földesi, avagy csáthi Bene

Előre bocsátom hogy a fenti családi elnevezést kényszerűség szülte, minthogy a Földesen nemességét igazóló Bene család gyökerei Mezőcsátra vezetnek vissza minket, ahol a család ősei már szintén nemesként szerepelnek. Tudtommal a családnak nem volt nemesi előneve így a fenti elnevezést a megkülönböztetés végett használom. A földesi Bene család igen szétterjedt Borsod, Szabolcs, Szatmár, Hajdú és Bihar vármegyékben. A különböző családi ágak több nemesség igazoláson is átesetek a XVII.-XIX. század között. A teljesség igénye nélkül az alábbi településeken akadtam eddig a nyomukra: Mezőcsát, Szomolya, Miskolc, Bükkaranyos, Emőd, Ónód, Bere, Vámospércs, Földes, Derecske, Karcag...és Szikszó.

A Csáti Benék és a Földesi Benék is a berei Benéktől származnak. Mire alapozom ezen állításomat ?  

1797-es nemesség vizsgálat, Borsod vármegye részéről, érintettek: 

- Bene Mihály és István 

- Bene András 

- Bene Mihály, János és Pál 

A vizsgálat alapja az 1752.01.21.-én Csáton tartott nemesség vizsgálat eredménye. Ott öreg Bene Mihály , István és Márton testvérnek találtatott.  Öreg Mihály fia ekkor ifjabb Mihály, aki kurucz világi katonáskodása után hazatért és elvette Szeghő Gergely özvegyét, ezzel megörökölvén Szeghőék portáját a maga mellé.

Az 1751.05.29-én felvett tanúvallomások adatai:

Első tanú Máttyus János 68 éves: 

- Öreg Bene Mihály fiai Bene Mihály és István  

- Armalist szerző Bene Mihály, Bene János, Bene Pálnak mindnek édesapja Bene Márton csáti lakos. 

- Ezen Bene Mártonnak testvére Bene István és Mihály, akiknek apjuk Bene Mihály.

- Legidősebb Mihály a Kubinyi familiánál volt tisztartó és onnan került Csátra. 

Második tanú Kiss János 70 éves:

- Bene Mihály fiai kétségtelenül Bene Mihály és Bene István.

- Csáton lakó Bene András, kinek apja Bene István nagyapja Bene Mihály. Ezen Bene István nemes jogállású csáti lakos. 

- Bene Mártonnak 3 fia vagyon , tanú a nevüket nem tudja. Márton csáti lakos

- Bizonyosan tudja hogy Bene Márton, öreg Mihály és István édestestvérek.

Harmadik tanú Török György 69 éves:

- Bene Mihály és István testvérek, atyuk Bene Mihály.

- Bene Andrást is jól ismeri

- Többet nem tud, csak hogy az összes Csáti Bene nemesként élt.  

Negyedik tanú Botka György nemes 64 éves:

- Bene Mihályt jól ismeri és tudja hogy egy öccse is vagyon, de az még gyermekkorában innen Csátról elment. (tehát Bene István ment Szomolyára) ezen testvéreknek apja Bene Mihály volt. 

- néhai Bene Istvánt jól ismerte. kinek tudja hogy fiai maradtak, de nevüket nem tudja.

- Csáti Bene Mártont és fiait ismerte, kettőt látásból de egyik nevét se tudja. 

- Öreg Bene Mihály Kubényi jusban bírt, Szeghő Győrgy halála után az özvegy vagyonából nemesítette családját. Szeghő Gergely (ki György fia volt) özvegyét ifjabbik Bene Mihály vette feleségül a kuruc világ után. Az ő gyermekei a jelen igazolást kérő Csáti nemesek kik anyjuk részét máig bírják  Csáton.

- Öreg Bene Mihálynak, Istvánnak és Mártonnak az apja szintén Bene Mihály volt és egy anyától származnak. Ezen idős Bene Mihály Csáton törvénybíró volt.  

Kelt: 1751. Csát

1782.08.19.-én tartott nemesség vizsgálat Csáton történő kihallgatás szerint:

1 tanú Darvas György 89 éves Cserépfalvai lakos: 

Ismerte-e a tanú a Szomolyán lakó és ott elhalálozott néhai Bene Jánost aki fiatal korában Csátnak lakó nemes Benéktől származott Szomolyára és ott kálvinista hitről pápistára tért?

- A tanú nyilatkozza hogy midőn a tatár ezen század hajnalán betört a tanú apja és nevezett nemes Bene János együtt katonáskodtak. Bene János elmondása szerint nemes Csáti Bene Péter fia volt.

2 tanú Hüvelyes György 85 éves Cserépfalvi lakos:

- Bene János apja Bene Péter csáti nemes. János Csáton viszályba került ezért került Szomolyára ott valást váltott pápista lett. Itt felesküdött mint nemes ember a tatárok elleni harcra , de a harc elöl társaival kitért és Novaj környékén kivárt, midőn a tatárok megverettek pénzbüntetést kapott társaival a tétlenkedésért. A tanú igazolja, hogy a Csáti Benék gyakran látogatták Szomolyai rokonaikat, sokszor hetekre megszálltak náluk.

3 tanú Bene András 59 éves Csáti lakos: 

- Bene Jánost, ismerte a tanú édesatyától és anyától, aki 98 éves korában Csáton , 5 esztendeje elhúnyt (1777-ben, tehát 1679-ben született!!).  Tőlük halott hogy János nemes Bene Péter fia volt, aki egy az armalis szerzők közül, úgy mint Bene Gergely (valójában György) , István és Pál egy testvérek, mely János siheder korában a régi háborgó időben szakadván Szomolyára, s ottan egy leányt teherbe ejtvén Pápistává lett, ezen szülőktől való vallomásokból tudja hogy a Szomolyai Benék a Csátiak közül valóak s ugyan innét a Tanú is vérséget tartott a Szomolyai Benékkel, a mai is atyafiainak tartja. 

1782. Szomolyai tanú kihallgatás:

4 tanú Csík Ignác 76 éves Szomolyai lakos:

- Egy falúban lakott Bene Pállal, Jánossal és Tamással őket atyafiaknak tartja hasonképpen ezen 3 testvér közül Tamást jól ismerte aki 5 ével ezelőtt (1777-ben ) Szomolyán elhalálozott. 

- Szomolyán lakó Bene Andrást, Albertot és Györgyöt és Tiszadaróczon méltóságot viselő Bene Jánost jól ismeri, ők mind a négyen egy testvérek.

- A tanú elmondása szerint Mihály, András, Albert és Péter egy testvérek, kiknek gyermekei Andrásnak aki 1752-ben elhúnyt: András és Mihály, Albertnek: Márton, János és Mátyás, Péternek: Ferenc és István, valamint Mihálynak gyermekei: Pál, János, Tamás. 

- A fent Mihálynak gyermekei Mihály és Gergely (+1774) míg Gergelynek gyermekei: András, Albert, György, János. 

- Bene Tamás a tanúval (Mező)Csáton járva öreg Benével (Mihály) beszélgetvén bizonyosan tudják hogy csáti származásúak. 

 5 tanú Hinom Mátyás 80 éves (Mező?)Kövecsi lakos: 

- Szomolyai Bene Pált, Jánost és Tamást is ismeri kiknek apja Tamás.

- A fenti idősebb Tamás testvére Mihály és Gergely kiknek apjuk idősebb Mihály. 

- idősebb Mihály testvérei András, Albert és Péter kiknek gyermekeit jól sorolja fel a tanú.

1783.06.05 Miskolci tanú kihallgatás.....stb.

A további tanú kihallgatások megerősítik a fentiekben elhagzottakat, lényegi változást már nem közölnek. Az eljárás végén a kétségtelene nemességet a vármegye elismeri és igazolást ad a család részére. 

Borsod vármegyei Bene nemességigazolások itt olvashatóak:  https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSBV-89TT-L?i=125&cat=57277

Bihar vármegye nemességigazolásai közt az alábbiakra bukkanhatunk:

1727.05.12-én Miskolcon tartott nemesi közgyülés és Kapy Gábor kúriai biró elött Bene Márton és István megjelenvén kérik nemességük elismerését, melyhez az alábbi tanukat vonultatják fel a vármegye elött:

Kérdés: Vallya meg a Tanu, midgyüné hogy Tekintetes nemes Bihar vármegyében Derecske nevű városban lakos Bene Márton és Bene István uraimék az igaz Bene Familiábul valók, mellybül az Csáton lakos Benék és igaz nemes emberek?  

1. Tanú nemes Bene Mihály (~*1673) Borsod vármegyei Csát lakosa, 54 éves eskü alatt vallja az alábbi tényeket:

- A Tanú attyának adott Tekintetes Nemes Borsod Vármegye még anno 1701.06.08-án kelt Sajószentpéter városában kiállított és kiadott, egy a tanúsításra alkalmatos, az eredti armalis szövegével egyező okiratot.

- A Tanú ugyan Csáton lakos Bene István és Márton, úgy Onódon lakos Bene István nemű atyafiaival edgyütt fellyebb is említett Tekintetes Nemes Borsod Vármegye által az indabitátus nemeseknek lajstromába elfogadván, bizonyosan tudgya hogy az korábban megnevezett tekintetes nemes Bihar Vármegyében Derecske nevű városban lakos Bene Istvánnak és Bene Márton uramnak az Tanúnak igaz attyafiai legyenek és azon igaz Bene Familliábul , mellybűl a Tanú már megírt Cáton és Onódban, nemkülönben Tekinetes Nemes Szabolcs vármegyében lévő Püspök Ladány nevű helységben is lakos atyafiaival edgyütt kérelmezik letett hit után azonasítván, 

- még ezelött kb. 8 esztendökkel megholt Bene Mihály (+1719) nevű édesattya is a Tanunak azokat mindenkoron maga igaz attyafiainak tartván a Tanu is azt emlitett néhai édesAttyának szájábúl sokszor halván, ugy mint most nevezett Attya, mind pediglen a Tanonc Iffjú legény korában, azon Tekintetes Nemes Bihar Vármegyében lakozó attyafiaihoz, mint magok Familiájábul lévökhöz járván.

2. Tanú neme Bene András (~*1657) a Szabolcs vármegyei Püspökladányban lakos, aki kb. 70 éves eskü alatt vallja: 

- Ezen Tanunak édesattya , ugymint néhai Bene János, a jelen eljárásban nevezett Bene Márton és István uraimnak édes Attyukkal, néhai  Bene Alberttel, egy testvér attyafiak.

- A tanú pediglen néhai Bene Mihállyal (+1719), az jelenlevő korábban tanuskodó, első tanú édesattyával, egy familiábul való igaz attyafi lévén, bizonnyal tudgya, hogy fellyebb nevezett Tekintetets Nemes Bihar vármegyében Derecske nevű helységben lakos Bene Márton és István uraimék az Csáton lakozó Bene Femiliábul valók, igaz nemes emberek legyenek, azon sokszor említett Bene Mihállyal is (Ki is életében az Tanunak házához is, úgy mint maga attyafiához járt vala.) , azt egynéhányszor halván ez Tanú, azokat most említett néhai Bene Mihály is mindenkoron maga Familiájábul lévő Attyafiainak tartván és beazonosítván.

Ezen aláírásommal és pecsétemmel tanusítom hogy 1727.05.12.-én Miskolcon az alábbiakat jegyeztem fel. Görgey Imre táblabirói jegyző.  

Az iratot továbbitották a megfelelő helyekre, egyben kiegészítették, Márton és István Bene, után Erzsébet Bene nevével. A tanukihalgatáshoz az alábbiakat közölték:

Elisabeth Bene(*1670), Bakos Mihály (felesége) Borsod vármegyei Miskolc lakosa, 57 évesen eskü alatt vallja: 

- Ezen tanú az Csáton lakos Bene Familiábul való és ugyan ott lakozó / s a tegnapi napon már tanuskodó/  Bene Mihály urammal egy testvér attyafi lévén halotta néhai édesAttyának Szájátúl ez Tanú jól emlékszik rá, hogy gyakran emlegette volna ez Tiszán túl lakos Bene uraimékat olly üggyel hogy kegyelmük és a tanunak attyával egy familiábul származó Attyafiak volnának, tudván aztis a Tanu hogy sokszor nevezett édesAttya mindenkoron maga igaz attyafiainak tartván legyen ő kegyelmetes, nem emlékezvén mindazon által már reá az Tanú minémű helységben laktanak a Tiszántúl ő kegyelmék, az iránt való szavaira, annyiszor említett néhai édesattyának.

Ezen aláírásommal és pecsétemmel tanusítom hogy 1727.05.13.-án Miskolcon az alábbiakat jegyeztem fel. Görgey Imre táblabirói jegyző. 

Az eljárás folytatása 1727.12.22.-én bölcsei Budai Zsigmond alispán elött folytatódott.

Én nemes Szabolcs Vármegyében Földesi Nemes Helyben lakozó Bene István tanusítom, hogy nemes Bihar Vármegyében Derecske mezővárosában lakos, testvér Atyámfiával ugymint néhai nemes Bene Mártonnak (+1727) fiai Bene Gáspár és Bene János és Bene Mihály előmbe jővén kérenek hogy édeseleinkről reánk maradott Armalisunknak ügy eránta végben vitt Fassioknak párját minden hiba és fogyatkozás nélkül adnám ki, kiknek is méltó kivánságoknak, az újra kiváltott párját Armalisunknak a minő alább következik ehelyütt kiadtam ő kegyelmüknek engedelmeskedvén.

Az oklevél bemutatása után Miskolcz Gergely kövesi lakos is kéri nemesi igazolásának kiállítását, tanusítását, hivatkozva Bene Márton és István által  1727.12.23.-án igazolt nemességére. Bihar vm. jegyzője Bakai Ádám. 

Melly felül meg írt Testimonialist és Armalist hogy minden  hiba és fogyatkozás nélkül fellyabb említett Nemes Bihar vármegyében Derecske városában lakos vérszerint való Atyámfiainak Bene Gáspár, Mihály és Jánosnak mint őket illetőknek valóságos párul e szerint ki adám igazoltatom. Kelt.: Földesen. 1731.02.20.-án Kuralis személy Bene István.

Majd 1734.05.06.-án Miskolcon Szentpéteri Imre alispán, Váczi András jegyző és Forrai János előtt Miskolczy Gergely az armalis egy 1701 juniusában Sajószentpéeteren készült másolatát bemutatja. Az armalis átírata szerint II. Ferdinánd szolgálataiért nemességet ad Szabó Andrásnak. Az oklevélben Szabó András gyermekei István, János, Mihály, valamint György, István, Péter, Pál Bene és Miskolczi Benedek mint adományos szerepelnek. (Bécs, 1632.02.14.) Ezen oklevél plicáján szerepel hogy 1633-ban  Szécsényben a Torna vármegyében kérték az oklevél kihirdetését, az aláíró Istvánffi Mátyás jegyző. 

Szatmár vármegye nemességvizsgálatának anyagábol: 

1727. dec.22.-én Biharvármegye tanusítása szerint Bene Márton és István az ország kétségtelen nemesei sorában emlitetik, az erről szóló nemesi igazolással kezdődik a levéltári anyag. Az oklevél kiegészítéseként olvashatjuk:

1768. 05.24.-én Szatmár vármegye nemesi gyülésén az irat bemutatatott, Zanathy József vármegyei jegyző tanúsításával.

Folytatásként becsatolják a Bihar vármegyei tanuválomásokat 1727.dec.23.-ig valamint Derecskén lakó Bene Mihály tanúsító levelét.

Ezen levéllel tanúsítom, keresett meg engemet mint idősbb atyafiat a földesi Atyámfiának kapcsolatából Nemes Szatmár vármegyében Berében lakó nemes Bene Miklós nevű Atyámfia, Ki is a néhai nemzetes idősbik Bene Márton vonalán leszármazott. Ennek a Bene Mártonnak fija Miklós, Miklósnak fia István, ennek az Istvánnak , a most engemet megkeresett fija Bene MiklósEöcsém, a mint ezt az irásukból is értem, közelebb a Nemes Vámos Pércsi Testimonialis amint mutattya, s az Atyámtól magamis sok ízben hallottam, vélek egy igaz vérségüek voltanak ugyan a VámosPércsi teleket is együtt szereztek volt, a Nagy Attyám Bene Alberttel, de az ott meg unván, t.i. Bene Albert, ide kiszállott Derecskére, több atyafiakkal megszaporodtanak, már Földesen, Ladányba(Püspök), Karczagon, de ugyan mind ezek is a fellyebb meg irt idösebbik Bene Mártonnak maradékával, mind csak nemes Borsod Vármegyei Csáton lakó Bene vévvel élő Nemes Familliával együtt a Csáton lévő eredeti Armalisban megírt Szabadságnak előjogával élő, s bíró igaz vér szerint minden kétség nélkül való igaz Atyámfiának vallom és azonosítom. 

Mivel azon Vámos Pércsi teleket is Insurrectio alkalmatosságával a nemes Város minket Sollicitálván hogy érette fizetnénk, de hogy magunk személyébe kellett és Felsége Segedelmére fel ülünk, meg nem cselekedtük, azért más , mi kik itt az Alföldön lakunk, azon Telekhez jussunkat tartjuk , a sokszor említett Bene Márton maradékával Bene Miklós eöcsém urammal együtt. Azért és kegyelme engemet rolla kérvén idösbb létemre, mint mostani, s következendő Atyafiainak bizonyságot tegyek. Mikor magamat Váradon Prothocoltattam, akkor magammal el vittem volna, a most élő Bene Istvánt Szaniszlórul s be irattam volna, de othon nem találván, oda maradott, én pedig magam dolgát végeztem, mindazonáltal mint igaz véremnek , az igaz eredetből, másolatként kelt Armalisomat, arrol való Testimonialissokkal , ugyan azt tangáló egy darabbul álló Inqvizitioval / a többeket magának tartván kezében benyujtottam, mint igaz véremnek, hogy magát Protokoltathassa olly végett hogy a következendő Húsvét Napjára azon authenticumot nékem idösbb Atyafinak 500 i.e. Ötszáz forint vinculum alatt a kezembe hozza, az alatt maga dolgát elvégezvén de mindazon által az első egy vérségből származott testvér négy Benéknek akik Impetránsok voltanak a sokszor írt Bene Márton, melyiknek Succesora légyen, azért a Csáti Atyafiakhoz igazitatik eöcsém Bene Miklós, az ott való Iratokból kifog tapasztaltani. Melyről is adom ezen Teemonialis levelemet saját kezem vonásával, s pecséemmel megerősítvén. Derecsken 19. Deczember Anno1767. Idösbik Bene Mihály keze vonala. Tanuk: Dészeg Péter, Márjai Mihály, Szönyi János derecski iskola igazgató. 

Ezen eredeti levelet 1768.05.24.-én Szatmár vármegye nemes gyűlése befogadta, Zanathy József vármegyei jegyző keze által. 

Következő oldal a Berei Bene család Geneologiáját taglalja: 

Documenta Familia Bene Bereiensis

Stephanus filius Nicolai filii olim ut Martini Bene se & filio suo Nicolao.

Parentibus item suis:

Stephano & Andreain Földes Hottus Szabolcs inpremiata refidentibus.

Qui Stephany asserit Congenerationales suos exam in Derecske Hotutam Bihariensi habitates nexum cum et Zempleniensis, quam eorum Geneologica Deduitinem accurate pro temporis arctituline eu ararre negreat.

Miszerint, István ki Miklós fia , ki Márton fia, ki szintúgy Miklós fia.  Az ő szüleinek rokonai István és András aki Szabolcs megyei Földes helységben birtokolnak. István állítása szerint, rokonai még a Derecskén, Bihar vármegyében lakó valamint a Zempléni családok de igazolni a kapcsolatot nem tudja.  

A Szatmár vármegyei nemességigazoló okirat szerint a beadványt "becsületes Bene János és Bene Mihály" alázatos kérésére kezdik kivizsgálni 1760-ban. Az okiratban hivatkozott 1749 -es Berén lakó Bene István nyilatkozata szerepel, melyben származását a fentiek szerint levezeti. Hivatkoznak továbbá az 1727-es Bihari nemességigazolás anyagára, a 1701-ben hitelesen újrakiadott 1632-re vonatkozó armalisra, az 1768-as Bene Mihály által kiadott tanúlevélre. Az tanúsítás 1809.02.20-án Nagy-Károlyban kiadott oklevéllel záródik. Mándy Péter szatmárvármegye jegyzőjének aláírásával. 

Mi Szatthmár vármegye Egyházi Fő Rendeinek, Ország fő Zászlósainak, Nagyjainak és Nemeseinek közössége adjuk tudtokra e jelenvaló Levelünknek Rendeiben, mindeneknek, akiknek illik, hogy minekutána ditsöségesen országló kegyelmes koronás Fejedelmünknek szolgálatját a köz jót és ezen Vármegye egyéb dolgait érdeklő Tárgyaknak folytatások, és el intézések végett, a mai meg írt napon, és helyen egybe gyülekezvén kisebb Gyülésünket és Törvényszékünket tartottuk volna: akkoron Balog másképpen pedig Bene János Nemes Bihar Vármegyében helyeztetett Vértesen lakó, több azon Helységben és Kis-Létán tsak ugyan Nemes Bihar Vármegyében lakozó atyafiainak is képekben illő alázatos Esedezéssel folyamodott hozzánk az iránt, hogy ezen mi Megyénkben tétetett, és Törvényszékünkön meg is hitelezett mellesleg vizsgálatját, melyre Nemességét kereső Perében szüksége volna, hiteles párba leiratván, szokott hiteles petsétünk alatt adnánk kim melly mellesleg vizsgálat szórul-szóra e képpen vagyon: 

1816 Esztendőben, Májusnak 9.-ik napján Nagy Károlyban Tekintetes Nemes Szatthmár Vármegyében Helyeztetett Mező Városban , Tekintetes Nemes Bihar Vármegyébne Vértesen és Nagy Létán lakó Balogh vagy Bene Nemzettség részeire tétetett a következendő melylesleg való vizsgálatát, az alább kitett kérdő pontokra. 

1., Ismerte é a Tanu ezen Tekéntetes Nemes Szetthmár Vármegyében Berében meghalálozott néhai Nemes Bene Istvánt? 

2., Hát a néhai neme Bene Istvánnak testvér ötsét esmérte-é, kinek hivták, hová származott, és hol hólt meg, hány fiai maradtak, hol laknak azok név szerént nevezze meg őket?

3., Le tett hite után vallya meg a Tanu , hogy ezen Nemzettségre miért ragadott reá a Balog nevezett, az ígaz nevén kívűl körmegülálláson besszéllye elő. 

4., A Beréből elszármazott Bene Nemzettség nemesi szabadságban él -e most vagy ha kiesett abból mi módon esett ki fundomentumosan vallya meg? 

 Első Tanu: Nemes Varga József Berei lakos 61 esztendős, a Csomaközi Matriculából tudom, hogy annyi esztendős vagyok, mivel 1755-be születtem a világra Csomaközön, le tett hite után vallja az elsőre: Itten ezen Tekéntetes Nemes Szatthmár Vármegyében Berében meghalálozott néhai Bene Istvánt jól esmértem. 

A másodikra: Néhai Bene Istvánnak testvérjét Bene Mihályt, aki innen Tekintetes Nemes Bihar Vármegyébe Vértes Helységbe szakadt, tsajk úgy esmértem mint néhai Bene Istvántm a nevezett Bene Mihálynak három fiai maradtak, Bene Mihály, Ferenc, akik most is Vértesen laknak, az harmadik pedig Bene János, a  Nagy-Létán lakik, Bene Mihállyal a Berei Bene István testvér ötsével lett esmerettségemnek az a legőbb oka, hogy ennek elötte mintegy 48 esztendőkkel Reviczky János urnak Vértesen udvari gazdája volt néhai Bene Mihály, az édesatyámmal mentem oda részébenyomtatni, és a néhai Bene Mihály testvérbátyával néhai Bene Istvánnal, és természet szerént való fiával Bene Miklóssal, aki most is él, akkor esmértem meg néhai Bene Mihályt, és három fiait, akiket már felljebb előmondtam, és akkor már Balogh Mihálynak hívták néhai Bene Mihályt azért pedig hogy bal kezű volt. 

Harmadikra: Én más okát nem tudom, nints is más okam hogy az néhai Bene István ötse Bene Mihály bal kezű volt, onnan Balogh Mihálynak neveztetett és az Eskettetők is Balogéknak, nem pedig Bene néven neveztetnek. 

Az negyedikre: Hogy mindég Udvari gazda volt néhai Bene Mihály, az nemesi szabadsággal nem gondolt és azon kívűl élt, mikor a testvér Bátya néhai nemes Bene István produealt is, akkor is azt mondotta hogy mivel ő Udvari Gazda úgyis nemes ember Ő, nem sokat gondolt vele, s úgy maradtak ki az Eskettetők az igaz nemesi szabadság jogokból. 

Második Tanú: nemes Osváth Imre berei lakos, mintegy 69 esztendős, onnét tudom hogy annyi esztendős vagyok,  mivel mikor megházasodtam az Édesattyám azt mondotta, hogy 20 esztendős vagyok, annak pedig már 49 esztendeje, le tett hite után vallja az Elsőre: Barében ezen tekinetettes nemes vármegyében meghalálozott néhai nemes Bene Istvántjól esmértem. 

Az másodikra: Néhai Bene Istvánnak testvérjét, aki tekintetetes Bihar vármegyében Vértesen lakott, s ott halt meg is, néhai Bene Mihályt is esmértem, onnan pedig hogy nekem NAgy Létán tsak ugyan Bihar vármegyéban lakott egy testvér Bátyán, és ennek elötte mintegy 32. eszendökkel megszólított engem néhai Bene István, hogy mennénk el Léta felé, s elmentem véle, ő pedig Vértesre ment a Testvér Ötséhez, néhai Bene Mihályhoz, és én is áttal mentm vele Létáról , s a Pünkösdi napokat  ottan töltöttük néhai Bene Mihálynál , akinek három fiai voltak , Mihály, Ferenc, akik Vértesen laknak és János aki Nagy-Létán lakik.

A harmadikra: Hogy az Eskettetök az édes Atyok is néhai Bene Mihály Balogéknak hivattattak az az oka, hogy, néhai Bene Mihály bal kezű volt, az az bal kézzel dolgozott, azért nevezettet Balog Mihálynak, a fiát is azután Balognak hívták, ezt néhai Bene Mihálytól magától hallottam akkor mikor a testvér Bátyával néhai Bene Istvánnal nála voltam Vértesen, akkor Udvari Gazdája volt Reviczky úrnak.

A nyegyedikre: Hogy néhai Bene Mihály élt e nemesi szabadságban azt nem tudom.

Harmadik tanú: nemes Ungvári András berei lakos mintegy 60 esztendős, hogy annyi idős vagyok leginkább az házasságomról tudom, mivel 38 esztendős házas vagyok, akkor pedig 22 esztendős voltam mikor megházasodtam. le tett hite után vallja az Elsőre: Néhai neme Bene István, Berében lakott, ott halt megis. 

A másodikra: Néhai nemes Bene Istvánnak testvérjét néhai Bene Mihályt is ismertem. tekinetetes Bihar vármegyében Vértesen lakott, még fel serdült korába szakadt oda Beréből, és én annak utána esmertem meg, három fiai maradtak Bene vagy Balogh János Nagy-Létán, Bene vagy Balogh Mihály és Ferenc most is Vértesen laknak, néhai Bene Mihályt onnan ismertem pedig hogy néhai nemes Bene István fiával nemes Bene Miklóssal, aki most is él, búzát venni mentem a Mezőségre Vértes felé, amint mentünk megszólított nemes Bene Miklós, hogy szállanánk meg Vértesen, mert neki az Reviczky uraság udvari gazdája bátya , úgy mentünk be néhai Bene Mihályhoz és akkor esmértem meg. Búzát is onnan vettünk. 

Az harmadikra: Balogh Mihálynak azért hivatott néhai Bene Mihály Vértesen, hogy bal kezű volt, még mikor Vértesen kérdeztük Bene Mihályt hogy hol lakik nem is igen tudták hogy ki lenne Bene Mihály, hanem tsak Balogh Mihály még az édesAtyám pirongatta, hogy már a nevét is elvesztette, azt pedig tsak azért hogy bal kezű volt. 

A negyedikre: Az nemesi szabadságból ki maradt Bene Mihály tsak azért, mivel ő nem ad senkinek semmit , tsak ugyan mint udvari gazda, ugy holt meg is néhai Bene Mihály. 

Melly mellesleg való vizsgálat hogy elöttünk és általunk e képpen ment véghez ezennel bizonyítjuk a fellyebb irt helyen és időben tekintetes nems Szatthmár vármegyének szolgabírája R. Romorotzy Lajos magyar királyi és ordonárius esküttje. 

1816 esztendő május 6. napján és azt folyvást követett napokon Nagy-Károly mezővárosához tartozó törvényszék alkalmatosságával meghiteleztetvén ezen tanuk, kiknek vallomásaikban fel adott időkorok külső formájokkal nem ellenkeznek vallástételeiket mindenekben mind a hárman szórul szóra megerősítették. A 2. tanu ezt tevén hozzá a 2. ponthoz: a tanu testvér báttya Nagy Ferenc volt , ki ő vele tsak anyjával volt testvér, ugymint akinek első férje Nagy nevezetű ember volt. Bizonyítja a fent írt esztendőben, napon és helyeken. Nagyváradi Ajtay Sámuel aljegyző. 

Melly szerént minden változás, hozzá adás, avagy kihagyás nélkül tétetett hiteles átalírásról Vármegyénk hiteles petsétje alatt költami bizonyság Levelünket ki adtuk, a közigazság így hozván magával. Költ: Nagy Károly mező városában folyvást tartatott kisebb gyűlésünkből és törvényszékünkből. 

Megolvasva és a 3. lapon a 3. sorhoz adva: nemesi szabadságban él e most? és így megigazítva kiadta:

Nagyváradi Ajtay Sámuel, tekinetettes Szatthmár Vármegyének hites táblabírája és aljegyzője.

A család  leszármazását Karcsa Zsigmond áldozatos munkával Földes kezdettel levezette, ezen az oldalon a kutatásait kiegészítve csak annyit közölnék hogy a Földesen megjelenő Bene testvérek atya Bene István mezőcsáti lakos volt.  

A családhoz kapcsolódóan 2023-ban édesapám készített egy összefoglaló anyagot melyet a család részére közzéteszek az alábbiakban.