A Röjtökön élő Nándori Benék az 1600-as évek elején kerültek a Pálffy valamint a Forgách család gondozásába, egy a Nógrád megyében Balassák által elkövetetett gyilkosság után. A röjtöki ág a Pálffyak familiárisa lehetett, sajnos nincs több adatunk róluk és a feltételezést is csak a katonai pályájuk alapján tesszük.

A gárdista, a fiaival nemességét 1813-ban Pest vármegyében kihirdető Prof. Dr. Bene Ferenc (1775—1858) királyi tanácsos és Paschgall Mária fia, Bene Ferenc (1753—1829) és Tury Erzsébet (1755—1822) unokája, az 1754/55-ben Sopron vármegyében igazolt Bene Antal (1718—1779) és Széplaki Botka Erzsébet (sz. 1720) szépunokája.

Született 1806 Pesten. A polgári életből került Pest vármegye ajánlatára a testőrségbez, hol 1824 február 1-től 1829 január 31-ig szolgált. A gárdától alhadnagyi rangban a 9. (Frimont) huszárezredhez helyeztetett s az ezrednél 1831-ben főhadnagy, 1837-ben pedig II. kapitány. 1846 április 16-tól nyugállományba vonult. Meghalt 1868-ban.

Felesége: Steltz Apollónia Franciska (1816-1889)

Gyermekei:

- Franciska (1842 - 1929) , férje Lana Albert

- Alfréd Albert

- Vilmos , felesége Möller Lujza

(Címeres nemes levél: 1664 augusztus 26.)

Frimont huszárezred (9.huszárezred)

Korábban Erdődy huszárezred valamint Nádasdy huszárezrednekis hívták, alapítva Czobor Ádám által (1688):

A huszárezredet I. Lipót császár engedélye alapján, gróf Czobor Ádám tábornok alapította, 1688-ban. A legénységet a felvidékről Léva, Nyitra, Vágsellye, Sempte környékéről toborozták. Az ezred alapját gróf Czobor Ádám és két veje, gróf Pálffy János és gróf Kollonics Ádám birtokain élők adták. Az ezred 1689. augusztus 16-án került hadrendbe. Az alapító gróf, az ezredtulajdonosi címet s kötelezettségeket vejére, erdődi és királyfalvi gróf Pálffy János ezredesre bízta, aki egyben az ezred parancsnoka is lett. A huszárok a felállításkor sárgás színű bőrdolmányt, fehér mentét, Vörös süveget és nadrágot viseltek. Karddal, pisztollyal, puskával szerelték fel őket. Az 1688. évet tekintik a reguláris magyar huszárság születési dátumának.

A kolini csata napja lett az ezrednap (1757. június 18.), amit minden évben megünnepeltek és méltóan megemlékeztek a győztesekről, az elődök hősi tettéről.

• 1690 a többlet tiszt és legénység átadva a Deák Huszárezrednek.

• 1700-ban az ezredet fel akarták oszlatni, de ehelyett újjászervezték.

• 1706-ban a feloszlatásra került Gombos- Czungenberg- és Csáky Huszárezredet századait beolvasztották az alakulatba.

• 1721-ben a rossz állapotban lévő alakulatot Eszterházy József Huszárezred mellé helyezték

• 1731 egy századot ketté osztottak, és a Dessewffy (később 3.) és Czungenberg (később 8.) huszárezredek között felosztották.

• 1748 a Trips Huszárezred egy századát beolvasztották ez ezredbe.

• 1768 az Eszterházy Imre Huszárezred egy századát beolvasztották ez ezredbe.

• 1769 az ezred a 11. Lovassági Ezred megnevezést kapta.

• 1775 a Wurmser Huszárezred ezredesi osztályát beolvasztották az alakulatba

• 1798 a 3. őrnagyi osztályt az újonnan felállított 5. Huszárezred számára átadásra került. Az ezred ekkor kapta a 9. Huszárezred megnevezést.

• 1849-ben az elbukott magyar szabadságharcot követően Leibnitzben újjá alakították.

• 1860 a 4. feloszlatásra ítélt osztályból létrehozott század az újonnan felállítandó 1. Önkéntes Huszárezrednek átadásra került teljes legénységgel.

Tulajdonosok:

• 1688 erdődi és királyfalvi gróf Pálffy János ezredes (Pálffy Huszárezred)

• 1700 Ebergényi László ezredes (Ebergényi Huszárezred)

• 1724 körösszeghi gróf Csáky György vezérőrnagy (Csáky Huszárezred)

• 1741 nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy Ferenc tábornok (Husaren-Regiment Graf Nádasdy)

• 1783 erdődi és monyorókeréki gróf Nepomuki János altábornagy

• 1798 felvette a 9. Huszárezred nevet

• 1806 Johann Maria Philipp Frimont von Palota vezérőrnagy Antrodocco hercege

• 1832 Georg von Wieland altábornagy

• 1833 I. Miklós orosz cár (Miklós Huszárezred)

• 1849 Franz von Liechtenstein herceg altábornagy

• 1887 Thurn und Taxis herceg altábornagy

Hadjáratok:

A Szent Liga háborúja

• 1688 közvetlenül az ezred felállítását követően Boszniában be is vetették a törökök ellen.

• 1689 áttelepült a Rajnához.

• 1698 áttelepül Magyarországra. Súlyos veszteségeket szerzett Nagybecskereknél.

Spanyol örökösödési háború

• 1702 itáliai harcok.

• 1706 torinói csata.

• 1708 a pápai állam elfoglalása.

• 1713 áttelepülés vissza a Rajnához.

A négyes szövetség háborúja

• 1719 itáliai harcok, Messina elfoglalásában való részvétel. 1734-ig Messinában is települtek.

Orosz–osztrák–török háború

• 1737-39 részt vesz a dél-magyarországi területek felszabadításában.

Osztrák örökösödési háború

• Az ezredet Sziléziában és Csehországban vetik be. Részt vett Prága elfoglalásában. Részt vett a felső-pfalzi és rajna-menti csatákban.

• 1746-ban részt vett a spanyol-németalföldi harcokban, németalföldi harcokban a franciák ellen.

Hétéves háború

• 1757-58-ban bevette Brandeis és részt vett a kolini csatában. Ezt követte a görlitzi leutheni és boroszlói csata.

• 1759 kunersdorfi csata.

• 1762 harcok Burkersdorfnál és Peilaunál.

Osztrák–török háború (1787–91)

• 1788 Coburg-hadtest alárendeltségébe kerülve harcolt a botoșani-i csatában, Largánál Jászvásárnál és Mehadiánál.

• 1789 Nándorfehérvár (Belgrád) elfoglalása.

Koalíciós háborúk

• 1793 a rajnai-hadseregnek alárendelve részt vett az offenbachi- ottersheimi és knittelsheimi csatákban.

• 1796 Itáliába áttelepülve visszavonulási harcokat vívott Castiglionenál és Tarvisnál.

• 1800 harcok Italiában és Tirolban. Részt vett a marengoi- és valeggio-pozzolo-i csatában.

• 1805-13 itáliai harcokban vett részt

Felszabadítási háborúk

• 1813 ausztriai harcok. Egy Velencébe küldött osztály harcolt Castelfranconál és Cittadellanál. Gefecht bei Rezzonico. Két tiszt bátorságával elnyerte a Katonai Mária Terézia-rendet.

Száznapos uralom

• 1815 járőr-és biztosítási szolgálat Franciaországban.

Risorgimento

• 1821-ben az ezred biztosítási műveletekben vett részt Itáliában, Nápoly térségében.

1848–49-es forradalom és szabadságharc

• 1848-1849-ben a huszárezred részt vett a császári hadsereg elleni forradalomban és szabadságharcban.

• 1849-ben az ezredet újjá szervezik.

Porosz–osztrák–dán háború

• 1864 részt vett a Schleswig hercegségben dúló harcokban. Az ezred egészen Jütlandig előre tört.

Porosz–osztrák–olasz háború

• 1866-ban részt vett a königgrätzi csatában.

Első világháború A huszárezred eleinte ezred kötelékben harcolt, majd hadosztály közvetlen huszárosztályként felosztva. A háború vége felé gyalogosként vetettél be az ezredet. Majd 1918-ban a felszámolták a győztes hatalmak nyomására. Az 1914-ben lezajlott győztes limanovai csatában az ezred hősiesen harcolt Muhr Ottmár ezredes személyes vezetésével. A túlerőben lévő támadó orosz seregeket visszaverték. Súlyos veszteségeket szerzett az ezred a csata során.