Bene-Járy családi ág

  Ahoz, hogy megértsük hogyan is alakult ki a Benejáry majd Bene-Járy családnév egy kicsit vissza kell mennünk Bene Ferenc Antal Ádám (szül.: 1803. szept. 27.-1881.04.29.)-hoz és az ő Bene József Ferenc István (1848.04.17., Budapest-1914.03.22., Bécs) fiához. 

ifj. Bene Ferenc proffesszor édesapja után szintén az orvosi hivatást választotta és mint elődei ő is szenvedélyes naplóíró lett. Felesége, a pesti könyvkiadás és kereskedés ismert szereplőjének Eggenberger Józsefnek lánya Terézia. Lányuk Klára szintén örökölte az írásszeretetét, gyermekkori naplói ma kincset érő társadalomképeket rejtenek a 1848 és kiegyezés közti Pest-Budáról. Klára testvére Bene József egyetemet végzett bölcsész, aki Bécsben ügyvédi praxist vállal.  

Bene József 1880 körül egyházi engedéllyel feleségül veszi unokatestvérét Bene Pál lányát Katalint ("Tinka" ahogy a családban hívták). Bene Katalin 1858-ban született Bécsben, édesapja Bene Pál József (sz.:1813.01.10, Pest) főtörvényszéki irodatisztként szolgálta a császárt Pozsonyban, édesanyja Hanich Vilhelmina Cathrina. 

1843 november 5. Bécs. V. Ferdinand czimereslevele Tretter, máskép Járy György részére.

Az Eggenberger csalládban Terézia testvérének Amáliának a férje a politikus, költő Tretter alias Járy György, aki Vörösmarty ifjúkori barátja és munkásságának tisztelője. 

Járy.

A család korábbi neve Tretter volt. –A nemességet 1843. nov. 2. Tretter György, Pestváros birája kapta, nevének Járy –ra való változtatásával. (LR. LXVII/451.; Pestm. lt.) Kihirdette Pestmegye. – Vö. Kősz. 155. 

Járy (Tretter) György: nyugalmazott császári és királyi udvari tanácsos, szül. 1804. jan. 30. Pesten; Pest főbirája s 1843–44-ben országgyűlési követe volt; neje Eggenberger pesti könyvkereskedő Amália leánya. Meghalt 1875. ápr. 15. Bécsben.

Munkái: 

- Blumenlese aus ungarischen dichtern. In Uebers. von Gruber, Graf Majlath, Paziazi, Petz, Graf Fr. Teleki, G. Tretter ... Wien. 1828. (Különnyomat Toldy Handbuchjából.)

- Thewrewk József, Hongyülési Emlény. Pozsony, 1847. 4. l.

- Kertbeny, A magyar irodalom a világirodalomban. Bpest, 1876. 4., 60. l.


1875-ben Járy György halála elött Bene Józsefet örökösének fogadja, miután törvénnyes utódja még életében elhúnytak. Bene József, Eggenberger Amália (1811-1885.11.11, Bécs) 1885-ben bekövetkezet halála után jut az örökséghez és tiszteletből 1887-ben felveszi a Benejáry nevet!

Bene József Ferenc István családnevét Benejáry-ra változtatta: Elhat. Schönbrunn, 1887. augusztus 22. 

Valamiért a név nem nyerte el ebben a formában a testszését így újra névváltoztatást kezdeményezett: 


1890.04.10 Kivonat a hivatalos lapból. Nemesi név változtatása. A király megen­gedte, hogy Benejáry József budapesti illetőségű hietzingi lakos családnevét — magyar nemességének épségben tartása mellett — kötjel alkalmazásával „Bene-Járy'-ra. átváltoztathassa. 

Liber Regisu LXIX. kötet, 21.o., családnevét Bene-Járy-ra változtatta: Elhat. Bécs, 1890. március 25. (Liber Regius LXIX. kötet, 252.o.)

Az Eggenberger családi örökségből is juthatott számára mert ugyanezen évben az alábbi bejegyzést találjuk róla:


- A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó- Vállalatának pártold tagja Bene-Járy József, magánzó Hietzing. 


Sajnos Józsefről már csak egy további hiradást találtam mely a boldog békeidőket eleveníti fel egy Tátrafüredi nyaralás képében. 


- 1895 augusztus 3. Tátraháza Itt nyaralnak: Bene-Járy József és családja Bécs, özv. Benené és leánya Bécs, 


Mint láthatjuk a család abszolult a röjtöki Bene család része, annak egy elágazása. 


Bene-Járy József és Bene "Tinka" Katalin gyermekei: