II. nándori Bene András (sz.:1615k - h.:1669)

Apja I. Nándori Bene András nógrád megyei alispán édesanyja Csabay Kowách Borbála. Édesapja 1654-ban már halott mert a birtok pereskedések kapcsán mint örökös említettik meg. Ugyanezen évben mint nógrád megyei szolgabíró találjuk a jegyzőkönyvekben. Felesége sztregovai Madách Anna Zsófia, aki Madách György nógrádi alispán és Baloghy Katalin lánya, Madách Gáspár unokahúga.

"Nógrád megye nemesi közgyűlésemek jegyzőkönyveit és iratait elemte az alispán, majd az alispán és a nótárius együttesen, utóbb" a nótárius őrizte és gondozta. A vármegye egyes korai iratai többszöri hanyagság miatt megsemmisültek. 1682-ben néhány ládába csomagoltan a vármegye iratai Fülek várába kerültek, ahol - miután Thököly Imre erdélyi és török csapatok segítségével elfoglalta és elpusztította a várat - zömmel a tűzvész martalékává lett a vármegye majdnem teljes XVI. századi, s jórészt XVII. századi iratanyaga, de sikerült megmenteni a protocollumok jelentős hányadát. "

"A vármegye utólag felelősségre vonta Gyürky Pál nótáriust, akinek igazolnia kellett, hogy az ostrom előtt nem állt módjában biztonságos helyre költöztetni az iratokat. 1656-ban, kötetünk bejegyzéseinek utolsó évében is Gyürky Pál volt a vármegye nótáriusa. A vármegye főispánja 1622-1681 között az országos főkapitányi rangban is lévő gróf ghymesi Forgách Ádám volt, aki egyúttal Borsod vármegyében is betöltötte a főispáni tisztséget. Az 1652. június 3-án tartott tisztújításon Voxith Horváth Istvánt és nándori Bene Jánost választották alispánokká. 1653-ban Bene András, 1654-ben ismét nándori Bene János valamint Ebeczky László, 1655-ben az utóbbi helyett – nándori Bene János mellett - budai Bornemissza, másként Bolgár János töltötte be az alispáni tisztséget. A tisztikar tagjai sorában még négy szolgabíró, nyolc esküdt, egy jegyző és egy adórovó (perceptor) foglalt helyet. Amikor az 1656. július 24-én tartott közgyűlésen a tisztikar beadta lemondását, a közgyűlés a tisztújítást szeptember 5-re tűzte ki. A főispánhoz küldött követek nándori Bene Jánost többé nem akarták az alispáni székben látni." - itt idősebb Bene András mint alispán még 1653-ban szerepel.

Nézzük a Nógrád megyei nemesi közgyülés fennmaradt adatait:

1652. április 29. [Losonc]

1051. (IL 16.) A törvényszék elrendelte, hogy [április havának] 27. és 28. napján, Losoncon legyen a számvétel/ amelyen [kötelesek megjelenni?] a főurak szervitorai is, mégpedig név szerint idősebb Ráday András, Libercsey Ferenc, Bene András, Buday Pál és Dienes György. - I. Bene András

1072. (II.19.) A közgyűlés úgy határozott, hogy amennyiben Bene András (egregius) az alispán úr előtt elszámol arról a pénzről, amely neki jár még a koronapénz beszedéséért kapott fizetségében, akkor a vármegye kifizeti neki azt, amivel tartozik. - I. Bene András

1097. (II. 23-24.) A közgyűlés kinevezte azokat a személyeket, akik részt vesznek az előző ülés alkalmával elhatározott határkiigazításokkal kapcsolatos eljárásban. Ezek a kiküldött személyek a következőek: Ráday András, Buday Pál, Ebeczky László, Bakó István, Laszkár János, Bene András, Bene János, valamint a hites jegyző és a szolgabírák, továbbá Dienes György, Balogh Dániel, Szilassy István, Kalmár János, Földváry János, Baloghy Gáspár, Voxith Horváth György, Sárközy István, Mihalik Miklós, Farkas Ferenc és Dúló Gergely. - I. Bene András

Nógrád vármegye törvényszéke

1653. június 16. (f. II. p. Dominicam 1. Trinitatis) Losonc oppidum

1204. (II.78.) Ordódy Judit asszony (generosa), néhai Palásthy Pál (egregius) özvegye és fia, Palásthy György (egregius) protestáció formájában és jószágaik elvételének, illetve embereik elfogatásának a terhe alatt eltiltja nándori Bene Andrást és nándori Bene Istvánt (egregii) a Kispatak nevezetű praediumnak az élésétől. A tiltok egyúttal levelet is kérnek az elhangzott tiltásról. - I. Bene András

1205. (II.78.) Bene András és Bene István (egregii) ugyancsak protestációt terjesztenek elő Ordódy Judit asszony ellen /contra dictarn dorrűnam, ld. az előző bejegyzést/, kijelentvén, hogy ők Kiszellő possessio lakosaival együtt készek felbecsültetni a nevezett asszony birtokrészét; ha pedig ő erre nem lenne hajlandó és ezáltal bármilyen kárt okozna nekik, akkor a törvény útján fognak eljárni ellene. Eltiltják továbbá jószágaik elvételének és embereik elfogatásának a terhe alatt a mondott özvegyet, valamint az összes közelebbi és távolabbi szomszédot is a Kispatak praediumban való birtokrészek háborgatásától, s bizonyságlevelet kérnek mind az özvegy tiltásáról, mind pedig saját protestációjukról. - I. Bene András

Nógrád vármegye törvényszéke

1654. március 9-10. Szécsény praesidium

1221. (IL 85-86.) Miután a jelentéstétel megtörtént, gyarmati gróf Balassy Imre úrnak (illustrissimus), ő császári és királyi felsége gyarmati praesidiuma főkapitányának az érdekében törvényes prokurátora, Baloghy Gáspár (nobilis) a nevezett főkapitány által kiadott prokurátort valló levéllel felvétette a jelentésben részletezett dolog miatt indított pert nándori Bene János (generosus) mint alperes ellen és kérte, hogy az ország törvényei és a vármegye jogszokása szerint a törvényszék kiáltassa ki a nevezett alperest személyes megjelenésre azért, hogy felvegye a jelentésben megjelölt pénzösszeget - amelynél, mint most is felajánlja, a felperes nagyobbat is kész letenni, ha a törvényszék úgy ítélné meg s hogy visszaadja a követelt jószágokat. - II. Bene András testvére lehet az említett János.

Miután a kikiáltás megtörtént és az alperes fél megjelent, a nevezett prokurátor kereset formájában a következőket terjesztette a törvényszék elé: az elmúlt esztendőkben néhai gyarmati Balassa Bálint úr (spectabilis et magnificus), a mondott felperesnek a saját nemzetségéből származó rokona bizonyos okokra nézve zálogba adott néhai Kovács Kristófnak (egregius) valamely pénzösszegért két jobbágytelket, amelyek a Nógrád vármegyei Alsósztregova possessióban találhatók és amelyek jelenleg az alperes kezénél vannak. A felperes úr igényt tart ennek a birtokrésznek az őt megillető felére, s ezért már három alkalommal is intette a mondott alperest - kétszer az első bíráskodás során, harmadszor pedig itt, a törvényszék színe előtt -, hogy vegye fel tőle a zálog összegének a fele részét és a jószágot adja át neki; az alperes azonban minden alkalommal megtagadta ezt. A felperes úr ezért kényszerült arra, hogy perbe hívja az alperest: azt kívánja tehát most tőle, hogy adja magyarázatát, miért nem veszi fel a pénzt és miért nem adja vissza a birtokrészt. Követeli továbbá, hogy ha az alperes nem tudná elégséges okát adni az eljárásának, akkor a törvényszék Mátyás király VI. törvényének a 25. cikkelye, illetve az 1638. évi törvény 29. cikkelye és más vonatkozó törvények alapján marasztalja el és rendeljen ellene végrehajtást. A személyesen is jelen lévő alperes fél protestációt terjeszt elő, amely szerint nem ért egyet az ellene benyújtott keresettel, s kéri minden vonatkozó irat másolatának a kiadását. - Az említett Kovách Kristóf II. Bene András nagybátyja, I. Bene András sógora. Kovách Kristóf halálával a birtokai testvérére Borbálára valamint annak gyermekeire a nándori Benékre szállt.

1654. március 9-10. Szécsény praesidium

1226. (II.89-91.) Gyarmati Balassa Ferenc úrnak (spectabilis et magnificus), Hont vármegye főispánjának a nevében és személyében

Nógrád vármegye a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel törvényes prokurátora, Baloghy Gáspár (nobilis) protestáció formájában a következőket terjesztette a törvényszék elé: az elmúlt esztendőkben néhai nándori Bene András (egregius), Nógrád vármegye alispánja a protestáló úr atyjának tiszttartója és gazdatisztje volt, ámde míg élt, soha nem tett számadást, örökösei pedig - jóllehet sok ízben felszólíthattak, hogy adjanak számot elhalálozott atyjuk helyett - nem tudni, mitől indíttatván, ugyancsak elhanyagolták ebbéli kötelességüket. Most tehát a protestáló úr itt, a törvényszék színe előtt még egyszer és utoljára felszólítja a mondott néhai Bene András örököseit, hogy vele és a többi, a dologban érdekelt személlyel együtt végezzék el a kért számadást, mert ha nem teszik meg, akkor ő maga lesz kénytelen eljárni jogainak a védelmében. - A nevezett prokurátor megbízójának egy külön protestációját is előterjeszti az egyik örökös, név szerint Bene János ellen, mert nem állította törvény elé néhai Oravecz Mátyás (providus) fiát, Oravecz Istvánt, jóllehet még egy kötelezvénylevelet is kiadott ezzel kapcsolatban. - Végül a prokurátor inti a nevezetteket és bizonyságlevelet kér az elhangzottakról.

1227.(II. 90.) Bene János, Bene András és Bene István, a néhai Bene András örökösei ugyancsak protestációt terjesztenek elő, amely szerint nem értenek egyet a Balassy Ferenc által előadott követelésekkel /ld. az előző bejegyzést/. - II. Bene András itt említettik előszőr.

1654. május 11-12. Losonc oppidum

1234. (II.92.) A vármegye közönsége úgy rendelkezett, hogy Pápay Péter szolgabíró járásából 5 szekeret, Gyürky István szolgabíró járásából szintén 5 szekeret, Darvas János szolgabíró járásából 7 szekeret, s végül Bene András szolgabíró járásából 3 szekeret kell Újvárra küldeni. - II. Bene András tehát 1654-ben már szolgabíró

1272. (II.105.) Tapolcsányi Mátyás, Jeszenszky Máté és Krucsay György (nobiles) április havának 23. napján, Szécsényben Bene András előtt prokurátort vallott.

1654. október 26-27. Szécsény

1336. (II. 134.) A vármegye közönsége nándori Bene Jánosnak és a többi földbirtokosnak a kérelmére kiküldte Ebeczky László helyettes alispán urat a Mihálygerge és Tarnóc közötti határ felülvizsgálatára. - II. Bene András testvére.

1402. (II. 155.) Egry István és házastársa, Toldy Katalin, s hasonlóképpen Egry Márton is szeptember havának 11. napján Gyarmaton, Bene András előtt prokurátort vallott. - II. Bene András

1656. február 14. Losonc oppidum

1410. (II.156-157.) Miután nándori Bene András szolgabíró (egregius) előterjesztette a jelentését valamely intésről, tiltásról, helyszíni szemrevételezésről és bizonyításról, amelyet gyarmati Balassy Ferenc úrnak (spectabilis et magnificus) a részére és kérelmére végzett gyarmati gróf Balassy Imre úr (illustrissimus) ellen, az ugyanezen gróf úr által kiadott prokurátort valló levéllel Gedey András (nobilis) ünnepélyes protestációt terjesztett elő részmt azért, mert a nevezett szolgabíró úr nagyobb részében úgy készítette el a jelentését, hogy a melléje kirendelt esküdt, Egry István (egregius) nem volt jelen az első bíráskodás alkalmával; részmt pedig és legfőképpen azért is, mert a „kastély" név alatt őfelsége Gyarmat praesidiumának egész azon kerületét értette - és írásba is úgy foglalta -, amely a mondott Gyarmat praesidiurnban lévő elpusztult kőház környékén terül el. A nevezett prokurátor tehát fenntartván magának mind az elmondottakkal, mind pedig bármi mással kapcsolatban a prokurátori eljárás teljes jogát, kérte, hogy a törvényszék adjon ki számára másolatot minden, a perre vonatkozó iratról, valamint bizonyságlevelet az általa előterjesztett protestációról. - A nevezett szolgabíró is jelen volt, és azt állította, hogy a dolog nem így történt. - II. Bene András belefolyik a Balassák közti örökösödési pereskedésekbe

1656. április 3. után

1443. (IL 182.) Április havának 4. napján Zsófia nemes asszony, kecskeméti Szabó Mihály (egregius) [házastársa] a Hont vármegyében lévő Középpalojta possessióban prokurátort vallott Bene András (egregius) szolgabíró előtt.

1459. (II.185.) Újfalussy Zsuzsanna asszony május havának 9. napján, Kékkőn Bene András előtt prokurátort vallott.


1656. ápr. 22. Szombat

Koháry István háza - [Koháry István kapitány] szécsényi nemes vitézlő, törvénybeli bírák, illetve Bene János, Madách János, Libercsey

Mihály, Kutassy György, Bene András, Pápay János „kívül valók” mint felperesek panaszt írnak III. Wesselényi Ferenc nádornak Csana György és más szécsényi katonák hatalmaskodása ügyében.


Anno 1656. die 22. aprilis.


Mi, szécsényi nemes vitézlő, törvénybeli bírák éskívül valók: nemes vitézlı Bene János: Nógrád vármegyének viceispánja

Madách János, Libercsey Mihály, Kutassy György, Bene András és Pápay János, convocáltattunk tekintetes és nagyságos Koháry István szécsényi fıI

kapitány és magistratus uram ınagysága palotájában néminemı dolgoknak törvény szerint való revisiójára.


/Felvétetett az igen kíváló fejedelem úrnak, hadadi Wesselényi Ferenc grófnak,Murány örökös urának, Magyarország nádorának és a kunok bírájának mint felperesnek a vitézlő Csana Gergellyel, Horvát Balázzsal, Sarlai Mártonnal, Kis Istvánnal, Oláh Demeterrel, Oláh Istvánnal, Fekete Györggyel, Szabó Istvánnal, Pesti Jánossal, Rácz Györggyel, Rácz Andrással, Karaszi Jánossal, Balogh Jánossal, Kis Jánossal és Nagy Andrással, őfelsége szécsényi végházának lakosaival, végvári katonáival szembeni, bizonyos elkövetett hatalmaskodás, és az ebből az említett felperes úr keresetében majd világosabban leírt kár – miatt indított pere./

/Az említett úrnak, a felperes gróf úrnak képviseletében, ugyanazon felperes gróf saját ügyvédvalló levelének erejével (megjelenik) Gyöngyösi István mint törvényes ügyvéd, fenntartván magának mindennemő ügyvédi lehetıséget a jelen per minden tartozékában, mind a jelenre, mind a jövőre vonatkozóan, cselekedni, előadni és vitázni. Általános jogfenntartó nyilatkozat után először és mindenek előtt, a jelen seregszéken eddig bevett és dícséretes szokás szerint, azt kívánja, hogy egy vásárbíró által kiáltassanak ki az alperesek megjelenésre és ítéletvételre./

/Az alperesek személyesen megjelennek (a seregszék előtt). Miután kikiáltották őket, és megjelentek, a felperes úrnak, azaz a fenti gróf úrnak említett ügyvédje, előrebocsátott tiltakozás után a következő módon adta elő a felperes gróf úrnak az említett alperesekkel szemben benyújtott keresetét./


Nógrád vármegye közgyűlése

1656. június 1. Alsósztregova

1470. (II. 188.) Miközben még tartott a jelentéstétel, akkor a köztörvények megháborítója, a nemesi szabadság megrontója, ő császári és királyi felsége hűtlen árulója/ 1 aki már korábban is elpusztította Bene András szolgabíró, Bene István és Bene János alispán úr, valamint mások rétjeit, maga mellé véve vagy száz cinkosát és tettestársát, dühöngő őrült módjára és ördögi lélektől megszállva megrohanta és könyörtelenül, még a törökök őrjöngésénél is kegyetlenebbül elpusztította Madách János jegyzőnek és Alsósztregova többi birtokosának a rétjeit. S jóllehet ezen gonosz cselekedetét a közgyűlésen részt vevő nemesség eltiltotta, ő mint törvényen kívüli személy, nem törődvén a nádorispán úr levelével sem, nem hagyott fel azon cselekedettel és kijelentette, hogy tovább is folytatni fogja azt. - Fontos momentum, Balassa Imre árulását takarja. 1652-ben gróf Esterházy Ferenc gyarmati várkapitány elesett a vezekényi csatában, így Balassa Ferenc lett az új főkapitány. A féktelen Balassa Imre azonban szintén magának követelte a főkapitányi címet, hiszen felerészben ő volt a város tulajdonosa és több háza is volt a településen. Az 1650-es és 60-as években folyamatosak voltak a Balassák közötti torzsalkodások Balassagyarmaton.A divényi várban lakozó Balassa Imre sűrűn került összetűzésbe a környékbeli birtokosokkal, határvitáiból, jogtalan hatalmaskodásaiból számtalan pereskedése származott. 1656-ban saját divényi várkapitánya, Libercsey Mihály is megundorodott ura bűntetteitől, és legnagyobb ellenlábasához, a gácsi várat uraló Forgách Ádámhoz szegődött szolgálatra. Időközben Imrét emberölés vádjával Bécsbe idézték, mert feleségét, Lippay Borbálát a divényi vár ablakán kihajította. Mivel a főúr a tárgyaláson nem jelent meg, a birtokait elkobozták, őt száműzetésre ítélték. Hamarosan azonban – befolyásos udvari barátai segítségével – visszakapta minden uradalmát. A garázda gróf felfogadva a környék szegénylegényeit és csavargóit, sorra dúlta a szomszédos nemesi kúriákat és falvakat.

1471. (II. 188.) Ebben az ügyben/Id. az előző bejegyzést/ a közgyűlés a következő határozatot hozta: meg kell keresni a méltóságos nádorispán urat, hogy méltóztassék gondot viselni ezen vármegyére és a rajta esett borzasztó sérelmet hivatalából fakadó kötelessége szerint méltóztassék megtorolni.

Nógrád vármegye pecsételőszéke

1670. március 3. Fülek praesidium

16. (III. 5-6.) Mocsáry Ferenc (egregius) nevében és személyében törvényes prokurátora, Bezegh (Bezekh) István (nobilis) kérelmezi, hogy - az 1635. évi 20. törvénycikk értelmében - a közgyűlés küldje ki az alispánt egy szolgabíróval és esküdttel együtt az egyfelől Liptagerege, másfelől Keszí közötti, vita tárgyát képező határok kiigazítására. Annak okáért pedig, hogy a Keszi nevű possessio lakosai által elkövetett, avagy ennek utána elkövetendő károkért és erőszaktételért a megye elégtételt tudjon venni, óvadékot (cautio) tesznek le, minderről kiküldő- és bizonyságlevelet kérnek. Berényi György (magnificus), hasonlóképpen nándori Bene János és Bene István (generosi), továbbá Battik Gergely, az előbb említett Keszi possessio részesbirtokos földesurainak személyében törvényes prokurátoruk, Pápay János (egregius) káptalani ügyvédvalló levéllel ünnepélyesen tiltakozik, nehogy úgy tűnjék, hogy az alispán kiküldésének kérelmezésével egyetért, és fenntartja magának a jogot az ügyvédvallásra, és kéri a kiküldő- és bizonyságlevél másolatát. Mocsáry Ferenc a kiküldőlevélhez kéri csatolni a viszontellentmondás másolatát. - II. Bene András ekkor már nincs az élők közt, a testvérei emlitettnek a fenti perben.

A Szécsényi seregszék jegyzőkőnyvei alapján az alábbiakat tudjuk meg róla:

"Bene András /nándori/ (n, v / n, v coll.) – Bene Andras, Nándori Bene András – a szécsényi seregszék külső tagja (1651, 1656) F, 3, 18 (†1667–1670 közt.)

A Nógrád vármegyei Nándor községből származó nemesi család tagja, amely a Balassa család familiárisaként emelkedett fel. A félnemes Bene Mihály és testvére: Gáspár 1572. febr. 9.-én nyertek I. Miksa királytól nemességet, amelyet Nógrád és Zólyom vármegyében is kihirdettek. A Bene család genealógiájára Nagy Iván két, egymásnak gyökeresen ellentmondó családfát közölt.

Az első szerint Bene Mihály fiának id. Bene Andrásnak: gyarmati Balassa Zsigmond tiszttartójának, kébb Nógrád vármegye alispánjának (1624–1627) Kovács v. Kováchy Borbálával kötött házasságából született mind ifj. Bene András, mind édestestvére, a seregszéki jegyzőkönyvben is szereplő Bene János. (NAGYIVÁN I. köt. p. 290–291. id. Bene AndI ráshoz: OKOLICSÁNYI 2009. 103.)

Az utóbbi verzióban ifj. (III.) Bene András és Bene János változatlanul testvérek, ám közéjük és id. (I.) Bene András közé a családtörténész beiktat egy újabb generációt, így apjuk egy (II.) Bene András lenne, anyjuk pedig Madách Zsófia. (Pótlékkötet 131–132.) Az első változatban Madách Anna illetve ócsai Balogh Zsófia szerepelnek ifj. Bene András feleségeként (az utóbbi feleség nagy valószínőséggel inkább a menye), a második verzióban pedig Asgúthy Anna.

A második családfa tévesnek tűnik, mivel id. Bene András és ifj. Bene András között nem látszik akkora időbeli rés, hogy oda egy újabb („középső”) Bene András beilleszthető lenne. Elképzelhető, hogy Madách Anna v. Zsófia valójában ifj. Bene András második felesége volt, de ennek eldöntéséhez levéltári háttérkutatások szükségesek. 1670. júl. 5.-én Bene Andrást már néhaiként említik.

1646. okt. 9.-én Bene András Nógrád vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (DERL C/64. 2c. 78. d. No. 9.)

1646 és 1650 között egyben Nógrád vármegye pénztárnoka (perceptor) is. (Első adatunk: 1646. PÁLMÁNY 1987b. 32. Utolsó adatunk: 1650. szept. 30. DERL C/64. 2b. 51. d. 2. t. No. 2.)

1654 és 1658 között biztosan Nógrád vármegye kékkő járásának szolgabírája. (Első adatunk: 1654. ápr. 23. TÓTH 2001. No. 1272. Utolsó adatunk: 1658. jan. 3. MOL P 481. 3. cs. Fasc. IV. No. 48.)

1658. évi nemesi összeírásában Bene András Nógrád vármegyben 40 dénáros összeggel szerepel, a kékkői járás birtokos nemesei között.

1664. ápr. 19.-én Bene András ismét Nógrád vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (NML IV. 1. b. 1. d. 1664/No. 8.)

1653. márc. 4–5.-én valamely főúr [vsz. egy Balassa családtag] familiárisaként (szervitoraként) tűnik fel. (TÓTH 2001. No. 1051.)

Élete végén Balassa Bálint vagy Ádám familiárisa volt. (NML IV. 1. b. 1. d. 1670/No. 1.)

1653-ban a Nógrád megyei Kiszellő (Malé Zlievce, SK) egyik birtokosaként perel Palásthy Pál özvegyével: Ordódy Judittal. (PALÁSTHY 1891. No. 617.)

1667-ben megállapodik a Nógrád megyei Kiszel török földesuraival, hogy a helység magyar földesuraként helyben is tartózkodhat. (BELITZKY 1972. 195.)


Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmertetése I. (Pest, 1826.)IV. A vármegyének felosztása4. Kékkői járás

„Eli, Muliarim, és Murtazan Spájjok, adjuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik , hogi, meghalkodtúnk' Bene Andrásai esztendőiül esztendőre, két ezüst tallérban egi Lao Puska tokban (egy jó puskatokban), két korsóban. Egi nadrágnak való posztóban, és igi ha eö kme esztendőről esztendőre megadja (és igéri ha ö kegyelme esztendőről -esztendőre megadja), azért eö kme bizvást Kis-ZellÖben, másut is bizvást, maga cselédestül lakhatik, azért mijs reá feleltünk, az mi Török Partunkrúl, nem lészen bántása ne felien senkitől, tsak az Istenth. Datum Secin Varaban die—Anno 1667.

My Kis Zellei Földes Urak Muharim Spajja. Murtazan Spajja.

*Ezen ilt következő levél a’ Bene Família’ Leveles Tárában találtatik maga valóságában, melly egy nyoltzad rész árkusra van írva, ’s külső részére petsét helyett egy bélyeg vagyon nyomva. "

Özvegye 1674-ben a Nógrád megyei Ipolytarnóc egyik birtokosa. (TÓTH 2004. 26.)

A nándori Bene család evangélikus. (OKOLICSÁNYI 2009. 206. 208.)" - kivéve amikor nem, a család egy része katolikus egy része ágostoni vallású egy része pedig református....

Feleségétől egy gyermek születéséről tudunk aki szintén András keresztnevet örökli, ezen III.Bene Andrásnak a felesége Ásguthy de Körtvélyes et Felsőasguth Anna (? - 1694). Az ő leszármazottjaik a Nándori Bene család nógrád megyei ágát népesítik.

sztregovai Madách család

" Nógrád vármegye egyik legrégibb törzsökös családa. Bölcsője Zólyom vármegye, hol a család első tudható törzse Radun, már II. András király korában a birtokos nemes urak sorában állt. A szerencsétlen muhii ütközet után a tatárok elől futó IV. Béla királyt a tengerpartokig kiséré, és vele ott időzött vissza-jövetelig. Vissza-tértök után pedig Radun és fiai Tamás, Madács és Tóbiás folytonosan a királyi udvarban tartózkodván, nem szüntek meg a királynak sokszerű és különféle szolgálataikkal kedveskedni, melyeknek tekintetbe vételével IV. Béla király őket 1250-ben Zólyom megyében a Garan vize melletti ősi birtokukban új adomány utján megerősíté. 1295-ben Radonnak utódai, jelesűl fia Mike, nevezett Madácsnak fia Benedek, Tamásnak fia Fülöp stb. említett birtokuk határjárását eszközöltetik és abba isméti igtatással megerősítettnek.

Nevezett Madácsnak, kitől a család vezetéknevét öröklé, fia Pál, ősei érdemeit még újabbal tetézé. Mint III. András királynak tántoríthatlan híve, részt vett 1296-ban a pártos Osl Iván és Miklós elleni hadjáratban, s midőn az elsőtől Kőszeg várát vívnák, dárdával sebesítetett meg, Miklóst pedig Sümeg várában ostromolván, ott daczára a sűrű kőzápornak, mely a várból ontatott, Madách Pál a legvitézebbűl előljárt. Azonban még nagyobb érdemeket szerzett ő 1298-ban Németországban azon hadban, melyet Albert ausztriai herczeg III. András királyunknak ipa, a császári trón fölött a másik praetendens Nassaui Adolffal folytatott. Ugyan is III. András a már folytonosan hátráló ipa segélyére egy sereget küldvén Demeter zólyomi főispán vezérlete alatt, e seregnek egyik alvezére volt Pál is. A döntő ütközet a Rajna mellett Gallenheimnál történt, hol Albert Adolfot teljesen legyőzte, sőt ellenét tulajdon kezével le is szúrta. A véres harczban főleg kitűnt itt Madách Pál, ki magát a legnagyobb veszélyeknek tevé ki, és a győzelmes csatából sebekkel terhelve tért hazájába. Ezen érdemeiért a vitéz férfiút III. András király 1300-ban Zólyom megyében Csereny nevű főlddel adományozá.

A XV. században nevezetesebb férfiakat mutatott fel a család; névszerint Györgyöt, ki tudományossága miatt „Literatus“ nevet érdemelt; és Lászlót, ki a cseh király ellen viselt hadban vitézségének sorát azon hősies tettel tetézte, hogy az ellen tábor fővezére, Podiebrad György cseh király fiát Viktorint, bajtársával Jánosy Gáspárral elfogá, és győzelmi jelül Mátyás királynak adá át. Mely hős tettnek jutalmául Madách László bajtársával Jánosy Gáspárral együtt I. Mátyás királytól 1470-ben Nógrád megyei (Borsos) Berény, Szomolya helységet, Heves megyében, Bánhalmát, Szabolcs megyében a pricsei és kopolcsi birtokrészeket kapta királyi adományban.

Már 1430. bírta a család Nógrád megyei Sztregova helységet is, honnan egyik előnevét írja. És ez időtől, midőn a család már Nógrád és Hont vármegyében tetemesb birtok ura volt, s lakása is főleg e két megyére terjedt, a család maga is két fő ágazatra oszlott; szét az egyik ág, mely kelecsényi ágnak is neveztetik, a mult században kihalt, a másik mostanáig él.

Az egyik ág végső sarja Pál Hont megyében Zsemberen lakott, ott tette szigorú vallásosságáról tanuskodó végrendeletét 1707. mart. 8-án; és nem sokára meghalt.

A másik ág, mely Sztregovainak neveztetik, ezzel egy időben azon Lászlótól indul le, kinek 1469-ben a cseh háborúban Viktorin herczeg kézrekerítése által vitéz tettét említők, és ki 1470-ben Nógrád megye főispánjáúl íratik.

Krisztina – úgy látszik – Györgynek Csery Annától leánya, volt neje előbb Rimay György deáknak (literatus) utóbb 1586. már Sóos Péter özvegye; anyja Rimay Jánosnak a költőnek.

II. Péter 1585-ben szabadúlt meg a török fogságból és gyalogsági kapitány volt. Nejétől themai Sarlay Annától fia György 1560–75-ben nógrádi alispán.

Másik fia II. Gáspár Nógrád megyénél előbb szolgabíró, majd táblabíró, utóbb 1617–1646-ig alispán. 1636-ban osztozkodott. Nándori Bene Annától többi közt

fia:

III. János Nógrád megyének 1652–1656. h. jegyzője, 1659. 1660-ban országgyűlési követe, 1666-ban alispánja. Feleségétől Voxith Horváth Magdolnától egyik fia IV. Péter 1682-ben a kassai várda megvételében vesz részt;

másik fia

IV. János 1682-ben korponai kapitány, már fiatal korában Füleken lakozván, több ízben mutatá vitézségét a törökökkeli harczokban, s több törököt fogott s vágott le, 1678-ban daczára, hogy nehéz sebet kapott, egy előkelő spahit vágott le, és ő volt első, ki a füleki vár kapuja fölé az első török fejet föltűzé; Buda megszállásakor az érdi harczban szintén egy ellenségnek – mint maga írja – végére ment, és ugyan az ősszel, a török segítséget akarván Budára bevinni, az szőlők közt, derék törököt ejte le, zászlóját is elvévén. Ekkor Hont megye seregével harczolt Buda alatt. 1687-ben Hont megyének országgyűlési követe volt. Meghalt 1697-ben. Neje szelényi Szelényi Erzsébet volt; kitől több leánya és egy fia II. László maradt. Ez 1714-ben Nógrád megye szolgabírája, 1717–1723-ig pedig alíspánja volt. Feleségétől Ujfalussy Zsuzsánnától, kivel falujok templomtornyába harangot is csináltattak, leányain kívűl ismét csak egy fia V. János maradt, ennek fia

Sándor szül. 1754-ben. Észtehetsége és szorgalma által atyja megfogyatkozott ősi vagyonát ismét visszaszerzé. Nógrád megyének 1760–1796-ig főügyésze volt. Özvegye Rusz Anna meghalt 1812-ben dec. 12-én Három leánya és két fia maradt. Ezek közűl János Pest megye táblabírája volt, meghalt Pesten 1833. nov. 7-én. kora 47. évében. Gyermekei Béla, Sándor és Karolina a táblázaton állanak.

Sándornak másik fia I. Imre A.-Sztregován született 1781. sept. 18-án Meghalt mint cs. kir. kamarás 1834. jan. 3-án kora 53. évében. Nejétől kesselőkeői Majthényi Máriától gyermekei Mária, előbb baráthi ifj. Huszár József Nógrád megyei alispánnak, s ennek halála után Balogh Károly kapitány, s utóbb forradalmi ezredesnek neje, kivel együtt 1849-ben az oláhok által felkonczoltatott. Anna Huszár Sándorné.

II. Imre volt megyei tiszt. al- és főjegyző, lak. Sztregován. Gyermekei Aladár és Borbála.

Károly lak. Csesztvén. Nejétől Csernyus Emmától gyermeke Mária, Manó, és László.

Pál 1849-ben Nógrád megye másod álispánja, röviddel utóbb még azon évben meghalt.

A család czímere – mint a följebbi ábra mutatja, a paizs kék udvarában hátulsó két lábán állá grif, első lábaival arany koronát tartva. (Másutt halmon nyugvó koronából emelkedik ki a grif.) Ugyan ilyen grif emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.