"Bene Ferenc (Balatonújlak, 1944. december 17. – Budapest, 2006. február 27.) magyar válogatott labdarúgó, csatár, olimpiai bajnok. Sokoldalú támadójátékos volt, aki a Dózsában középcsatárként szerepelt, a válogatottban azonban Albert Flórián miatt a jobb összekötő posztját töltötte be. Erőteljes, izmos felépítésű, gyors kezdősebességű, gólérzékeny játékos volt." - olvashatjuk a wikipédia oldalon. Zseniális labdaérzékkel megáldott labdarúgó volt, tehetségét és tudását nemzetközi forumokon is elismerték. 

Szülei: 

- Bene József Lajos (1906.08.22. Balatonújlak - ?) és Gál Mária (1909.04.21. Balatonkeresztúr - ?)

Testvérei: 

- Bene László (1931 - ?)

- Bene József (1942-2019)

- Bene Irén (? - ?)

Felesége: Hanza Gilda Judit (1955.08.01. - )

Gyermeke: ifj. Bene Ferenc (1978.09.07., Budapest -  ), labdarúgó, edző  -https://web.archive.org/web/20181109163758/http://www.beneferenc.hu/hu/rolam/

Pályafutása

Megye I-től NB III-on, NB II-n, NB I-en és a finn első osztályon át előkészületi meccseken, korosztályos- és felnőttválogatott-találkozókon, vb-n, Eb-n, olimpián keresztül különböző gálákig, Európa-válogatottságig bezárólag 1958 és 1985 között húzódó huszonhét éves pályafutása alatt 1430 labdarúgó-mérkőzésen lépett pályára Bene Ferenc. Ezeken 1390 alkalommal rezegtette meg az ellenfél hálóját. Igazi gólvágója volt tehát a magyar futballnak, olyan korban, amikor a sportág hazai legjobbjai még a világszínvonalat képviselték.

A legendárium szerint tehetségét Sebes Gusztáv, az Aranycsapat szakvezetője is megsüvegelte, amikor a negyvenes évek végén a Balaton partján edzőtáborozó marcali focisták között labdázgató ötéves kisfiúra állítólag azt mondta: „Ez a gyerek még viszi valamire!”

Ilyen környezetben cseperedett lelkileg és fizikailag is erős legénnyé Bene Ferenc, akit 12 évesen hamis igazolással játszatott a Marcali ificsapata a középcsatár posztján. Már stikli nélkül került 1960-ban Kaposvárra, az NB III-as Kinizsihez, és pillanatok alatt a város kedvencévé vált góljainak köszönhetően, egy év múlva azonban szemet vetett rá az Újpesti Dózsa. A legendás Szusza Ferenc helyére szemelték ki a mokány somogyi fiatalembert a támadósorba. Később is tapasztalható makacsságával nehezen adta be a derekát, azt mondta, akkor írja alá az átigazolási lapot, ha aznap este megnézheti a Népstadionban a Honvéd–Flamengo meccset. Megnézhette, aláírt, és elkezdődött egy tizenhét éves sikertörténet 1961 nyarától egészen 1978-ig lila-fehér mezben.

Klubcsapatokban

Marcali és Kaposvár csapataiban játszott. Avar István fedezte fel és ajánlotta a 17 éves játékost az Újpestnek 1961-ben. 17 éven át, 1978-ig az Újpesti Dózsa játékosa volt. Később játszott a Volán, a finn Seinäjoki, a Soroksár és a Kecskeméti SC csapataiban. 418 bajnoki mérkőzésen szerepelt, 303 gólt szerzett ezeken. Ötször lett magyar gólkirály. Nyolcszor nyert magyar bajnoki címet, háromszor Magyar Kupát. 1974-ben BEK-elődöntőt játszott a Bayern München ellen. 1975-ben a nyolcaddöntőben a Benfica ellen egy szenzációs gólt szerzett: a kapus kézből kirúgás előtt hosszan kidobta a labdát maga elé, erre ő zseniális helyzetfelismeréssel elpöckölte a labdát, amely a hálóban kötött ki. Ezt az akkori kupaforduló legszebb góljának választották Nyugat Európában. Nevét viseli a Kaposvári Rákóczi FC labdarúgó akadémiája.

Klub csapatai:

- Marcali MEDOSZ, 1960

- Kaposvári Kinizsi, 1960-1961

- Újpesti Dózsa SC, 1961-1978

Bene 17 évesen Kaposvárról került a Megyeri útra, ahol 17 esztendőn át szerepelt. Nyolcszoros bajnok, ötszörös gólkirály, a BEK-elődöntőig jutott csapatban is szerepelt, 418 bajnoki mérkőzésén 303 gólt szerzett, az Európa-válogatottban is játszott. A legendás csatár a nemzetközi porondon a tokiói olimpián (1964) tette le névjegyét, 12 góllal járult hozzá az aranyérem megszerzéséhez. A válogatottban 76 mérkőzésen lépett pályára, s az angliai világbajnokságon (1966) nyújtotta a legemlékezetesebb teljesítményt.

- Volán SC, 1978-1979

- Chinoin SC, 1981

- Sepsi 78 Seinäjoki, 1981-1982

- Dömsödi TSZ SE, 1981-1982

- Volán SC, 1982-1984

- Soroksári VOSE, 1984

- Kecskeméti SC, 1985

A válogatottban

1962 és 1979 között 76-szor szerepelt a válogatottban, 36 gólt lőtt. 1964-ben tagja volt az olimpiai bajnok csapatnak, és ő lett a torna gólkirálya is 12 góllal (az első mérkőzésen Marokkó ellen a magyar csapat mind a 6 gólját ő szerezte). Ugyanebben az évben Eb-bronzérmet szerzett. Ott volt az 1966-os angliai világbajnokságon, ahol az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítmény nyújtotta, mind a négy mérkőzésen sikerült gól szereznie. Bekerült a Világbajnokság "Álom tizenegyébe".

Sikerei, díjai

- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)

- Világbajnokság 6.helyezet: 1966, Anglia

- Olimpiai aranyérmes: 1964, Tokió  ugyanitt a torna gólkirálya: 1964, Tokió (12 gól - olimpiai rekord)

- Európa-bajnokság 3.helyezet: 1964, Spanyolország, 4.helyezet: 1972, Belgium

- Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) győztes: 1969, 1971, 1975

- Az év labdarúgója: 1964, 1969

- Magyar bajnok bajnok: 1969, 1970-tavasz, 1970-71, 1971-72, 1972-73, 1973-74, 1974-75, 1977-78 kiírásokban. 

Magyar gólkirály:

• • 1962-63: 23 gól

  • 1969: 27 gól

  • 1971-72: 29 gól

  • 1972-73: 23 gól

  • 1974-75: 20 gól (holtversenyben)

Emlékezete

- Bene Ferenc általános iskola Újpesten (2012)

- Bene Ferenc utca Marcaliban (2013)

- szobra áll a Megyeri úti UTE sporttelepen (2017)

- Bene Ferenc Sportcsarnok  Balatonkeresztúr

- sírja a magyar nemzeti örökségvédelem alatt áll 2006 óta. Megyeri úti temető, Budapest 31-K Parcella, Sor 1, Sír 8.

Gyászhíre:

Életének 62. évében elhunyt Bene Ferenc olimpiai bajnok labdarúgó. Az újpesti klub tájékoztatása szerint Benét január óta a fővárosi Árpád kórházban kezelték, ahol hétfő délután 15 órakor hunyt el. A 76-szoros válogatott játékos az 1964-es tokiói játékokon nyert aranyérmet az olimpiai együttessel. A lila-fehérek színeiben nyolcszoros bajnok, illetve ötszörös gólkirály volt, és a BEK-elődöntőig jutott együttesben is szerepelt. 418 bajnoki mérkőzésén 303 gólt szerzett, az Európa-válogatottban is játszott. Bene 17 évesen Kaposvárról került a Megyeri útra, ahol 17 esztendőn át szerepelt. Nyolcszoros bajnok, ötszörös gólkirály, a BEK-elődöntőig jutott csapatban is szerepelt, 418 bajnoki mérkőzésén 303 gólt szerzett, az Európa-válogatottban is játszott. A legendás csatár a nemzetközi porondon a tokiói olimpián (1964) tette le névjegyét, 12 góllal járult hozzá az aranyérem megszerzéséhez. A válogatottban 76 mérkőzésen lépett pályára, s az angliai világbajnokságon (1966) nyújtotta a legemlékezetesebb teljesítményt: a címvédő, több mint egy évtizeden át veretlen brazilok ellen öt védőt kicselezve már a harmadik percben gólt szerzett, majd Farkas Jánosnak adott gólpasszt, aki kapásból bombázott Gilmar kapujába. Végül a szenzációs magyar győzelmet (3-1) hozó büntetőt is kiharcolta. Rendkívül sikeres pályafutásának befejezéseként Finnországban játszott, Magyarországon a Volán, a Soroksár, majd a Kecskeméti SC együtteseit erősítette, és a negyedik X-en túl akasztotta szögre góllövő cipőjét. Edzőként Újpesten, Norvégiában, a női válogatottnál és az olimpiai csapatnál is tevékenykedett.

Az Újpesti Dózsa legendás csatárának halálát az MLSZ tisztújító közgyűlésén jelentette be Vörös Tamás, az ülés levezető elnöke.Bene Ferenc egykori csapattársait sokkolta a legenda halálhíre.

Dunai Antal: "Nemcsak a válogatottban, hanem Újpesten is együtt játszottunk, felfoghatatlan Feri halála. Nagyon jóban voltunk, csütörtökön találkoztunk utoljára, tudtam, hogy vannak kisebb egészségügyi problémái, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ez történhet."

Páncsics Miklós: "Nagyon meg vagyok rendülve, számtalan felejthetetlen meccset játszottunk a válogatottban, nem tudok mást mondani."

Mészöly Kálmán: "Ez borzasztó! Feri nagyon stramm fiú volt, semmi jele nem volt annak, hogy bármi baj lenne vele. Nagyon fog hiányozni, nemcsak egymás mellett a válogatottban, hanem egymás ellen a klubcsapatainkban is emlékezetes meccseket játszottunk."

Kisteleki István, az MLSZ új elnöke a következőket mondta: "Meg vagyok rendülve, sem Bene Ferenc kora, sem az egészségi állapota alapján nem lehetett erre a hírre számítani. Több bizottságban is együtt dolgoztunk, nagyon jó embert veszítettünk el. Az MLSZ természetesen saját halottjának tekinti Bene Ferencet, úgy érzem, ez a minimum, amivel tartozunk neki."

A 2005. szeptember 4-én a IV. kerület díszpolgárává avatott Bene Ferencet az Újpest FC saját halottjának tekinti.

A családról:

Bevezetésként Csillag Péter újságíró cíkkjét idézném, mely a leghitelesebb forrásból magától a családtól származik és ezúton is hálás vagyok a cikk megírásáért és publikálásáért. 

"A Bene család titkai  -  Csillag Péter írása (2017-04-12)  https://hatsofuves.nemzetisport.hu/a-bene-csalad-titkai/

Marcalit útba ejtve felkeressük Bene Józsefet, a 76-szoros válogatott csatár, Bene Ferenc testvérét. Az Újpesti Dózsa nyolcszoros bajnok csatára, az 1964-es tokiói olimpia bajnoka a Marcali MEDOSZ-ban kezdte pályafutását, de a családban volt kitől tanulnia a futballszeretetet: bátyjai közül az 1931-ben született László és a nála két évvel idősebb, 1942-es József is futballozott.

Amikor a nyugdíjas matematika-fizika szakos tanár csöngetésünkre ajtót nyit Csomós Gergely utcai házában, rögtön szembetűnik a rokonság: kerek arcformája, derűs tekintete, jellegzetes vonásai kísértetiesen emlékeztetnek a számunkra már inkább csak fényképekről ismert újpesti csillagra. A négy testvérből csak József él, Irén és László után 2006-ban Ferenc is távozott.

„Balatonújlakon születtünk mind a négyen, később költöztünk Balatonkeresztúrra, hogy iparos édesapánk vasúttal járhasson dolgozni a környékre – meséli vendéglátónk, miközben a családi albumból előveszi Ferenc keresztúri esküvőjének fényképeit. – Öcsém hamis papírral játszotta első mérkőzését. Bátyám, László már a Marcaliban futballozott, Tabra készültek idegenbe, az ificsapat azonban csak tíz emberrel tudott volna kiállni. Mondta, vegyék fel az öcsémet út közben, Balatonkeresztúron, majd valaki más igazolásával teszik be. Később, amikor már szabályosan akarták szerepeltetni, kiderült, tizenkét-tizenhárom évesen még nincs annyi idős, hogy az ifjúsági bajnokságban pályára léphessen, az igazolásán át kellett írni a születési dátumát 1944 decemberéről májusra. Nyolcadikos korában már a felnőttben játszott, első mérkőzésén éppen a legendás Deák Ferenc ellen, aki akkoriban a Siófokban vezetett le.”

Miközben tovább lapozgatjuk a féltve őrzött családi fotóalbumot, fény derül arra is, miért kellett Ferencnek idejekorán elhagynia Marcalit: a helyi középiskolában kifogott egy futballgyűlölő tanárt, beilleszkedési problémái miatt egy hónap elteltével kénytelen volt váltani, Kaposváron folytatta tanulmányait. Csapatot is cserélt volna azonnal, csakhogy az átigazolási szabály kimondta, aki idény közben hagyja el klubját, csak a következő szezonban léphet pályára. A türelem gólokat termett, Bene Ferenc hamar közönségkedvenc lett az NB III-as Kaposvári Kinizsiben: „Miután Máza-Szászvár ellen megsérült, és bementem hozzá a kórházba, hatalmas zacskó csokoládét nyomott a kezembe. Mind a látogatóitól kapta… Más alkalommal egy platós kocsi oldalán láttam felírva: »Bene–Székesfehérvár 2:0«.”

S hogy miként vitték el Kaposvárról? „Én is ott voltam a megbeszélésen, ezért pontosan tudom, mi történt. Leutazott egy újpesti játékosmegfigyelő Kaposvárra, és nehogy híre menjen a találkozónak, a helyi rendőrkapitányságon tárgyalt Ferivel, aki a tizenhatot éppen csak betöltötte. Neki egy kikötése volt: ha aláír Újpestre, hadd lásson élőben egy nagy nemzetközi meccset. Így aztán kivitték 1961-ben a Honvéd–Flamencóra. Persze a Kaposvári Kinizsi drukkerei szagot fogtak, és egy kicsit el is bizonytalanították, amikor azt mondogatták neki: »Itt Ferike voltál, ott sokadik senki leszel!«” Nem lett igazuk…

De vissza a családhoz… Bene József elérzékenyülve idézi fel édesanyja, Mária néni emlékét, aki szívét-lelkét kitette a családért, ha pedig Zalaegerszegen játszott a Dózsa, mérkőzés után megvendégelte a hazafelé tartó újpesti játékosokat maga sütötte túrós vagy káposztás rétessel. Ferencnek a csirke volt a kedvence, de soha sem ült le az asztalhoz: „Inkább csak tunkolt. Gyorsan fogott rajta az étel, elég volt ránéznie a sültekre, már szaladt fel rá egy-két kiló. Nem akarta felvenni a páncélt.”

A marcali Bene-ház nappalijában néhány vidám fénykép segítségével megelevenednek a Badacsonyba túrázó fiúk régi tréfái, és persze sok szó esik Ferenc elkötelezettségéről. „Volt Kocsisnak egy híres, ollózós gólja. Addig nem nyugodott, amíg meg nem tanulta a mozdulatsort. Talált az udvaron egy szénakazlat, szétterítette, és órákig dobálta magát rajta.”

Az 1958–1959-es tablón Bene László és Bene Ferenc is szerepel a Marcali Traktor SK csapatában, de a Marcali mellett pályafutása során a Balatonkeresztúrban és a Kaposvári Dózsában is futballozó Józsefnek is bőven jutottak öccsével közös meccsélmények. És nem csak azokra a kölyökmeccsekre gondolunk, amelyeket a szerény körülmények között, a valamikori uradalmi majort tíz-tizenöt családdal megosztó Benéék vívtak még Keresztúron a környékbeliekkel.

Az országos hírű játékos erősen kötődött Marcalihoz, amikor csak tehette, hazalátogatott, sőt az Újpesti Dózsát is többször levitte játszani egy-egy barátságos meccsre, cserébe egy jó vacsoráért. Közös csapatfotón is szerepelt a három fivér, Ferenc a labdát szorítja, a jobbján József, mellette, gyér hajjal László.

Mi több, olyan is előfordult, hogy a Marcali Vörös Meteor–Újpesti Dózsa mérkőzés előtt a csapatkapitányi kézfogásnál Bene Ferenc és Bene József nyújtotta egymásnak a jobbját…

Már a kapuban állunk, amikor Bene József előáll egy szerény kívánsággal. Büszke nagypapaként szeretné, ha megemlítenénk tízéves Dani unokáját, aki a Marcali korosztályos csapatának tehetségeként igyekszik továbbvinni a gazdag családi futballörökséget. Örömmel teszünk eleget kérésének.

   Végül előkerül a garázsból a legutóbb ősszel használt piros Csepel bicikli, Bene József kiteker velünk a marcali pályáig, búcsúzóul pedig útba igazít minket következő állomásaink, Nikla, Táska, Lengyeltóti felé."

Források:

Készült az

1 - http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20060227elhunyt.html

2 - Magyar Nemzet, 2014. március 01. Deák Zsigmond írásainak, interjúinak alapján.

3 - Wikipédia - Bene Ferenc 

4 - A Bene család titkai  -  Csillag Péter írása (2017-04-12) https://hatsofuves.nemzetisport.hu/a-bene-csalad-titkai/

5 - https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/109/bene_ferenc