sümeghi Bene János

Sümeghi Bene János életéről viszonylag keveset tudunk. Apja Bene Ferenc és anyja Zsuzsanna 1602-ben történt elvesztése után Ifjonti pályafutása, tanulással majd katonáskodással telhetett el. Mint a Pálffy család gyámoltja sok helyre nyerhetett bebocsátást és kapcsolatait a legfelsőbb körökben bővíthette. Az 1616-ban szerzett címeres nemesi oklevél alapján kijelenthetjük hogy házas és több gyermek édesapja. 1613.07.13-án 150 ökröt vásárol a bécsi kamara, melyben eladóként a Nagyszombatról Bene János is szerepel. Nagyszombat mint helyszín többször visszatérő motívumot jelent ezen családi ág számára. Pereskedéseiről fennmaradt feljegyzések:

1614. július 5.

- (VI. 6.) Bene János Szombathelyi Péter deák ellen Siey (Sey) Jánost ügyvédnek vallja. 

- (VI. 7.) Bene János tiltakozik Szombathelyi Péter deákkal szemben, mert az felperesként sem személyesen, sem ügyvéde által nem jelent meg, ezért felmentést kíván. - [Végzés:] adassék meg, minthogy [a felperes] nem jelent meg, 3 ft-ra büntetik.

1615. május 15.

- (VI. 32.) Lippay Péter Bene János ellen Mihály deákot ügyvédnek vallja. Ez az első kérelmi szak.

- (VI. 44.) Bene János, János deákot ügyvédnek vallja Lippay Péter ellen.

1616.06.02-én címeres nemeslevelet szerez feleségével és gyermekeivel II. Mátyás magyar királytól. A kiállítás helye Prága, a kihirdetés pedig 1618.09.17.-én Pozsonyban történik meg. János előnévként a "sümeghi" nevet kapja. Az előnevet fiatalkori katonáskodásainak helyszíne után kapja. Sajnos nem találjuk azon feljegyzést melyben korábban olvastuk hogy Bene János többed magával a Sümegi várat és veszprémi püspök birtokait hősiesen megvédelmezte a portyázó török hadak ellenében.

Bene János neje az oklevél alapján Halasi (Halász)-Bodor Katalin, míg gyermekei:

- II. Bene Gergely

- Bene Péter 

- Bene Zsófia 

Halas de Bodor család 

1577-ben a Bodor család Hódmezővásárhelyen birtokos, Halas a mai kiskunhalast jelöli a családnévben. A török hódoltság zavaros viszonyait felhasználva, egyesek Halasra igényt tartottak. Igy 1561-ben a Paksy család, hamis kitétel mellett, mintha Halas, Csongrád vármegyében feküdnék, I. Ferdinánd királytól adománylevelet nyert Halasra. Az 1587. évi összeírásban Halas csakugyan a Paksy család adományos birtokaként szerepel. De ez az adomány csak névleges volt, mert a török hódoltság alatt a család Halast nem vehette birtokába, a hódoltság után pedig 1692-ben, Esterházy nádor előterjesztésére, mint törvénytelen birtokosokat, elütötték őket a város birtokától.  

Mint látjuk a Paksy család megint csak visszatérő elem.