Rápolti Bene család
Jelen kutatási állapot szerint ezen Bene család a Körössy de Bwn (Bényi/Bőnyi/Bene) családból származik, István révén 1610-ben címeres nemeslevelet szerez a családi ág, mely után a Bene nevet időnként elhagyva Rápoltiként anyakönyveződik a család Szatmár vármegye szerte. 1769-ben Csengerújfalún és Csenger helységekben János fia János kérvényezi a nemességének elismerését, melyhez az eredeti armalist is bemutatja a vármegye részére. Ezen oklevél átirata maradt csak ránk. Az eredeti oklevél sérült volta miatt bizonyos részletek az átiratban is csak hiánnyal jelöltek, így teljes bizonyossággal sajnos a címerábrát sem tudjuk rekonstruálni. A kiolvasható leírás szerint : "vörös katonai pajzsban mezőn elhelyezett kivont egyenes kardott tartó páncélozott kar, sisakdísz tetején korona melyből különböző színű sisak takarók lógnak alább a címerpajzsig. " - Sajnos az oklevélben a sisakdísz szövege pont hiányzik, illetve a takarók színe és helye szintén nincs meg.
"Bene István de Rápolt és neje Kalmár Katalin Bethlen Gábor fejedelemtől 1610 augusztus 25-én kelt nemeslevelet nyernek, (n. l. m. c. l.) Rápolti Bene János és fia János nemességi igazolásuk." - olvashatjuk Bilkei Gorzó Bertalan - Szatmár Vármegye Nemes Családjai című könyvében. Ezt pontosítanám és kiegészíteném a későbbi átírat alapján:
Az oklevelet Bene István és felesége Kalmár Katalin 1610.08.25.-án Bethlen Gábortól nyerték el. — Máramaros vármegye előtt 1611.01.01-én lett a címerszerző István által bemutattva, majd később 1763.12.05.-én Komlódtótfalún Szatmár vármegye elött János fia János igazolja nemességét.
A család származását jelenleg egyszerűbb ismertetnem, mint az útóbbi 300 év geneologiáját. Sajnos mivel nem konzekvensen használták a Rápolti Bene családnevet, nehéz a nyomaikra bukkani az anyakönyvezetés időszakában.
Rápolton három Rápolti család ismert:
- az ősi Rápolthy család, akik ősrégi birtokosai a településnek,
- a rápolti Nagy család,
- valamint az 1610-ben nemesi megerősítést kapó Rápolti (Bene) István családja és leszármazottai.
Ez útóbbi család esetében a sámsoni Hódosy család részbirtoklásával kezdődhetet a rápolti betelepülés:
1526-05-22 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Erdélyi országos kormányhatósági levéltárakból (F) • KKOL, Protocolla (Q 333) • 36405
KOLOZSMONOSTORI KONVENT Q333 / MICHAEL 394 1 (Q szekció) • Erdélyi országos kormányhatósági levéltárakból (F) • KKOL, Protocolla (Q 333) (III. d. Penthec.)
Bewnye-i (Bőnyei/Bene) néhai Bewnyey Tamás fiai: Miklós, Mátyás és János kiegyeznek a Hódos-i néhai Hódosy Simonnak Sámson-i néhai Sámsony Albert leánya: néhai Ágotától született gyermekeivel: Sámson-i Hódosy Ferenccel és Miklóssal, Eczel-i Thabyasy Péterné: Annával, Sermel Ambrus (p et c) Brasso-i polgár feleségével: Katalinnal, Hódosy Ferenc és Miklós Sámson-i (Közép-Szolnok vm.) anyai birtokrésze miatt már szüleik ideje óta folyó perében. Minthogy Hódosyék készpénzzel kártalanították a Bewnyeyeket, ezek örökösen nekik vallják a vitás részbirtokot.
DL 36405. p. 394, nr. 1. A bejegyzés itt hiányzó vége megtalálható: DL 36402. p. 309, nr. 1. - Regeszta forrása: Jakó, KmJkv 4152.A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények Henzsel Ágota: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1629–1634 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 10. (Nyíregyháza, 1996)
Szatmár vármegye közgyűlése 1629. március 19-én Szatmár mezővárosban:
66. (2.14-15.) Szatmár vármegye újonnan választott esküdt ülnökei: Mánássy György, Tivadari Péter, Mikolay István, Kende Zsigmond, csepei Zoltán László, Komoróczy Ferenc, Uray Miklós, Csomakózy Ferenc, Rápolti István, Irinyi György, Irinyi László, Ratonyi Péter, Márton Péter, Egry István, Szirmay György, Szabó Ambrus, Csűri Miklós, Szabó György, Szigeti György, Kovács István, Kapossy János, Kölcsey György és Márton Albert.
121. (2.28.) Bagos faluban ügyvédeket állított Tyukodi János, tyukodi Nagy Imre és nemes Rápolti Katalin, vitézlő Kapossy András felesége június 19-én.
171. (2.43.) Vitézlő Bagossy János szolgabíró nemzetes urai Uray Ferenc másodalispán kérésére június 12-én megidézte vitézlő Rápolti Istvánt és Györgyöt, a Szatmár vármegyei Rápolt faluban lakó jobbágyuk, Simon János lélek elleni borzalmas átkozódása miatt.
Szatmár vármegye törvényszékének második napja 1629. június 21-én:
241. (2.67-68.) Vitézlő Bagossy János szolgabíró a Szatmár vármegyei Rápolt faluban lakó vitézlő Rápolti István kérésére, harmadszor is megintette vitézlő Barcsi Istvánt és feleségét, Oroszi Zsuzsannát 12 forint felvételére, illetve zálogos ház és telek visszaadására. Az első intést a tyukodi Nagy Anna, providus Veres András özvegye végezte. A ház és telek Tyúkodon a Bilgezd utcában van, egykor Megyer Jánosné, most Veres András fiaié. Vitézlő Rápolti Gáspár, István apja adta zálogba a dányádi vitézlő Csegöldi Andrásnak. Szomszédok Kovács Mihály, Rápolti István jobbágya és Vasaljai Pál özvegyének puszta telke. Intető bizonyságlevelet kér.
359. (2.103.) Szatmár vármegye esküdt ülnökei lettek: vitézlő és nemes Daróczi István, Sulyok János, Jósa Zoltán, Mikolay István, Uray György, Domahidy Miklós, Ratonyi Péter, Szirmay György, Buday István, Kölcsey Péter, Kovács István, Kapossy János, Rápolti István, Vitkay György, Irinyi László, Szabó György, Kölcsey Gáspár, Irinyi Miklós, Egry István, Patkós Pál, Szabó Ambrus, Farkas Mihály, Kende Zsigmond, Kende Péter és Farkas Pál.
Szatmár vármegye gyűlése 1630. június 10-én Szatmár mezővárosban:
366. (2.104.) Nemes mándi Márton István eltiltja anyját, Rápolti Annát, nemes Turi Gáspár feleségét a Szatmár vármegyei Rápolt faluban levő birtokrész eladásától, a vevőket a vételtől.
764. (2.200.) Vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró és Kapossy János esküdt jelentik, hogy vitézlő Bagossy János jobbágyát, Postás Jánost a Szatmar vármegyei Bagos faluban levő telkével feleségének, Rápolti Katalinnak adta zálogba 100 magyar forintért.
778 . (2.207.) Vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró és Kapossy János esküdt előtt vitézlő Rápolti István és első feleségétől való fiai, Rápolti György és László bevallást tettek. Rápolti második felesége nemes Csomaközy Anna. Az apa a Máramaros vármegyei Vajnag és Újbárd falusi részbirtokait fiainak adja. A Szatmar vármegyei Rápolt és Tyúkod falusi birtokot a fiúk apjuk kezén hagyják.
- Ez a rész különösen fontos hisz a nemesi oklevél kihirdetése 1611.01.01 Máramaros vármegyében történt, míg a másik két Rápolti család helybéli! Így Rápolti István valójában Rápolti Bene István.
839. (2.221.) Nemes Rápolti Kata, vitézlő Kapossy András özvegye panaszt tett atyafia, Kapossy János által férje meggyilkolása miatt. A Szatmár vármegyei Ököritón lakó Balassy Sebestyén, az Urán lakó Uray György jobbágya 1632. január 9-e táján Rápolton a kocsmaháznál részegeskedett, majd este fegyveres kézzel vitézlő Rápolti István házához ment, ahol a panaszos férje volt. Minden ok nélkül megvágta és halálra sebezte. Rápolti Kata szolgabírót és esküdtet kér Uray György földesúr idézésére, hogy állítsa törvényszék elé a gyilkost.
931. (2.237-238.) 1633. január 22-én Ököritón kelt egyezséglevél. Uray Ferenc Szatmar vármegye alispánja, Domahidy Miklós szolgabíró és Kovács István esküdt kezesség ügyében Ököritón megjelentek A kezességet a rápolti nemes Kormos Miklós és ököritói parasztemberek: Bíró Mihály, Sinka János Gulácsy Ferenc jobbágya, Bíró Tamás Farkas Györgyné jobbágya, Nagy János Szíjgyártó Jánosé, Farkas Balázs Réthelyi Péternéé, Balassy Miklós Uray Györgyné jobbágya vállalták Balassy Sebestyénért 300 forint erejéig. Balassy megsebesítette Kapossy Andrást, aki meghalt. Kapossy János, Rápolti István, Kapossy Andrásné törvénnyel akarták üldözni, de megalkudtak a kezesekkel, adván nekik 100 forintot, hogy egy hónap múlva, február 22-én a szolgabíró előtt adják meg. Ha a pénzt a kezesek nem adnák meg, a 300 forintos szerződés marad életben. Balassy Sebestyént ezektől törvénnyel ne kívánják, ebben a dologban nem érvényes a kezesség. Balassy maga feleljen a törvény előtt a gyilkosságért.
Farkas Miklós, grófné asszonyom (?) jobbágya is megalkudott 15 forintban Csaholyi Gáspár által. A pénzt akkor adja meg, mikor a többi kezes.
Szatmár vármegye gyűlése 1633. november 23-án Batizon
936 . (2.239-240.) Vitézlő Domahidy Miklós szolgabíró vitézlő Csűri Miklós esküdttel nemes Rápolti Katalin, vitézlő Kapossy András özvegye kérésére megidézték vitézlő Uray Györgyöt Búzás Erzsébet, providus Kovács Albert felesége, a Szatmar vármegyei Ura faluban lakó asszony által. Kérik, hogy jobbágyát, Balassy Sebestyént személyesen állítsa törvényszék elé.
991. (2.250.) Kapossy János a maga és fivérei: Imre, Péter és György nevében a pert, ami néhai vitézlő Kapossy András felesége, Rápolti Katalin, most vitézlő Szatmári István felesége, valamint a Kapossy fivérek között a törvényszék előtt folyt, letette. Szolgabírót és esküdtet kér idézésre.
Szatmár vármegye gyűlése 1634. július 5-én Csenger mezővárosban
1078. (2.272.) Kölcsey György tiltakozik, hogy nemzetes Uray Ferenc Szatmar vármegyei alispánnal hiteles személyek, nemzetes és vitézlő Rápolti István esküdt és Reszegey Pál előtt megegyezett, hogy időpontot jelöl ki Kölcsey lánya, a Szikszay Dorkótól való Kölcsey Anna hagyatéka ügyében. Uray Ferenc ezt elmulasztotta. A tiltakozó bírni akarja a lányra a nagyanyjától, nemzetes Bagossy Annától maradt jószágokat Endréden, Mezőpetriben, Vadán, Kaplonyban. Hasonlóképpen a lány nagyapja, Szikszay György által vásárolt javakat is Cégényben, Szekeresen, Kömörőn.
1103. (2.282.) Nemes Rápolti Katalin, vitézlő Szatmári István felesége férje által kér szolgabírót és esküdtet szénájának elégetése miatt, nemes Kapós Imre idézésére.
A család származása:
Szabó Előd Szatmár vármegyei családkutatótól az alábbi adatokat kaptam a családra vonatkozóan:
Rápolti Bene János (cc1700-?)
Rápolti János (1720-1786) felesége Jánosné (1709-1781)
- Rápolti Bene János (1747-1827), felesége Szabó Erzsébet (házasságkötés:Csengerújfalu 1772.)
- Rápolti Ágnes (cc.1771-1847), 1. férje Lisznyai Györgypál János (=1798 Csenger), 2. férje Eszenyi László (=1843 Csenger)
- Rápolti János (1780-?), felesége Koroknai Rebeka (házasságkötés:Csengerújfalu 1810.)
- Rápolti János (1812-1819)
- Rápolti Polixéna (1813-1875), férje Bócsi Ferenc
- Rápolti Éva (1782-1859), férje Hadady László (=1812 Csenger)
- Rápolti Julianna (cc.1785-1820), férje Barcsay György (=1804 Csenger, Julianna apja János Csengerújfalúról)
- Rápolti Zsuzsanna (cc. 1785-1855), férje Koroknai György (=1808 Csengerújfalu)
Az itt kiemelt Rápolti Bene János az aki, János fia Jánosként, 1763.12.05.-én Komlódtótfalún Szatmár vármegyében igazolja nemességét. Így mégegy generációval kiegészíthetjük a fát. Sajnos, hogy a címerszerző István fiai közül László vagy György leszármazottait tisztelhetjük ezen Jánosokban nem derül ki.