Hatálytalanítás:
Az 1921. évi. 43. számú Rendeleti Közlöny (Személyes ügyek) 572. lapoldalán, a bal hasábos felülről az első névnél,«Bene Bertalan»-ra a nyugállományba való helyezést hatályon kívül helyezem. (21947/eln. 3. sz. 1922. október 13.).
Családja:
Özvegye: Drozdik Katalin, aki jelenleg 100 holdon folytat belterjes gazdálkodást, ezenkívül 5 hold saját telepítésű szőlője és gyümölcsöse van. Virilis alapon kénv. test. tag. Katalin már özvegyként 1939-ben rágalmazás vétsége miatt állt bíróság elé Mezőcsáton, ekkor 41 éves. A perből kiderül hogy római katolikus, újvidéki születésű, emődi lakos. Az ítélet alapján 100 pengő pénzbüntetést kap.
„1914: XIV. te. 43. §. 1. és 2. bek. alapján elrendeli a bíróság, hogy az ítélet indokaival együtt a Miskolcon megjelenő „Magyar Jövő“ c. napilapban az ítélet jogerőre emelkedése után 30 nap alatt a vádlott saját költségén tétesse közzé. Indokolás. A vádlott tagadásával szemben a tárgyaláson kihallgatott Szmetana Károly, dr. Bergmann Zoltán és főleg a megkeresés útján kihallgatott dr. Antal László tanúk egybehangzó vallomásával bizonyítást nyert a vád tárgyává tett azon tényállás, hogy a dr. Bergmann Zoltánnak Vörösmarty Jolán és társai ellen folyamatba tett perbe Mezőcsáton 1937.február 15-én tartott tárgyaláson özv.Bene Bertalanná vádlott tanúkénti kihallgatása után mások előtt Kenedy Rezső főmagánvádlóról azt a tényt állította: „maga nem tudja eltartani a családját, mit élősködik a Vörösmarty családon, szégyelje magát. — maga volt a legjobban azon, hogy adják el a birtokot, mert ilyen úton akarta magához kaparítani a földet“, mely tény valóság esetén a főmagánvádló ellen bűnvádi eljárás megindításának oka lehetne és őt közmegvetésnek tenné ki. Vádlott tagadta ezen kifejezések használatát. A kihallgatott tanúk azonban igazolták a kifejezések elhangzását. Ezen kifejezések nem tartoztak a per tárgyához es bírói kérdések ilyen irányban a vádlotthoz feltéve nem lettek. Özv. Bene Bertalanná vádlottnak cselekménye tehát az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének alkotó elemeit foglalja magában.
1945.12.28.-án még igen szavazattot ad a Borsod -Gömör vármegye kisgyűlésén.
Bátyja: ugyanezen a néven született 1876.03.01-án (1876.03.02-én keresztelték) de a keresztelési anyakönyvben korai halálozását jelzik.
Húga: Bene Mária Ida 1880.10.08.-án született Bükkaranyoson, 1880.10.11.-én keresztelve ugyanitt. (keresztszülei: Horváth Bertalan emődi lelkész, Ferenczy Ida kisasszony.) Később férje Juhász Béla. Gyermekei: Juhász Béla és Juhász Ödön.
Édesanyja: 1916.07.26.—án Emődőn halt meg az alábbi gyászjelentés tanúsága szerint. A gyászjelentésből kiderül, hogy unokáinak a keresztszülője Horváth Bertalan az ő testvére volt.
Őskutatás:
A kutatás során nem várt eredményekre jutottam :)
Bene Bertalan apja : Bene Lajos
Bene Lajos a házasságkötés szerint 27 éves nőtlen 1873.08.26.-én Bükkaranyoson veszi el a 20 éves Horváth Antónia helybéli lakost. Tanuk Édes Albert és Fodor József.
Tehát Lajos 1846-os születésű. Emődőn született Bene Lajos 1846.08.21-én. Apja Bene József, anyja Demjén Julianna. Bene József nemes jogállású! Innen már egyszerűbb volt. Pláne miután kutatótársam megörvendeztett az alábbi bejegyzéssel :).
1832.júl.3.-án Miskolcon nemes Bene József emődi lakos, néhai nemes Bene Istvánnak fia feleségül veszi helyben lakos nemes Demjén Mihály hajadon lányát Juliannát. A szertartás a Helvéciai (kálvinista) egyház liturgiája szerint zajlott.
Bene Józsefnek és Demjén Juliannának 1838.01.19.-én Miskolcon is született egy Lajos fia.
Demjén Julianna 1818.08.27. Mindszent, Miskolcz, Borsod (Demjén János és Szabó Borbála lánya)
A házaspár további gyermekei :
Pontosabban:
- Lajos 1838.01.21 Miskolc
- Karolina 1841.12.19 Miskolc
- József 1844.05.07 Emőd
- Lajos 1846.08.21 Emőd
- Julianna 1851.02.20 Emőd
- Eszter 1856.01.16 Emőd
Bene József születési helyének Szomolyát feltételezem eleddig több okból is (Egyetlen olyan borsodi település, ahol 1800-1820 közt Bene József születést találtam, mindjárt 6db a kérdéses időszakban, de ebből 3 korán elhúnyt.) Mint láttuk az apja István, de ez sehogy nem passzolt, így a kutatást feladtam egy kis ídőre..... 2 évvel később Tarr Imre kutatótársam egy gyanútlan üzenetben, mert ő már csak úgy szokta, meglepett egy miskolci házassági anyakönyvi bejegyzéssel. (lsd fentebb.) Minden stimmel....így már tovább is léphettem és az említett Emődőn megtaláltam a hiányzó születést.
Tehát, nemes Bene József is Emődőn született 1809.02.25.-én a szintén nemes Bene István és Botka Mária házasságából.
Bene József testvérei:
- István 1795.04.03 Emőd
- János 1803.01.30 Emőd
- Sára 1806.02.24 Emőd
Bene János szomolyai lakos igazolja nemességét mely szerint apja Bene Péter a nemes Csáthi Bene család rokona. Csáth itt Mezőcsát. Van az iratok közt egy nemes igazolás Miskolc városától, mely szerint II. Ferdinánd Szabó Andrásnak apjának Istvánnak, Szabó Mihálynak , Bene Györgynek, Istvánnak Péternek és Pálnak és Miskolczi Benedeknek nemességet adományoz. Ebből már kiderül : Bene allias Szabó
Bene Pál, Szabó András, Miskolczy Benedek II. Ferdinánd királytól 1622 február 04-én kelt nemeslevelet nyernek, - Bene István, Márton és Gergely berei lakosok nemesi vizsgálata ( http://real-eod.mtak.hu/5566/1/000909673.pdf ) Szatmár vármegye nemes családjai 1910 Nagykároly.
Szabó András, testvérei István, János és Mihály, Bene István, Péter és Pál, valamint Miskolczi Benedek czímereslevele II. Ferdinándtól. Bécs, 1632. február 24. Kihird. Torna vármegye közgyűlésén, Tornán, 1633. november 16-án. (Turul 1883-1950/1890/1890-2/Vegyes./Czímeres nemesi levelek Borsod vármegye levéltárában.) Az 1632-es oklevél egy 1622-es oklevél átírata, bővítéssel. Bene (Borsod és Szatmár, Bihar vármegye, Bere, Mezőcsát, Földes, Derecske, Karcag)
Bene György, Péter és Pál 1622. II. 24. Ferdinándtól nyertek címeres nemes levelet. — Kihirdetve: Torda vármegye 1623. —Hiteles másolat a Bihar vármegyei Ievéltárban.
Siebmacher TAF.42 Bene Wappen: In B. auf gr. Boden eindoppelschwänziger g. Löwe, in der erhobenen Rechten ein Schwert mit g. IV. 15. Parirstange haltend.- Kleinod: Geschlossener von G. und R. getheilter Flug. — Decken: bg. — rs. Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand II. d. d. 24. Febr. 1623 • (kundgemacht : Torna, Tornaer Ctt., feria quarta prox. post fest. B. Martini Eppi 1623) für Georg Bene als Haupterwerber u. für Stefan, Peter u. Paul Bene als Nebenerwerber. (Leg. C. Ctt. A. Bihar).
Címeres nemes levelet újabban 1632.02. 24. II. Ferdinándtól kapott Bene Pál, István és Péter testvérük. Kihirdetve Borsod, Torda és Bihar vármegyékben. Borsodból Derecskére kerültek: István, Márton és András. Közülük István, ki Földesen a Pércsy-családba házasodott, 1735.04.10. nbl.-t kap Szabolcs vármegyétől. Ennek a leszármazói 1752-ben Szabolcs, 1790. körül pedig Borsod vármegyében igazolják nemességüket. Szabolcs 1847. f. 47/1245. E családból származik Bene Antal főbíró.
Tehát Bene Bertalan végül is a Földesi Bene családhoz kapcsolódik, annak oklevelével nemesi jogállását igazolja.
Az eredeti oklevél tartalmi átirata a Borsod megyei levéltár gyüjteményében
