IV. nándori Bene András (sz.:1670k-1750k)

III. Bene András és körtvélyesi és felső-ásguthi Ásguthy Anna (+1694) legidősebb fia. Felesége ócsai Balogh Zsófia. Feltételezhetően ezen András az, aki a Berceli kastélyt használatba veszi. Rákóczi szabadságharcában tevékenyen részt vesz, 1703-tól folyamatosan találkozunk a nevével. HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 042. - No. 053. jelzeten megtalálható urbáriumi feljegyzés szerint György testvérével együtt közösen birtokolja Kis-Zellőt. (Képek lentebb.) A gyermekei mellé evangélikus oktatót szerződtet, így feltételezhetjük hogy vallása szerint ehhez a gyülekezethez sorolható.

Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

Az ország valamennyi megyéjében a XVI—XVIII. században lefolytatott boszorkányperek rávilágítanak arra, hogy a reneszánsz, a felvilágosodás eszméinek hatása csak lassan terjedt, a középkori eredetű eszmevilág, a sötét babonák, a varázslatok, a természet feletti erőkben való hit mind a falusi nép, mind a műveltebbek körében tovább élt. Erre vall az is, hogy a per lefolytatását minden esetben a megye hivatalos vezetősége vállalta (a közölt kihallgatási jegyzőkönyvet pl. Nándori Bene András, a megye szolgabírája és Somogyi Péter megyei esküdt vette fel a következő (eredeti helyesírással közölt) kérdőpontok alapján:

1692. június 17.

1. tanú Lengyel János, Nagyoroszi nemesi községben lakó szabados, kb. 28. éves eskü alatt vallotta: Az első (pontra). Tudja az elmúlt nyáron öszve háborodván Liska Zsuzsanna Palásthi Balázzsal, útjában az Palásthi Balázs lába annyira megromlott, hogy alig ment haza; most is rosszul van lábára; a tanút is megfenyegetvén, mindjárt azon éjszakára lábára megromlott, és most is minden újságon kipattogoz az lába. Méhes Jánosnétól pálinkát kölcsön kérvén Liska Zsuzsanna, hogy nem adott, másnap annyira lett az leánykája, hogy ha pálinkát nem küldöttek volna az asszonynak, Isten tudja mi lelte volna, s maga az leánykát megkenvén azt mondotta: semmi gondja nem lészen a leánykának, amint hogy nem is lett. A második (pontra). Palásthi Balázsnak orvosságul azt ajánlotta, hogy három határbul fát szedjen, s avval mossa meg, ördög szarát ad őneki, kivel is füstölje meg lábát, amint hogy gyógyulgat is. A harmadik és negyedik (pontra). Az szügyellős fekete kakas Liska Zsuzsannáé volt, bizonyosan tudja, kit magáénak lenni az asszony tagadta. Fülöp—Jakab napjára virradván az máj fa alatt virradatig vajat köpült. A Luca avagy Karácsony éjszakáján egy vakarcsot hűt vén, egy darabkát belőle ellopván megtörte ezen tanú, kiben is sokféle eszköz, sőt valami zöld haraszt is volt. Egy alkalmatossággal ezen tanút bizonyságra idézvén Liska Zsuzsanna a bíró házához, minden edényit az házban fenékkel felforgatta és a másár alá lakatot csukott (ugyanakkor az kés hegyivel az asztal alá ütötte, ki felől ezen tanúnak azt mondta, hogyha ezt megcselekszi, nincs az az ember, ki a törvényben ellene szólhasson).

2. tanú, Lengyel András, ugyanottani lakos, szabados, kb. 30 esztendős, eskü alatt vallotta. Semmit sem tud Liska Zsuzsannához, hanem látta, hogy az fekete szügyellős kakas az asszony szobájára járt s jár fel.

3. tanú, Mózes Sára, Lengyel János felesége, kb. 20 esztendős, eskü alatt vallotta. Mindenben ugyanazt, mint az első tanú, kivéve azt, hogy Fülöp—Jakab napjára virradván, midőn a vajat köpülte, nem látta azt az vakarcsot is, mikor hűtötte, nem tudja.

4. tanú, Varga György, ugyanottani lakos, szabados, kb. 30 esztendős, eskü alatt vallotta. Látta az mely vakarcs darabot Lengyel János Liska Zsuzsannáiul ellopott, az kutyának vetették és el nem vette, de a kenyeret mindjárt elvette s megette és hogy sokféle eszköz, kivált valami zöld haraszt volt benne, a többiről nem tud semmit.

5. tanú, Filai Pál, ugyanottani lakos, szabados, kb. 50 esztendős, eskü alatt vallotta. Egykor az utcán által az juhok akláig ezen tanúnak valami békanyál forma volt elhintve és egy romlott tál leborítva, kin is a tanú felesége, juhásza, s kutyája által menvén, rosszul lettek az lábukra... már mindazáltal jobban vannak, vélekedett Liska Zsuzsannához, hogy az ő dolga lett volna ...

6. tanú, Szabó János ugyanottani lakos, szabados, kb. 25 esztendős, eskü alatt vallotta. Tudja, hogy Liska Zsuzsanna az leányát egyszer valami fazekat ezen tanú udvarára küldött és ott törette el, másszor pedig iczet öntetett az udvarán keresztül, de mivégre, nem tudja és a fekete szügyellős kakast Liska Zsuzsannáénak tartotta mindenkoron, a többiről az elmondottakon kívül semmit nem tud.

7. tanú, Juhász Mátyás, ugyanottani lakos, szabados, kb. 30 esztendős, eskü alatt vallotta. Általánosságban. Ezen tanú egy házban lakván Liska Zsuzsannával, midőn el akart volna máshová lakni menni, valami szalma az tanú ágyábul kihullván, ki nem hagyta az házbul vetni, midőn elhordozkodott volna házátul, valami zsák retekért visszament és estve az ablak alá kívül öntötte Liska Zsuzsa az szalmát, kiért is zúgolódott az tanú Liska Zsuzsannára, és harmadnapra az fia jobb lábára és kezére igen rosszul lett, úgy, hogy az husa is mind kihullott és ugyanazon nyavalyában meg is holt, mely eránt gyanakodott Liska Zsuzsannára, kiért is fizetett az faluban negyven forintot ezen tanú nyelve váltságában, a többiről az elmondottakon kívül semmit nem tud...

„1. Tudgyaé az Tanú, hogy Liska Susanna maga boszorkányságával vala mely Embereknek avagy Ember marhájának ártott volna; és ha ártott, micsoda boszorkányságban tanáltatott;

2. Vallya megh azt is, megh vssztett-e vala mely Embernek némely tagot és ha meg vesztette, micsoda orvossággal javallottá az ollyatén Embert gyógyítani;

3. Vallya meg azt is, másut miként viselte magát, Jámborul-é, vagy ott is meg nem szűnt az eő boszorkánysága;

4. Vallya meg in genere mit tud mondani felőle, az eő Jámborsága felől és az eő boszorkánysága felől".

A Liska-féle perrel kapcsolatos ítélet nem maradt fenn, de számos forrásból tudjuk, hogy boszorkányperekben halálos ítéleteket is hoztak még a XVIII. században is, így pl. Szegeden 1728-ban 13 boszorkánysággal vádolt személyt végeztek ki.

RÉSZLET EGY HIVATALOS MEGYEI ÁRSZABÁSBÓL 1696

1696. év szeptember hó 25. napján a Tekintetes Vármegye a bentírt eladandó dolgok árszabását az alábbiakban állapította meg nagyságos Csemiczky Gáspár alispán, Gyürky István másodalispán, valamint Bene András, Darvas Ferenc, Bende János és Jeszenszky Gábor szolgabírák jelenlétében ...

... Hetedszer. Lakatos Mesterek áruja limitatioja. Karabiny ágytul ha csontos fl 1

Ha simán vagy vakon —>75

Polyhák agy csinálástul —>48

Pisztoly agytul —>30

Puska sárkány —>24

Hosszú puska pallérozástul —>60

Egy pár puska pallérozástul —>50

öreg csizma patkolástul —,9

Kisebbtül —,6

Egy pár ólmos sarkantyútul —,13

... Tizenegyedszer. Fazekas mesterek művek limitatioja.

Zöld kályhának az ára felrakásával együtt egy darabtul —,6

Fejér kályha felrakásával —,3

Több egyéb edényeket, tálakat, serpenyeket, fazekat, korsókot hajdani ol csóság szerint tartoznak adni, amint azelőtt 15—16 esztendővel szokták

volt eladni...

... Tizennegyedszer. Ser, pálinka, méz és vaj limitatioja.

Ser akója a javának fl 1,— Iccéje 64 iccét számlálván egy akóban úgy, hogy egy polturán —,2

Alábbvaló sernek akója —,73

iccéje — ,l 1/2 úgy, hogy egy polturán két icce essék

Élesztőnek iccéje —,2

Egy öreg icce pálinka, mely két budai iccéből álljon, a java —,36

Alábbvaló pálinkának öreg iccéje —,36

Méznek budai icce —,27

Vajnak kis iccéje, aki olvasztott —,27

frósvajnak iccéje —,24

. . Tizenötödször. Mezei munkások béri limitatioja.

Egy napi munkának, ha béri mellett enni is adnak —,12

Ha enni nem adnak —,18

Kaszásnak egy napra, ha enni adnak —,24

Ha enni nem adnak —,36

Gereblyés kaszásnak, ha enni adnak —,27

Ha enni nem adnak —,40

Aratónak egy napra, aki búzát arat —,12

Zab aratónak —,9

Kévekötőnek, ha enni adnak —,18

Ha enni nem adnak —,30

Szénatakarónak, ha enni adnak —,9

Ha enni nem adnak —,18

Boglyarakónak, ha enni adnak —,15

Ha enni nem adnak —,27

Egy napi szántásért ugarláskor, ha enni ad neki —,90

Ha enni nem ád fl 1,14

Egy napi forgatástul, ha enni ad —,75

Ha enni nem ad fl 1,—

Később neve feltünik az egri hiteleshely oklevelei közt is:

"1701. március 13-án a Nógrád vármegyében fekvő Mikofalva possessión lévő porcióba történik a birtokba iktatás. Jelen vannak: Mocsári István Bocsarról, Tolvay Ferenc és Subicz György Nógrád vármegyei esküdtek, Szombathi András és Bornemissa István Lapujtő-ről. A providusok a következők voltak: az említett Bocsar-ról Mocsári István részéről Tóth Gergely, Bartha Mihály és Cseh György; - gróf Kohári István részéről Apátfalvá-ról Tőser András, Albert Mihály és Lantos Tamás bíró; - Bene Pál jobbágya Pilinyi Pál, Bene András jobbágya Gayda Gergely, Bokor Márton a Berényi familia jobbágya, Bene András Nógrád vármegyei esküdt, Nagy Márton jobbágyai Bartha István és Nagy Márton, Tolvay Ferenc jobbágya Porny Mátyás, a Keszi bíró, Karancs Berenyből a Bereny familia részéről Fodor György és Benedek, valamint Kovács Tamás. Végül pedig gróf Kohári István részéről Husz Márton és Sirko Márton.

A birtokba iktatás ellen tiltakozik és ellene mond egregius Ónodi Ferenc, felesége Török Anna nevében, zálog jogcímén. 1701. márucius 24-én Egerben egregius Darvas Ferenc és Rady Pál „mandatarius" a Mikofalva-i beiktatás ellen tiltakozik megbízói öröklési joga címén. A káptalan a tiltakozókat a királyi udvarba megidézi. "

Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból

A levelek nagyobb részét Nógrád vármegyének vagy alispánjának, esetleg másodalispánjának címezték, akiket nem minden esetben neveztek meg. A vármegye alispánjai és másodalispánjai a következők voltak: Török András és Feja János (1702-1706), Darvas Ferenc és Feja János (1706-1707), Darvas Ferenc és Róth Ádám (1707-1708), Darvas Mihály és Gyürky Ferenc (1708-1709), Bene András és Bende János (1709-1710), Bossányi Ferenc (1710), Feja János (1710-1711).

Darvas Mihály főhadbiztos levele Nógrád vármegyéhez a természetbeni adó beszolgáltatásáról (Szemeréd, 1704. május 16.)

Darvas Mihály főhadbiztos (Hadi fö commissarius) szemerédi táborban (ex castris ad Szemeréd positis) kelt levelében közli, hogy megkapta Nógrád vármegye levelét, de a szükség miatt gróf Bercsényi Miklós (méltóságos generalis úr ö nagysága) azt parancsolja, hogy a kenyeret és a vágni való marhát a vármegye mihamarabb szolgáltassa be Bene András hadbiztos (hadi commissarius; uram ökegyleme) által. A vármegyének meg kell bíznia a szolgabírókat (Szolgabirák uraiméknak) a kincstári gabonából Szécsényben sütött kenyerek táborba szállításával. Darvas a szállítás után azonnal vissza fogja küldeni II. Rákóczi Ferenc (méltóságos fejedelem) táborából a porták után kiállított szekereket.

nagyréthi Darvas Mihály főhadbiztos első felesége az a nándori Bene Zsuzsa, aki nándori Bene Andrásnak és Györgynek testvére volt. nagyréthi Darvas Ferenc alispán ezen fenti Mihálynak édestestvére. Ferenc később dandárnokként vesz rész a harcokban Rákóczi oldalán.

Nógrád vármegye 1705. február 18-án, Losonc mezővárosban tartott nemesi közgyűlésén:

Őfensége ismételt kegyes parancsai, valamint a tisztek és előjárók szigorú buzdítása és megkeresése után a vármegye ezen elvégzett és elintézett személyes felkelése alkalmával a nemesség száma nehezen növekedett legalább valamilyen mérsékelt számra is. Azért, hogy ezt a vármegyét ne vádolhassa senki ellenálással, elhatározták, hogy őfenségét, a fejedelmet alázatosan értesítik arról, hogy e vármegye nemességének nagyobb részét őfensége és az ország államigazgatási, hadi, udvari és gazdasági szolgálatára kötelezték, másokat a tábori zászlókhoz küldtek, a többieket pedig vagy a szükséges házi szolgálat foglalja le, vagy alkalmatlanok és nyomorultak. Az értesítéshez csatolják a nemesség jegyzékét osztályokra bontva.

A kékkői, vagyis a korábbi Koháry uradalom öt lovast, az érsekség kincstári birtoka négy lovast, az esztergomi káptalan birtoka egy lovast, a váci püspökség birtoka négy lovast, méltóságos Jakusith Katalin úrnő három lovast, Bene András hadbiztos úr egy lovast, Bossányi Ferenc hadbiztos 1 forintot, Rákóczy Ferenc kékkői várnagy 1 forintot, Sárközy Gáspár mentes, mert vármegyei hadbiztos a kocsiknál.

D[ominus] Andr[eas] Bene Commissar[ius] Bellicus' Eqvit[us].

II. Rákóczi Ferenc Egerben, 1705. június 10-én kelt levele június 17-én került a vármegye nemesi közgyűlése elé, ahol ismertették a fejedelmi parancsot, aminek hatására elhatározták, hogy a következő napon táborba küldik a vármegye zászlójával az akkor zajló mustrán résztvett két századnyi katonát, akikről listát is készítettek, a parancsnak ellenállókat pedig a szolgabíróknak kellett katonai végrehajtással táborba küldeniük. Az 1705. június 17-én, (Nógrád)Szakál faluban tartott Nógrád vármegye általános nemesi közgyűlésén őfensége, a fejedelem jelen kegyes parancsát kihirdette az esküdt jegyző. Kihirdették őfensége, a fejedelem június 10-én, az Egernél lévő táborban kelt levelét, amelyben megparancsolja, hogy a zsoldos lovasokat haladék nélkül Ordódy György ezredes úr vezénylete alá küldjék, eszerint a jelenlegi mustra alkalmával a nemes közösség végrehajtja őfensége utasítását, a megjelenteket pedig a következő virradatkor elküldik a vármegye zászlójával, az ellenkezőket a szolgabíró urak katonai végrehajtással vegyék maguk mellé, a nemeseket bírják rá házuk elhagyására. Akik pedig végrehajtók a szolgabírák mellett, azoknak az ellátására mindenütt személyenként napi 2 font hús, 2 icce bor és mindegyiküknek 5-5 garas jár. A szolgabíró uraknak személyenként és naponként 4 icce bort adjanak, amiről pedig a végrehajtás befejeztével hűségesen jelentést tartoznak tenni...

A mustrát pedig e rend szerint végezték el: Megjegyzendő, hogy a tisztek feljegyzését követően határozták meg elsőként a zsoldosokat kiállítók neveit, ahol többen gondoskodnak egy kiállításáról, ott megnevezték a többi kiállítót is, a második helyen határozták meg a lovasokat, akikből két századot állítottak ki.

A kiállító urak nevei a kékkői járásból: Gen[ero]si Domini Andreas & Georgius Bene, kiállított közlegény: Geor[gius] Hegedűs

Bene András levele Darvas Ferenc alispánnak az adóbehajtás ügyében (Kiszellő, 1708. május 12.)

Mielőtt megérkezett volna a 2 karabélyos a végrehajtás céljából, Bene András megüzente nekik, hogy azonnal menjenek hozzá, valamint Bene György (öcsém; uram) is megírta Zolnay Ábrahámnak (Zolnai uram), hogy jöjjenek, mert menniük kell a pénzért. A karabélyosok csak most jöttek, némely faluban 1-1 forintot is beszedtek és 1-1 icce vajat is, s a saját akaratukat érvényesítették, ami azért következhetett be, mert Zolnay nem ment velük. Gróf Csáky (Csaky) Mihály generális segédtisztje (M. G.; uram ö Nga Adjutantja), Görgői (uram, Görgey) Benéhez ment, s kéri a porció végrehajtását, bár hordják a pénzt, de Bene nem tudja, hogy mit fizessen ki előbb, mert jóllehet korábban a törökök is azt mondták, hogy két hétig várnak a pénzre, mégis Szulejmán (Szuliman) ezt nem mindig tartotta be. A karabélyosok azt mondják, hogy az ő segítségükkel hajtják be a pénzt, s részben igazuk is van. Bene csak azt tudja, hogy mennyi pénz járna, azt viszont nem, hogy mennyi folyik be. Bene Kiszellőn (Kis Zellő) írt levelében felvilágosítást kér, hogy mit tegyen, hiszen szüksége van segítségre.

Nógrád vármegye folyamodványa Bercsényi Miklóshoz Bercsényi válaszaival a katonák kihágása, az adó, a hajdúállítás, a beszállásolás, a vármegyei tisztségviselők Gácsra költözése és Asguthy László adója ügyében (Ungvár, 1709. március 21.)

Nógrád vármegye folyamodványát gróf Bercsényi Miklóshoz (Excellentiad) Ebeczky Tamás jegyezte le dátum nélkül, erre válaszolt Bercsényi Ungváron (Unghvár), 1709. március 21-én.

1. pont: Nógrád vármegye többször jelezte gróf Bercsényi Miklós felé, hogy a katonák kihágásokat követnek el Nógrád vármegye területén. Bercsényi akkor azt válaszolta, hogy Borsod és Heves vármegyék segíteni fognak, de Nógrád vármegye ez ügyben hiába kereste fel a hadbiztosságot (Commissariatusságot). A vármegye több faluja pusztává vált, a lakott településeken pedig sokan csak a tavaszt várják, hogy elhagyva otthonukat koldulni menjenek.

Az 1. pontra adott válasz: A vármegye területén tartózkodik Darvas Ferenc* tartományi hadbiztos (Provinciális Commissarius), akire az ügy elintézését bízták, munkáját sürgesse meg a vármegye.

2. pont: Ebeczky István brigadéros (Brigadéros uramtúl; ö kglmének) 30 000 forintot, Balogh (Balog) István (uramnak) 4000 forintot, majd 10 000 forintot, ezen kívül Bottyán (Bottjanyi) János generalis (Generalis uram) néhány 1000 forintot szedetett be a katonasággal az utalvány alapján. Ha mindez jogos volna, akkor az összeg meghaladná a 41 824 forintot. Kéri a vármegye, hogy Bottyán Jánosnak ne kelljen fizetnie. Az ellenség Divényt (Divint), Fűrészt, Dobrocsot, Vámosfalvát, Lónyabányát teljesen kifosztotta, nem tudnak adót fizetni, annak elengedését kérik, amiről Bercsényi tájékoztassa Gellén Gergely pénztárnokot (Cassirer uramnak).

A 2. pontra adott válasz: A kiadott utalványok összege nem haladja meg a vármegye adóját: Ebeczky Istvánnak (uramra) 10 000 forint, Balogh Istvánnak 4000 forint jár. Az említett összegen felül kifizetett összeg nem számít bele a két utalvány összegébe, de erről már korábban kapott utasítást a tartományi hadbiztos és a pénztárnok is.

Az említett Balog István nándori Bene Andrásnak sogóra, hiszent István tesztvére Balogh Zsófia férje nándori Bene András.

3. pont: A sárospataki országgyűlés* (Pataki Conventus) határozata értelmében a vármegyének 876 hajdút kell kiállítania. Bercsényi parancsára Zsámboki Nagy István* (Zsámboky István uram) élelmiszert szállíttatott Érsekújvárra {Újvárban), más élelmiszerek mellett bort, például egy helyről 200 akót, sok szalonnát, de ezeket nem kellett volna adniuk, hiszen csak búza, zab és hús adásával tartoznak, amit azonban duplán szedtek be.

A 3. pontra adott válasz: A sárospataki országgyűlésen* (N. ország Gyűlésében) kellett volna tiltakozni az ellen, hogy hajdúk, s 600 000 forint kiállítását a vármegyékre terhelték. Az Érsekújvárra (Újvárban) szállított élelmiszert az előző évi hátralékban lévő adóba számítják bele, amennyiben nem volna a vármegyének hátraléka, akkor az elégtételt Darvas Ferenc (uram) tartományából fogják biztosítani.

4. pont: Nagy kárt okoz a parasztságnak a beszállásolás, hiszen arról a katonák nem tudósítják a vármegyét, maguk választják ki szálláshelyüket, nem keresik meg a hadbiztost, s nyugtát sem adnak. Például hozzák Somogyi Ferenc ezredes hadnagyát, Fúró Sámuelt (T. N. Vtzlö; uram; Colonellus Hadnagyja; uram), akinek katonái beszállásolták magukat Kislibercsén (Kis Libercsére), és Dobay László* (Dobai uram) jegyző (Nótárius), házába mentek, ahol a házigazda szolgáit megverték, anyját és feleségét káromolták. A vármegye elégtételt kért a hadnagytól, aki meg is ígérte azt, de nem teljesítette.

A 4. pontra adott válasz: Bercsényi szorgalmazza, hogy a beszállásolt katonák mellé küldjenek hadbiztost (Commissarius), aki az ellátásukról gondoskodik. Küldjenek hadbiztost Bottyán János generális (Generalis uram) seregéhez is, amiről már írt a generálisnak is. A Fúró Sámuel katonáinak kihágását Ebeczky István brigadéros (Brigadiros; uram) fogja orvosolni.

5. pont: Zsámboki Nagy István (Zsámboki uram) a vármegye tisztségviselőit (vgye Tiszteit), köztük Bene András alispánt (Vice Ispánt), Dobay László jegyzőt (Nótáriust) szidta, s megölésükkel fenyegette őket, amiért elégtételt kérnek. Az 5. pontra adott válasz: Ilyen ügyekben a vármegye forduljon az ott lévő vezénylő generálishoz (commendirozó Generalis), ha azzal nem elégednének meg, akkor a hadi törvény által rendezzék az ügyet.

6. pont: A vármegye tisztségviselői (N. Vármegyének Tisztei; ö kegyelmességüknek) jobbára falun laknak, de jobban tudnák a vármegye ügyeit intézni, ha Gács várába mennének, kérik Bercsényit, utasítsa a parancsnokot (commendans uram), hogy rendeljen nekik szállást. A 6. pontra adott válasz: Ebeczky Tamás (uram) gácsi parancsnokot (Gács Commendansnak) utasították, hogy miképp szállásolja el a vármegye tisztségviselőit.

7. pont: A nemesek a vármegye zászlója alatt folyamatosan harcoltak, ezért kérik, hogy adójukat engedjék el. A 7. pontra adott válasz: Bercsényi nem tud arról, hogy folyamatosan harcoltak.

8. pont: Összesen 876 portális hajdút kell kiállítani, ugyanakkor számos falu elpusztult, Divény tájékát (Divéntáján) az ellenség prédálta föl, sok szegény ember katonává, hajdúvá vált. Divénynél (Divénnél) és Nógrádnál is tartanak hajdúkat, s Érsekújvárba (Újvárban) is küldtek hajdúkat. Kérik, hogy a körülményekre való tekintettel a portális hajdúk számát mérsékeljék a felére. A 8. pontra adott válasz: A sárospataki országgyűlés végzését (ország végzésének) Bercsényi nem tudja megváltoztatni.

9. pont: Asgúthy (Asguthi) László (uram; ökegyelméhez) Zólyom vármegyében harcolt a császáriak (Német) ellen, akik megtorlásként javait fölprédálták annyira, hogy feleségének csak az alsó szoknyája maradt meg. Kérik, hogy Asguthy adóját engedjék el. A 9. pontra adott válasz: Bercsényi tekintettel Asguthy szolgálatára kész maga kiegyenlíteni Asguthy adóját, amiről már írt is Gellén Gergelynek.

Kornis Mihály nyugtája Nógrád vármegyének pénzről és búzáról (Szécsény, 1709. július 12.)

Kornis Mihály nyugtát ad 1000 rajnai forintról, amelyet Nándori (Nándori) Bene Andrástól (Tekintetes és Nemzetes; uram) vett fel, a Szalontay (Szalontai) János pénztárnoktól (Nemzetes és Vitézlő; Perceptor uramnál) származó 407 rajnai forintról és 40 dénárról, ifj. Labancz Mihály adószedőtől (Nemzetes, és Vitézlő; Exactor uramtól) eredő 592 rajnai forintról és 60 pénzről. Kornis gróf Forgách Simonné gróf Galántai Esterházy Ágnes (Méltóságos Grófné Galantai Eszterhas Ágnes kegyelmes asszony ö Nagysága) által Nógrád vármegyének adott 2000 kila búzát is fölvette.

Szigyártó István levele Bene András nógrádi alispánnak a dézsmabér kifizetéséről (Királyi,1709. augusztus 27.)

Losonci Szijgyártó (Lossonczi Szí) István már korábban megírta Nándori (de Nándor) Bene András alispánnak (Bizodalmas jó akaró Vice Ispán uramnak kglnek; Perillustri, ac Groso Dno; I. Cottus Neogradíensis Ordinario Vice Comiti ect Dno, et Fratri mihi), hogy a Gazdasági Tanács (Tekintetes Consilium Oeconomicum) a Nógrád vármegyei dézsmabért báró Hellenbach János Gottfriednak (Hellenbach uramnak ö Nsgának) adja, ami nem történt meg, ezért kéri, hogy Hellenbach emberét nyugta ellenében fizessék ki.

Rétey György levele Bene András nógrádi alispánnak a mundér készítésért járó hátralék kifizetéséről (Óbást, 1709. szeptember 2.)

Rétey (Rétéi) György Óbáston (Bastnál) írt levelében emlékezteti Bene Andrást, Nógrád vármegye alispánját (Kevés jóakaró Sógor Uramnak; Perillustri, ac Groso Dno; I. Cottus Neogradíensis Ord. Vice Comiti; Dno affini mihi), hogy már többször kérte a mundérkészítésért járó hátralék kifizetését. Darvas Ferenc (öcsém urammal) azt ígérte, hogy a táborba fogja hozatni a pénzt. Mivel Réteytől a mesteremberek kérik a pénzüket, ezért Benéhez elküldte Németh (Német) Mártont, akit arra utasított, hogy addig maradjon, amíg meg nem kapja a hátralékot.

Rétey György valójában nagyrétei Darvas György, Ferencnek és Mihálynak az öccse így valóban sogóra nándori Bene Andrásnak.

Ebeczky Tamás levele Bene András nógrádi alispánnak az ellenség Zólyom felé vonulásáról, molnárok küldéséről és a Zólyom vármegyeiek ellátásáról (Gács, 1709. szeptember 3.)

Ebeczky Tamáshoz még nem érkezett vissza a lovas postása, de úgy értesült, hogy az ellenség a szekereit Zólyom felé irányította. A lakosságot megzavarta a települések bíráinak (Birák) elfogása. Korábban már írt Nándori (de Nándor) Bene Andrásnak (Perillusrtri, ac Groso Dno; Dno, et Fratri mihi) arról, hogy a következő vasárnapig 6 molnárt küldjön Nógrád vármegye fűrésszel és fejszékkel, továbbá 16 erős munkást és 4 szekeret. Ha Darvas Ferenc (Öcsém; uram ö kglme) úgy rendelkezne, hogy a vármegye lássa el a Zólyom vármegyeieket és lovaikat, akkor Ebeczky kiküldené a többi katonát a vármegyéből. Köszöni a dinnyét, amiből Belatovicsné (Belatovicsné asszonyom) is kapott.

Darvas Ferenc tartományi hadbiztos levele Bene András nógrádi alispánnak Ocsovay Pál és Bola György ellátásáról, szekerek elhajtásáról, Szalontay János adósságáról és az ellenség vonulásáról (Szécsényhalászi, 1709. szeptember 28.)

Amikor Darvas Ferenc Horváth Györggyel (Bátyám urammal) Szécsényhalásziba (Halászi) akart indulni, akkor érkezett meg Szécsénybe Bene Andrásnak, Nógrád vármegye alispánjának (Tekintetes Nemzetes Vitézlő; Uramnak N. Nógrád Vármegye Óráin. Vice Ispánjának bizodalmas jó akaró Bátyám Urammak; kgld) levele Ocsovay (Ocsovai) Pál ellátásáról. Darvas írni fog ez ügyben, s kéri Benét, hogy küldjön katonát, aki a levelét elvinné. Endrefalva tájékáról katonák szekereket hajtanak el, Darvas hiába írt nekik, hogy ezt ne tegyék. Megyery Gábornak (Megyeri Uram) írt az ellátásukról, de ők nem Nógrád, hanem Heves vármegyéhez tartoznak. Bene küldjön egy hadbiztost (Commissariust) Vajda András {Vajda), Kókay Márton (Kokay), s mások ügyeinek összeírására, majd pedig Darvashoz. Bola György kapitánynak {kapitánysága) nem adtak Szécsényben sem búzát, sem zabot, sem vágómarhát. Kéri Benét, hogy Szalontay János (Szalontai uram) fizesse ki neki a 200 forintját, s 6 akó bora árát. Az ellenség most indul Zilizről (Zilistül) Szentbenedek (Szent Benedek) felé, s Bottyán János (Bottyán) meghalt.

Esterházy Dániel levele Bene András nógrádi alispánnak uhorszkai jobbágyai hajdúállítással kapcsolatos panaszai ügyében (Szátok, 1709. szeptember 29.)

Esterházy (Esterhas) Dániel uhorszkai jobbágyai azzal a panasszal fordultak urukhoz, hogy két hajdút adtak, Nógrád vármegye azonban újabb két hajdút kért tőlük, amit azonnal nem teljesítettek, ezért négy embert elfogtak, s Gácsba vitték őket. Esterházy a szátoki táborban (In Castris ad Szátok positis) kelt levelében utasítja Bene Andrást*, Nógrád vármegye alispánját* (kglmednek), azonnal rendelkezzen arról, hogy engedjék el uhorszkai jobbágyait a gácsi fogságból, s ne zaklassák a többi jobbágyát sem.

Kornis Mihály levele Bene András nógrádi alispánnak a hitelvisszafizetés érdekében és egy kivizsgálás ügyében (Szécsény, 1709. október 7.)

Kornis Mihály Szécsényben (Szécsén) kelt levelében emlékezteti Nándori (Nándori) Bene Andrást, Nógrád vármegye alispánját (Tekintetes, és Nemzetes; Uramnak, Nemes Nógrád vgye Or din. Vice Ispánjának bizodalmas jó akaró Uramnak ö kglnek), hogy Nógrád vármegye adójának teljesítéséhez 821,5 kila búzát kölcsönzött. Először 200 kilát adott, majd 621,5 kilát szolgáltatott be az élelmiszerraktárba (Magazinumban) a parasztok adójaként. Darvas Mihállyal (Urammal ö kglmével) úgy egyezett meg Kornis, hogy minden 10 kila búzáért ad 1 kilát. Gróf Forgách Simonné Esterházy Ágnes (kglmes asszonyom ö Nságához; Mlgos asszony ö Nsgához) utasítására Kornis kéri, hogy adják meg a korábbi tartozást, az 1000 kila búza árának ugyanis örülne asszonya, mert nagy szüksége lenne rá. Kornis egy kivizsgálást akar tartani, ezért utasítás kiadását kéri Benétől.

Darvas Ferenc tartományi hadbiztos levele Bene András nógrádi alispánnak vágómarhák küldése és gácsprágai jobbágyainak hajdúállítási ügyében (Szécsény, 1709. október 9.)

Darvas Ferenc panaszt tesz Nándori (Nándori) Bene Andrásnak, Nógrád vármegye alispánjának (Tekintetes Nemzetes Vitézlő; uramnak, Nemes Nógrád vármegye Ordinarius Vice Ispánjának Bizodalmas jó akaró Bátyám Uramnak ö kglmének) Mocsáry (Mocsári) Ferenc szolgabíróra (Szolga biró uram), hogy a járásából nem küldött vágómarhát. A hadsereg száma egyre nagyobb, s Nógrád vármegye felé veszik útjukat, ezért kéri, hogy mihamarabb küldje a vágómarhákat. Mellékelten küldi a gácsprágai jobbágyainak levelét, amelyben panaszt tesznek, hogy 28 adózótól 4 hajdú kiállítása után az ötödiket kérik, aminek elengedéséért folyamodnak. A Gács környékén lévő katonaság mellett nincs hadbiztos (Commissarius), minden nap abrakot követelnek a gácsprágaiaktól, amiért küldjön a vármegye hozzájuk hadbiztost a kihágások elkerülése érdekében.

Ui.: Darvas azonnal indul Szátokhoz, mert megkapta a generális (Méltóságos Generalis) levelét. Benéhez küldte deákját, Balog Györgyöt. Kéri, hogy az Esztergály (Esztergar) táján és a Szécsényi járásban lévő vágómarhákat mielőbb küldje.

Charles Bonafous levele Bene András nógrádi alispánnak a falvak munkavégzése ügyében (Gács, 1709. október 11.)

Charles Bonafous (Bonafouns?) helyettes parancsnok (Vice commendans) Gácson (Gatsch) kelt levelében tudatja Nándori (de Nándor) Bene Andrással, Nógrád vármegye alispánjával (Perülustri, ac Groso Dno; I. Cottus Neogradiensis Ordinario ViceComiti, Dno mihi), hogy megkapta Nógrád vármegye válaszlevelét, amelyben panaszt tettek a katonákra, akik a falvakat zaklatják, és munkavégzésre kényszerítik a lakosságot. Bonafous szerint nem ő a hibás, parancsra dolgoztatja a falvak lakóit, s javasolja a vármegyének, hogy tegyenek panaszt a parancsnoknál (Dnum Commendantem). Miklovitz István

(Dominus Miklovitz) is rendelkezni akar minderről. Bonafous reméli, hogy a vármegye teljesíti a parancsot.

Charles Bonafous, francia ezredes. Thaly szerint 1704 szeptember végén érkezett Magyarországra a francia király által küldött hadmérnökök és tisztek társaságában. Rákóczi viszont azt jegyezte fel róla, hogy francia szökevény volt. Nemzetiségi gyalogosokból álló ezredet bíztak a kezére, s ezzel már részt vett a nagyszombati csatában. 1705 végén a Forgács Simon által felállítandó hat gyalogezred közül egyiknek a parancsnokául jelölte a fejedelem. 1706 szeptemberében Rákóczi őrá bízta a nagy áldozatok árán megvívott Esztergom várának védelmét melyet csúfos módon feladott október 12-én, az első ostrom szándékra. Serege a győrvári csatában (1706. december 10.) tanúsított helytállásáért más csapatokkal együtt jutalomban részesült. Viszont amikor Bercsényi

1707-ben Rákóczi kívánságára Erdélybe küldte. 1708-ban Vágújhelynél, majd Csejténél találjuk; nem sikerült azonban kinyomoznunk, hogy mikor s hol sebesült meg. Talán a trencséni csatában. Bizonyára csak legenda, hogy egyszer Rákóczinak a szemébe vágta volna : „Annyi bért sem nyert tőle, melyen más falábat vehetett volna magának". Mire Rákóczi állítólag így felelt: „Vigyázzon csak magára, nehogy a másik lábát is elragadja az ágyúgolyóbis". 1709 tavaszán Kassán helyőrség parancsnok helyettes, majd nyár során Gácsra vezénylik a vár parancsnok helyettese lesz. A várat mintahogyan Esztergomban is tette a belső zendülő hajdúk támogatásával az első napi ágyútatás után átadja a császári csapatoknak. Perdöntő bizonyíték ugyan nincsen, de minden ismert nyom arra mutat, hogy a kapitulációs felhívás átvétele és az arra adott válasz elsősorban Bonafous lelkén szárad. Egész magatartása, nyelvismerete, az ellene felhozott panaszok mind erre vallanak. Olyan helyzet állhatott elő, ami a várparancsnoknak nem adott több lépési lehetőséget. Felerősíti gyanúnkat Bonafous ellen, hogy Tornaiján látjuk őt utoljára,

amint karabélyosok valahová kísérik, s ezzel végképp eltűnik a szemünk elől. Úgy látszik, a „falábú" ezúttal nem úszta meg

szárazon, mint Esztergom feladása után.

Bende János levele Bene András nógrádi alispánnak az alispán mellett tartandó küldöncről (Losonc, 1709. október 12.)

Bende János Losoncon (Losoncz) kelt levelében tudatja, hogy Dovály (Dóvaly) Gáspárral (öcsém; urammal) úgy rendelkezett, a jobb összeköttetés érdekében egy katonát tartanak Nándori {Nándori) Bene András, Nógrád vármegye alispánja {Tekintetes Nemzetes Vzlö; uramnak, Nemes Nógrád vármegye

Ordinarius Vice Ispánjának /:tit:/ bizodalmas jó akaró Sógor Uramnak ö kglnek) mellett. A gyalogos katonát minden második nap váltják, s a jelen levelet átadó katona kezdi a szolgálatot.

Bende János Nógrád vármegyének 1699-től 1708-ig szolgabírája, 1709-ben pedig másod-alispánja volt. Az 1684-ki nemesi fölkelésben személyesen vett részt nándori Bene András apjával (III. Bene Andrással). Meghalt 1710-dik év táján.

Esterházy István levele Bene András nógrádi alispánnak a kölcsönzött búza visszafizetése érdekében (Szécsény, 1709. október 12.)

Esterházy (Eszterhazy) István levelére válaszolt Darvas Mihály (uramnak ö kglmének) az Esterházy által Nógrád vármegyének kölcsönadott gabona ügyében. Tudatja Nándori (Nándori) Bene Andrással, Nógrád vármegye alispánjával (Tekintetes Nemzetes, és Vitézlő; uramnak, Nemes Nógrád Vármegye Ordinarius Vice Ispánjának ect Jóakaró Uramnak ö kglmének), hogy nála van a Darvassal kötött szerződése, ami alapján 721 kila gabonával tartoznak Esterházynak. Kéri, hogy mondják meg, melyik szolgabíró (Szolgabifó uramnak) fogja a járásából teljesíteni. Mivel szép tisztabúzát adott, olyat is kér vissza, rostaalját nem vesz át, mert verembe akarja rakni.

A zólyomi gróf Eszterházy István szintén generálisának iratik ugyan némelyektől olykor, de nem volt az, sem tulajdon ezreddel nem birt, és katonailag csak eleinte szerepelt némileg a szabadságharcban.

Darvas Mihály levele Esterházy Istvánhoz a kölcsöngabona visszafizetése ügyében (Szécsényhalászi, 1709. október 12.)

Darvas Mihályhoz megérkezett Szécsényhalásziba (Halászi) gróf Galántai (Galantai) Esterházy (Eszterhaz) István (Méltóságos Gróf uram; Nsgod) levele. Darvas értesíti Esterházyt, hogy a kölcsöngabona ügyében utódjához, Bene András alispánhoz (Vice Ispány uram) kell fordulni. Bene fogja a Darvas által felvett kölcsönt visszafizetni azoknak, akik nem akarnak tovább várni, s meghatározni azt, hogy melyik szolgabíró (Szolgabíró uram) adja azt vissza.

Mocsáry Ferenc levele Bene András nógrádi alispánnak a munkájáról (Karancslapujtő, 1709. október 13.)

Mocsáry (Mocsany) Ferenchez Karancslapujtőre (Lapujtö) megérkezett Nándori (de Nándor) Bene András (Perillustri, ac Groso Dno; I. Cottus Neogradiensis Ordin: Vice Comiti, Dnofratri; Bizodalmas nagy jó akaró Bátyám Uramnak kegyelmednek) levele. A rézpénzért vett búzát Darvas Ferenc (uram) parancsára Csecsére és Pásztora szállíttatta. A kishartyáni (Kis Hartyánban) és a nógrádszakáli (Szakaliban) hadnagyságokban (Hadnagyságban) behajtották a természetbenit, a szarvasgedei kapitányhoz (Gedei Kapitányhoz) segítségül három katonát küldött Mocsáry, de ott sem lesz hiány, Lőrincin (Lörinczinél) abrakról adtak nyugtát a szarvasgedei kapitánynak. Ahol nem adtak nyugtát, ott a dikaösszeírásnál Mocsáry le fogja jegyezni a károkat. A pöstényi (Pöstény) híd felé eső részét megjavíttatta, a másik részét Mesko Jánosnak (Mesko uram) kell rendbehozatnia. Rendelkezett a többi hídról is, ifjabb Labancz Mihályt (uramot) Losoncra (Losonczra) kérette, s nemesi közgyűlést is hirdetett. Mocsáry rokonai (Néném asszonnyal itt való Atyafiakkal) üdvözlik Benét.

Ui.: Hat pilinyi embert esküdtetett meg, de semmiről sem tudnak, amiről jelentést küldött Pap Sámuelnek Rahóra (Rahora).

Ui.: Mocsáry megkapta a 701 kila zabra vonatkozó utalványt, amit elküldött az egyházasdengelegi hadnagyhoz (dengelegi Hadnagyhoz), akinek a vermében van a zab. Darvas Ferenc (uram) utalványára is adott 700 kilát. Sok feladata miatt kéri Benét, hogy nevezze ki Raksányi Zsigmondot (Ráxany uramnak) hadbiztosnak (ordinarius Commissarius).

Ui.: A szarvasgedei kapitány (Gedei Kapitány) és a pásztói élelmezési altiszt (Paszti Profunt mester) levelét mellékelve küldi. A hátralékban lévő búzával kapcsolatosan megjegyzi, hogy neki sok a dolga, s ebben a járásban sok szolgabíró (Szolga biró) van. A szénát lekaszáltatta, s boglyába rakatta, Rátkapuszta (Rátkán) pedig a felét kazalba hordatta, a másik feléről Etthre László* (Ettre uramnak) gondoskodjon.

Gyürky Ferenc levele Bene András nógrádi alispánnak a hajdúállítás zavarairól (Mátramindszent, 1709. október 20.)

Gyürky Ferenc Mátrarnindszenten (Mintsent) kelt levelében tudatja, hogy megkapta gróf Bercsényi Miklós* főgenerális (Méltóságos Fö Generalis kglmes urunk) parancsát a hajdúk kiállításáról, amit Gyürky elküldött a járásokban lévő toborzótiszteknek (Recrutazó Tiszt uraiméknak). A főgenerális parancsa értelmében néhány engedetlen bírót {Birokot) Gács várába vitetett. Vette Esterházy (Eszterhas) Dániel generális (Méltóságos Generalis; uram ö Excellentiája) levelét a jobbágyairól, amit elküld Nándori (Nándori) Bene Andrásnak, Nógrád vármegye alispánjának (Tekintetes Nemzetes Vitézlő; uramnak, N. Nógrád Vármegye Ordinarius Vice Ispánjának kedves nagy jó akaró Bátyám Uramnak ö kk). Gyürky már a vármegye nemesi közgyűlésén megjósolta, hogy nagy zavar támad az új felosztás miatt. A parasztok nem akarnak hajdút adni, a szolgabírók (Szolgabirák uraimék) pedig nem hirdetik ki az új felosztást, ami miatt nem hisznek Gyürkynek, s a földesurukhoz mennek panaszkodni. A földesurak jobbágyaik pártját fogják, s a régi felosztáshoz tartják magukat. A bussaiaknak (Busaiaknak) négy hajdú után ötödiket is kellett állítaniuk, de Gyürky nem tud rajtuk segíteni.

Gyürky Ferenc testvére Gyürky Pál generális-főstrázsamester, aki 1710.00.22.én részt vesz a romhányi csatában ahol huszárezredesként 150 embere élén harcolt a császáriak ellen. A csata után elvesztette reményét a gyözelemre, ezért amikor Munkács városában 1710 júnusában pestisben elhúnyt a fejedelem Gyürky Pál tábornokot azzal siratta el, hogy nem lehetett egyéb sorsa, mert kételkedett ügyünk boldogúlásában; desperált, azért nem juthatott az igéret földjére.

Csecsei lakosok Bene András nógrádi alispánnak Magyar Mihály kihágása és néhai Kis Mihály ellátása ügyében (Csecse, 1710. március 26.)

A csecsei lakosok panaszt tesznek az érsekújvári (Újvári) Magyar Mihályra Nándori (Nándori) Bene Andrásnak, Nógrád vármegye alispánjának (Tekintetes Nemzetes Vitézlő; uramnak. T. N. Nógrád vármegye Ordinarius Vice Ispánjának ect. mint nekünk bizodalmas urunknak). Magyar két hónapra volt beszállásolva, de további két és fél hónap teljesítését kérte a csécseiektől, akik ezt addig megtagadták, míg az alispán erre nem kötelezi őket. Magyar két lovukat elvitte, kérik ezért az alispán segítségét. Csala Sándor kerületi hadbiztos (Districtualis Commissarius uram) hónapokra szállásolta be hozzájuk néhai Szegedi Kis Mihályt (uram), s kérnek még tőlük 4 mázsa 48 font húst, 90 mérő abrakot, 16 kila búzát, 20 szekér szénát, káposztát, borsot, sáfrányt, szalonnát, bor helyett pedig 70 rénes forintot, a szekerük és az emberük pedig már tíz hete úton van. Mindezek elengedését kérik.

Ui.: A Magyar által elvitt lóért pénzt kérnek, de ezt nem tudják teljesíteni. Várják Bene válaszát.

Darvas Ferenc tartományi hadbiztos levele Bene András nógrádi alispánnak az adó teljesítéséről (Eger, 1710. március 31.)

Darvas Ferenc tartományi hadbiztos (Provinciális Commissarius) Egerben (Agriae) kelt levelében közli, hogy megkapta II. Rákóczi Ferenc* (Felséges Vezérlő Fejedelmünk) parancsát, aminek kivonatát mellékelten küldi. A parancs értelmében haladék nélkül kéri Nógrád vármegyétől, hogy a megadott helyekre szállítsa a gabona és vágómarha adóját. Az egri várőrséghez küldeni kell közmunkára szekereket, molnárokat és fejszéseket. Az előző esztendei gyakorlatnak megfelelően a hatökrös szekereket lánccal, fejszével, kaszával és két béressel Szent György napig állítsák ki úgy, hogy a falvak bélyegezzék meg marháikat. A szekereket a makiári mezőn fogják megmustrálni, majd az arra rendelt hadbiztosnak (arra deputalt Commissariusnak) adják át. A vármegye tisztviselői (Tiszt uraimék) tudassák a falvakkal, hogy nem menthetik ki magukat a kötelességteljesítés alól arra hivatkozva, hogy szekerük eltört, kocsisuk elszökött, vagy marhájuk eltévedt.

nándori Bene András a Rákóczy szabadságharc idején a Pest-Pilis-Solt vármegyei gyülések jegyzőkönyveiben is felbukkan.

P-P-S m .p. c . 1710.jun.20. Eger

Jelen vannak: Darvas János rendes alispán, Darvas Ferenc, Bene András, Korponay János, Vatay Janos, Földvári László, Básti László, Osztroluczky János, Mocsári László, Mocsári István, Horvát András, Fari (? ) László, Erdős Mihály, Tóth András, Kandó Ádám és Radványi Ferenc.

A vármegye meg akarja szüntetni a subsidialis pénzek dolgában szenvedett "alkalmatlansagokat". A rendes alispán 999.95 rénes (rajnai) forinttal tartozik a vármegyének és kőtelezte magát, hogy azt ki fogja fizetni. A többi tartozást a vármegye magára vállalta, s erre kötelezte magát Nagy Gábor generális adjutánsánál. A nevezett alispánnak sokan tartoznak, s sok a meg nem téritett kiadása, követeléseit ki kell egyenlíteni, erre a vármegye is kész.

Felesége ócsai Balogh Zsófia kitől gyermekei:

- I. Nándori Bene Ádám (sz.:1700k - h.:1761.01.08.) , felesége Egry Éva

- Nándori Bene Julianna Borbála, férje világosi Bohus László

Nagy Iván : "E családból élt a múlt század közepén Bohus László, kinek nejétől Bene Juliannától születtek leányai: Francziska először Balásovics Jánosné, másodszor szentkátolnai Cseh Miklósné, és Katalin Beliczay Ádámné 1740-ben. Lászlónak – ugy látszik – öcscsei Bohus Miklós és János. Ez utóbbi János szerzett adománylevelet Arad vármegyei Világos-ra, honnan a család előnevét irja. Emlitett János e század elején Arad vármegye főszolgabirája. Neje Béra Anna, Béra Mihálynak leánya volt. Jelenleg él Bohus János Arad vármegyének 1840- és 1847-ben országgyülési követe, 1848-ban Arad vármegye főispánja. Neje Szögyény Antonia, a pesti jótékony egylet elnöke, hazánk legjelesb hölgyeinek egyike. Ugy látszik e család őse volt azon Bohus Imre, ki Mária Teréziától 1755-ben nemes levelet kapott ily czimerrel: a paizs kék mezejében szárnyas arany sárkány van fölemelt koronás fővel, kiöltött nyelvvel, farkát gyürűként felkondorítva. A paizs tetején koronás sisak, melyből pánczélos kar emelkedik föl, kezében kardot villogtatva. Foszladék mindkét oldalról arany-kék"

- III. Nándori Bene János, felesége hajniki Bezegh Zsuzsanna (gyermekeik közül Krisztina az aki Rajcsányi Antal első felesége lesz, Rajcsányi Antal második házassága Kvassovszky Évával történik aki ekkor már özvegy sümeghi Bene Pálné! A nándori és sümeghi családok a felvidéken továbbra is kapcsolatban maradnak, míg a tolna megyébe szakadó sümeghi Bene ág eltávolodik és idővel elfelejtik az őseik családi kapcsolatát a nándori Bene ággal, bizonyítékok sümeghi Bene Béla iratai közt)