id. Oláh Gyárfás Dezső
(1878.05.31., Mindszent - 1947.06.29., Budapest)
id. Oláh Gyárfás Mihály és Elekes Anna idősebb fia.
Testvérei:
- Anna Jusztina (1873.10.09., Mindszent - ?) – férjei: Nagy Mihály, kitől fiai Mihály és Gyula valamint második férje Bíró József.
- Julianna „Jolán” (1875.10.16., Mindszent – 1946, Budapest) – Férje: Lőrinczi Gyárfás Jenő János, kitől gyermekei: Gyárfás Jenő és Sarolta.
- Mihály (1880.06.19., Szegvár – 1957.07.09.,Budapest) – felesége: Móricz Ilona, kitől gyermekei: Marianne és Gyárfás István
Felesége:
- Bruck vagy Bonek Ilona (1878, Őrszállás, Vajdaság, - ma: Stanišić – 1944. Budapest), Bruck János és Reiner Etel lánya
Gyermekei:
- Magdolna (1903.06.20. – 1984.06.22.) – szelecki és boconádi Szelecky Ferenc felesége
- Klára (1904.12.09. - 1989) – Dr. enyedi Enyedi-Kolhász Csongor Zoltán felesége
- Adrien (1906.07.27. – 2011.09.09.) – szeredi Ambrus Dezső felesége
- ifj. Gyárfás Dezső (1912-2006) – felesége: Dück (Barabits) Alojzia és dr. Király Klára
Élete:
Dezső irodalomtanárként kezdte meg civil pályafutását, mely a Monori Gimnázium igazgatói székéig csúcsosodott ki. Sajnos a tanárok már akkoriban se voltak túlfizetve, így öccse pénzügyi sikerein felbuzdúlva ő is belefogott a filmiparba, az Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. titkára majd ügyvezetője volt.
Unokája, Tamás visszaemlékezéséből:
Virtuózan cimbalmozott már nem kellett muzsikálásból megélnie, tanárként tudott elhelyezkedni. A monori állami polgári fiú- és leányiskola igazgatója volt, 1903-1916-ig, (egy évvel később ott tanult egy rövid ideig József Attila!) „Zenei tehetségét saját és barátai gyönyörűségére élte csak ki. A korszak nagy cimbalom művésze, Rácz Aladár is elismerte zenetudását. Bátyámtól tudom, hogy gyakran azzal kápráztatta el a hallgatóságát, hogy letakarta egy kendővel a cimbalmot és úgy játszott rajta hibátlanul.”
1903-1916
Életének ezen időszakában számtalan érdekes dolog történt. Feleségül veszi Brück alias Bonek Ilonát, akitől 4 gyermeke is születik.
Badacsonyban a nagy történelmi hagyatékkal rendelkező Hableány fogadó mellett házat vásárol Badacsonyban, a Szent Donát Kápolnával szemben, itt születik egyetlen fia ifj. Oláh Gyárfás Dezső 1912-ben. Ahol tehette segítette volt diákjait, pályatársait erre jó példa a következő újságcikk is.
1912-09-11 - A szegénysorsú egyetemi hallgatók segítése
A Páduai Szent Antalról nevezett Zuglói Kápolnaegyesület munkássága közben nagy gondot fordít a szegények támogatására is. Drégely Dezső tanár, az egyesület tevékeny ügyvezető titkárának kezdeményezésére és utánjárása folytán sikerült a főváros több nemesen gondolkozó vendéglősét megnyerni a szabad asztal jótéteményének adományozására, így e nemes érzésű vendéglősök jóvoltából az idén 26 szegénysorsú egyetemi hallgató részesül a jótéteményben. Az egyesület választmánya Ember Károly lovag elnökletével szombaton tartott ülésében döntött a pályázatok fölött, ami nem volt könnyű munka, mert a rengeteg jobbnál-jobb minősítésű, valóban nyomor elé néző kérvényezők közül bizony nagyot sokat vissza kellett utasítani. Az egyesület reméli, hogy még néhány helyet tud szerezni, ha másképpen nem, a fővárosi előkelő családok részéről is akadnak , nemesen érző szívnek, ebédre, vacsorára, vagy mindkettőre — ha csak a hét egyes napjaira is — vendégül fogadnak egy-egy szegény törekvő diákot. Már eddig is akadt néhány jólelkű család, akik egyes napokon hajlandók egy szegény diákot vendégül fogadni, azonban míg egy egész hétről gondoskodás nincsen, az adomány odaítélése fölött nem dönthet az egyesület VII., Angol utcza 29. szám alatt lévő irodája. Az egyesület valláskülönbség nélkül a legliberálisabb szellemben gyakorolja a jótékonyságot, amint a jótéteményező vendéglősök között is minden vallásfelekezet képviselve van. A jelentkezőktől nem kíván mást,, csupán a szegénység (családi körülmény) és tanulmányi előmenetel hiteles igazolását. Eddig a következő vendéglősök gyakoroltak az egyesület útján a »szabad asztal« adományozása által jótékonyságot : Szamkó Gyula (Rákóczi sörcsarnok), Baranyai, Nagy Péter, Hámor József, Oláh Gyárfás Dezső, Berenczky és Társa, Kovács József, Dankovátz Ignácz, Wágner Lőrincz, Fjudorovits István, Gregorits Ferencz, Neuszidler Géza, Baldauf Mátyás, Klivényi Ferencz, Schrettner Márton, Szívós Zsigmond, Drechsler Nándor, Frenreisz István, Göttler László, Barada Antal, Winkler Antal, Unterreiner Vincze, Fliegenschnee Mihály, Keszey Vincze, Endrényi Ferencz, Skrabán Ferencz, Wéber Mihály Fiai, Katona Géza.
Az első világháborúban a badacsonyi hotelek is a beteg katonák rendelkezésére álltak, szanatóriumként működtek. A Hotel Neptunban ismerte meg későbbi feleségét a Balaton festője, Egry József.
1916 - Egry József első találkozása Badacsonnyal.
Lakóhelye, az egykori Neptun szálló (a mai Óra- és Ékszeripari Üdülő helyén), majd a Hableány étterem elődje. Mindkettő hadikórház.
A közlegényként szolgáló fiatal festő itt ismerkedett meg Pauler Juliskával, aki önkéntes ápolónő volt. Az ismeretségből házasság lesz – és életre szóló kapcsolat a Balatonnal, Badacsonnyal. De Egry már előbb hitet tett Badacsony mellett: „…nagyon megszerettem…” írja Korcsek Jánosnak 1916-ban. 1918-tól 1938-ig az Egry házaspár – ahogy a feleség egyik följegyzéséből tudjuk: „megszakításokkal” – fenn a hegyoldalban, a présházban lakik, melynek felső részét később műteremmé alakíttatják. Szívesen élnek itt. Szívesebben, mint a Pauler család keszthelyi házában vagy később pesti lakásukban. Badacsony: az más. Itt otthon vannak. 1933-ban testévre, Ákos halálakor Egryné Budapestről írja: „…mennék már haza…” És ez a haza: Badacsony. - Forrás:
http://www.szozat.org/index.php/ertekeink/tartalommutato/17401-fonay-tibor-egry-jozsef-badacsonyban
1917-1921
Oláh Gyárfás Dezsőről az alábbiakat írják az Astra filmgyár kapcsán:
"Ő volt ugyanis az Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. titkára, 1919-től pedig üzemvezető igazgatója. Öccse, Oláh Gyárfás Mihály biztosította az alaptőkét az Astra létrehozásához, aki a Gambrinus étteremet vitte az Erzsébet körút és a Wesselényi utca sarkán. Újpest felé menet a Váci úttól jobbra volt egy széles, füves térség, a magyar aviatika úttörői itt gyakorlatoztak valaha, a használaton kívüli hangárt alakították át műteremmé, az épület favázai közé épített üvegfalakkal."
Unokája, Gábor visszaemlékezéséből:
"Nagyapám több filmben dolgozott Heltai Jenővel, a Debrecenből érkező színigazgató is résztulajdonos volt az Astrában. Évtizedekkel a diplomám megszerzése után jutott tudomásomra, hogy nekem ilyen nemes gyökereim vannak. Azt tudtam, hogy nem véletlenül tudok jól főzni, nagyapám, anyám is otthon volt a konyhában, apám remek szakács, csüngnek a családfámról a vendéglők. De azt nem is sejtettem, hogy elődjeim vannak a magyar filmtörténetben. "
Később ott hagyta a tanári pályát, és öcsével átvették az Astra filmgyár irányítását. A kor legkiválóbb rendezőit alkalmazták, és a némafilmek idején még ritka módon, értékes irodalmi alkotásokból készítették a játékfilmeket. Nagyapám, idősebb Oláh Dezső mellett egy darabig a fiatal Heltai Jenő is közreműködött a filmgyár művészeti vezetésében. Az Astra vitte filmre például először a magyar filmtörténetben Az ember tragédiáját. „Az iskola egykori szerény pedagógusának, értékes útmutatásaiért, hálás lekötelezettjei lettek a kultúr- és hazafias propagandafilmek, amiknek készítésében Oláh Dezsőt vezető hely illeti meg. Õ a magyar filmgyártás első szakértő pedagógusa!” (Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum) - http://www.litera.hu/netnaplo/sic-itur-ad-astra
1917.
"Csatazaj közepette, épp a világháború kellõs közepén alakult meg az Astra-filmgyár. Születése arra az idõre esik, amikor a hazai filmgyárak alapításait, még a szakkörökben is megmosolyogták s amikor ennek dacára, vagy talán épp ezért, komoly, nagy verseny indult meg az ifjú gyárak között. De amíg a legtöbb kezdõ filmgyár az anyagi megerõsödést tartotta szem elõtt és erre irányította fõ törekvését, az Astra már ebben az idõben is az anyagi erõnél többre becsülte a gondos szellemi felkészültséget. Ilyen helyes, mondhatnók, nemes gondolat természetesen inkább csak mûvészlélekbõl, mint egy hideg, számító kereskedelmi fõbõl fakadhatott. Mert az Astra-filmgyár alapítója mûvészember volt. Balogh Béláné, az elhunyt nagynevû Papír Sándor színházigazgató özvegye, aki maga is színpadon mûködött, sõt férje halála után magára vette a színházigazgatás súlyos gondjait, létesítette az Astrát, Balogh Bélával együtt, aki a magyar filmrendezõk között szinte elõször találta meg azt a helyes irányt, amelyen a magyar film eljuthat az itthoni közönség kegyeibe, a külföldön pedig az igazi mûvészetet értékelõ érdeklõdés központjába."
Oláh Tamás visszaemlékezéséből:
"Az Astra elsõ filmje az Elnémult harangok volt, de már a Toprini nász, Obsitos, (itt megtekinthető a teljes, felújított film: http://www.magyarvagyok.com/videok/listak/filmek/8609-Az-obsitos/#2), Vengerkák, Pál-utcai fiúk olyan hatást váltottak ki, amely megmutatta az utat, amelyen az Astra haladni kívánt. Az Astránál, mint fentebb is írtuk, nem hiányzott a mûvészi erõ. De azt alapítói is belátták, hogy a mûvészet egymagában nem minden, ha annak nemes kilengéseit nem értékesíti az ügyes üzletember. Ez a szépségfolt azonban nyomban megszûnt, amikor az Astra-gyárat átvette Oláh Gyárfás Mihály (nagyapai nagybátyám! - OT.) természetesen maga mellett tartván a gyár eddigi mûvészi vezetõit. Balogh Béláék a múlt évben az Astrától megváltak, a Starhoz szerzõdtek, s az Astra, amely kereskedelmi szempontból már a legjobb kezekben volt, most meg viszont mûvészi vezetés nélkül maradt. Ezt a gordiusi csomót aztán a legügyesebben oldotta meg Heltai Jenõ, aki az Astra részvénytöbbségét megszerezte és így az egész gyár irányítását kezébe vette. Heltai Jenõ mûvészember és egyúttal színigazgató is. Benne tehát párosul a két kellék, amely egy modern filmgyárnál a mai hatalmas versenyben elengedhetetlen, a mûvészet és a helyes kereskedelmi felfogás és szervezõ erõ. Heltai Jenõ színpadi karrierjét Óbudán, a Kisfaludy Színháznál kezdette meg, amelyet akkor Serly Lajos igazgatott. Tenorista és bonvivant volt, honnét Nagyváradra, majd a Magyar Színházhoz került. Ambíciója azonban tovább hevítette Heltait s mûvészetének szép elismerése volt az, amikor Debrecen városi színházának igazgatójává választotta. Heltai Jenõ mûvészi tudásának, nagy színpadi ismereteinek egész tárházát viszi bele az Astra-filmgyárba. Óriási tervek foglalkoztatják, miknek keresztülvitelére a rendelkezésére álló nagy apparátussal már javában folynak az elõkészületek. A mai anyag- és díszlethiánynál felbecsülhetetlen érték, hogy Heltai debreceni színházának teljes ruha- és kelléktárát, melynek Budapestre szállításához harmincnyolc vasúti kocsira volt szükség, az Astra tulajdonába engedte át. Heltainak kiváló segítõtársa Oláh Dezsõ (nagyapám!- OT.), aki az Astra irányításában eddig is tevékenyen rész vett. Oláh Dezsõ, aki Heltai Jenõ vezérigazgató oldalán a gyár üzemvezetõ-igazgatója, középiskolai direktor volt. Oláh különösen a filmgyártás és kölcsönzés ügykezelésének modern és gyakorlati fejlesztésével érte el sikereit. Az iskola egykori szerény pedagógusának, értékes útmutatásaiért, hálás lekötelezettjei lettek a kultúr- és hazafias propagandafilmek, amiknek készítésében Oláh Dezsõt vezetõ hely illeti meg. Õ a magyar filmgyártás elsõ szakértõ pedagógusa!Bár Heltai, mint kiforrott színházi ember, tisztában van a filmrendezés technikájával, mégis, tekintettel a vezérigazgatással járó egyéb teendõkre, helyesnek találja, hogy egy jeles filmrendezõt ültessen maga mellé. Csak egy oly kiváló színházi szem, mint Heltaié, választhatott oly pompásan, amikor az Astra rendezõjének Lajthay Károlyt tette meg. Lajthay már a színpadon is kitûnt intelligenciájával, körültekintõ gondos játékával, elõkelõ mûvészetével. Oly képességek ezek, amelyek egy filmrendezõnél sem maradhatnak el hatás nélkül. Heltai Jenõ, Oláh Dezsõ, Lajthay Károly, ezek a nevek, ilyen erõk elképzelhetõ-e, hogy nem a legtökéletesebbet fogják megalkotni. Eddig is már három darab rendezéséhez fogtak, amelyek között van Az ember tragédiája. (Ez utóbbi az első filmes feldolgozás! - OT.) Íme, ilyen zsánerban kezdi meg az új Astra a magyar filmgyártás második negyedszázadát." - http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/21/mozi.htm
A szakirodalomban: (Részlet Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története című könyvéből).
"Oláh Dezső, az Astra filmgyár üzemvezető-igazgatója
Filmlaboratorium
Ahol ma a hatalmas lakótelepek állnak, 50 évvel ezelőtt pusztaság, homokmezők terültek el. Újpest felé menet a Váci útról jobbra ház és épület nélküli tér alakult ki, amelyet Tomory térnek neveztek el. Itt valamikor a magyar aviatika úttörői is gyakorlatoztak. Épült is egy hatalmas hangárszerű asztalosüzem, amelyet azonban a háború kezdetén már nem használtak erre a célra. Ezt a hangárt vette át a Balogh Béla rendező és Oláh Gyárfás Mihály vezérigazgató vezetése alatt álló Astra-filmgyár Rt. Az épület favázas alkotmány volt, amelyet filmgyári célokra úgy sikerült átalakítani, hogy félig üvegházfalakat építettek az alapra. A vállalatnak nem volt kimondott filmlaboratóriuma, csak később vette meg az egyik megszűnt laboratórium berendezését, és így a Tomory téren az Astránál fogatott elég tekintélyes számú filmet már ott dolgozták ki. A háború alatt Nagy Dezső, Adler Miksa és Vanicsek János működött itt. A laboratórium vezetője 1920-ban Róna Frigyes, laboránsai Balázs Henrik és Heltai Kornél. Balázs Henrik 1933-ban Heinrich Ballasch néven filmet forgatott Budapesten. 1921-ben a laboratórium beszűntette működését. A laboratórium rengeteg nehézséggel küzdött az épületbe bevezetett villanyáram bizonytalansága miatt. "
Forrás: http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/25/lajta.htm
1923-07-19-től - 1927-03-17-ig
"Vasutasok Mozgófénykép színháza részvénytársaság. Budapest: Budapesti kir. tvszk 1923. VI. 4. Cg 16961/8. 19741/3. Kohlehner Barnabás, dr. Kecséry István, Oláh Gyárfás Mihály, Kiss Károly és Oláh Dezső igazgatósági tagoknak ebbeli minősége és cégjegyzési jogosultsága, továbbá az 1922. évi november hó 22. napján tartott rendkívüli közgyűlés által elhatározott alapszabálymódosítás bejegyeztetett. Ezen módosított alapszabályok szerint 35000 darab 200 korona névértékű új részvény kibocsájtása folytán a társaság alaptőkéje 9 millió korona, mely 45.000 darab egyenként 200 korona névértékű névre szóló részvényből áll. (2730.) — Dr. Bekény Zoltán, dr. Petry Pál, Ivánka Pál, Freissberger Gyula és dr. Farkas Elemér igazgatósági tagok ebbeli minőségének és cégjegyzési jogosultságának megszűnése bejegyeztetett. — (Lásd 1923. évf. 7.) (1923—28.)"
1930-tól - 1937-ig
A következő bejegyzés rámutat egy kis protekcióra is, idősebb Dezső ugyanis épp abban az iskolában egyesületi gazda, ahová a fia is jár.
VIII. ker. Vas-utcai felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1932
VÉGZETT TANULÓINK EGYESÜLETÉNEK HUSZONÖTÉVES TÖRTÉNETE.
Az egyesületi élet utolsó 3 esztendei működéséről 1933. április 2-án számolt be az egyesület vezetősége, amelyen a tagok rendkívül nagy számban jelentek meg. Ez a közgyűlés Schack Béla dr., m. kir. üdv. tanácsost, ny. kir. főigazgatót, a KIVOSz ügyvezető elnökét, a végzett tanulók egyesületeinek lelkes vezérét örökös tiszteletbeli elnökké választotta meg. Az egyesületet, a választmány mellett a következő tisztikar vezeti:
Gazda: Oláh Gyárfás Dezső, tisztviselő, Budapest, VIII., József-utca 15.
Unokájának, Oláh Gábornak a visszaemlékezése: "Nagyapámnak, Oláh Gyárfás Dezsőnek volt ott vendéglője, a Hableány. Apám három nővérét, Adélt, Magdust és Klárát kellett férjhez adni, ehhez nem hozott eleget a monori gimnázium igazgatói állása, még a film sem."
A badacsonyi nyaralót melyet Dezső 1933-tól saját nevén szállóként üzemeltetett, 1937-ban az akkor már 25 éves fiának ifjabb Dezsőnek adta át, ki sikeres vizsgát tett a józsefvárosi Vas utcai Kereskedelmi Iskolában, majd a vendéglős ipari Mestervizsgát is abszolválta jeles eredménnyel ugyanebben az évben a zalaegerszegi ipartestületnél. A család tévesen tudta a Hableány szálló és étterem nevet, mert bár a szálló és étterem valóban Badacsony-Hableány területén feküdt, de mindvégig Oláh Gyárfás Dezső nevén futott. Viszont hogy mégis legyen egy kis csavar a történtben 1934-ben arról értesülünk hogy a Hableány és Neptun szálló tulajdonosa Oláh Gyárfás Dezső! Oláh Gyárfás Dezső Balatonszentgyörgyön is megjelenik mint vendéglátó illusztris környezetben.
1934-07-04
Turistaházavatás Balatonszentgyörgyön
Balatonszentgyörgyön tegnap avatták fel Oláh-Gyárfás Dezső turistaházát, amelyben József Ferenc főherceg is megjelent. A turistaházavatás kimagasló eseménye volt a balatoni életnek s az idei szezonnak. A házavatáson részt vevő összes vendégek a legteljesebb elismeréssel adóztak a turistaház modern kényelmét illetően.
1938-tól - 1944-ig
Nem hallunk felőle, csak a család adhat bővebb információt ha van mire emlékezni ezekből az esztendőkből.
1944-től - 1947-ig
1944-ben felesége elhúnyt, őt a Farkasréti temetőben helyezik őrök nyugalomra. Az 1947-es lakcím nyilvántartás adatai szerint a lányainál élt, haláláig:
Lakás: XI. Verpeléti út 13 – 1944-ben Szeleczky Ferenc lakása a III.em/1 – Enyedi Zoltán lakása ugyanitt III.em/4 - A ház 1941-ben épült, 6 emeletes 37 lakással. HRSZ 4257/4 – ma Karinthy Frigyes utca 13.
1947-06-29
