barátosi Bene Gergely (1796.03.03. - 1833.04.23.)

"Ki a virágot szereti rossz ember nem lehet" - Ezt a mondást mindenki ismeri, és ezt is Petőfi hagyta ránk. 

Az Árva lyány (Pest, 1847) c. versében találjuk a következő sorokat:

Szeresd a virágot

És ne féltsd szívedet,

Mert, ki ezt szereti,

Rossz ember nem lehet;

A virág s az erény

Két atyafi-gyermek,

Egy szívben egymással

Nem ellenkezhetnek.

Tudod, mi a virág?

A földnek jósága;

Tudod, mi a jóság?

A lélek virága.

...És hogy miért is írtam ezen kis szöszenetet a bevezetőmben mindjárt megértjük, de kezdjük az elején.

Bene Gergely született Balatonszentgyörgyön, majd 1796.03.03 keresztelve Vörsön. Az anyakönyvek tanúsága szerint szülei : Bene József, (aki valójában Ferenc, csak a nevét pont Gergely fiának születésénél elírták !)  és Siffter Katalin. Keresztszülők: Varga Judit és Simon János

A család a peresztegi-kisczenki Bene családi ág Marcaliba, majd Balatonszentgyörgyre szakadt ága. A barátosi Bene család jelenlegi tudomásunk szerint a Kehida melletti Barátsziget-ről kapta nemesi előnevét. 

Testvérei:

-          Bene János    1783.01.14 Vörs

-          Bene Ferenc 1785.04.29 Vörs

-          Bene Erzsébet 1788.11.15 Vörs

-          Bene Julianna  1795.06.10 Vörs

-          Bene György 1797.05.27 Vörs

-          Bene András 1801.11.29 Vörs

Szülei házassága: 1779.02.06 Vörs – ekkor Bene Ferenc 20 éves ( tehát, 1759-60 közt született) míg felesége Sifter Katalin, aki ekkor 15 éves. Tanuk Péter Ferenc és Végg Mihály. 

Gergely édesanyja Siffter Katalin, született: 1763.07.12. Az ő szülei Siffter György és Nyers Éva Holládi lakosok.  Édesapja Bene Ferenc született 1760.08.12.-én Balatonszentgyörgyön (keresztelve Vörsön), apja Bene József, édesanyja Tekenyős Helena. 

Idézet: Cséby Géza - GRÓF FESTETICS GYÖRGY HELYE A MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETBEN, különös tekintettel a Magyar Minerva könyvsorozatra és a Helikoni Ünnepségekre  

Keszthely - "A negyedik Helikon Ünnep: 1818. május 20.

A májusi ünnepre Festetics egészségi állapota romlott. „Ő most is beteg, a Drávai Győzedelmi kapunál sem jelenhetett meg, hanem fiját küldötte…”- írta Horváth Ádám Kazinczynak. A Hazai ’s Külföldi Tudósítások három részben közölte az ünnepek lefolyását. A szerző, Kutsár István, számos vendéggel együtt már május 19-én Keszthelyre érkezett. Elsősorban Somogy, Zala, Vas és Veszprém vármegyékből érkeztek a gróf meghívására, aki gondoskodott a megérkezők elszállásolásáról is. Kultsár egy mondattal a várost is jellemzi:

„A’ Kastélytól délre nyúlik a’ város, és virágzásra emelkedő nagy lépésekkel szépül. Lakosi munkás Mesteremberek, Szőllőmívesek és Szántóvetők”. 

A Helikon műsorának leírását, amennyiben más forrás nincs megjelölve, a Hazai ’s Külföldi Tudósítások alapján tesszük meg. Május 20-án reggel nyolc órakor Festetics György László fiával egyetemben a Georgikon nagytermébe ment vendégeivel együtt, ahol a pódium és a nézőtér már feldíszítve várta az ünnepre érkezőket.Először Phaler Károly a Georgikon jogi professzora emelkedett szólásra és orációjában a „Földmívelés eredetéről, jelesb előmeneteleiről és a’ régi, ’s ujabb nevezetes Földmívelőkről” szólt. A nyitóelőadást követően a vizsgákra került sor. A vizsgabizottság Petrovits János „oeconomia” professzorból, Jánossy József „mathesos” professzorból, Dr. Gerhard Pál „veterinariae” professzorból és Asbóth János igazgatóból állt. A vizsgáztató tanárok kérdéseire a diákok „egész készséggel helyesen megfeleltek” – tudósít Kultsár István. Ezután a Helikonra, illetve a Georgikoni vizsgára meghirdetett pályázat beérkezett munkáinak felolvasása következett. Utoljára Bene Gergely ismertette dolgozatát „Leírás a’ Franczia Országi nevezetesebb kertekről” címmel.

Bene Gergely a HKT. 1818. I. 48. sz. szerint Georgikonban végzett. Erre vonatkozó adatot a Csiky-féle emlékkönyvben nem találtam. Az újságok szerint ausztriai, franciaországi és németországi tanulmányúton járt a Georgikont befejezve és „jelenleg Harlemben, Hollandiában van”. A Directorátus feljegyzéséből azonban tudjuk, hogy „Bene Gergely Kertész Legény” 1817-ben Ludwigsburgban volt és onnan kérelmezte, hogy a gróf a párizsi útját finanszírozza.

A kérelem mellett Asbóth megjegyzését találjuk, neveztessen azt, hogy Benét eddig is a gróf segítette, s most „igyekezzen önnön érdeme által szerentséjének ki-menetelét eszközölni. (MOL Fest. Lvt. P 279 288 k. Ternio Secundus Protocollum Determinationum. 1817. 32/81. 32/32) Végül - úgy tűnik - Bene mégiscsak kiment Franciaországba."

Mint azt látni fogjuk nem hiába….és mielött belekezdenénk mégegy információ melynek fontosságát a későbbiekben megértjük majd.

"Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban, aki Mária Terézia tábornoka volt. Az akkor 23 hektáros birtokot,tó és patak is színesítette. A ligetes, nádas, tavas majorságok jó vadászterületnek kínálkoztak neki, közel a fővároshoz. Az 1700-as években a közönség a kerttől hangulatok kifejezését várta. E kívánalom a szentimentális kertben valósult meg, melynek hazánkban Petri Bernhard a legkiválóbb mestere. Báró Orczy Lőrinc is őt bízta meg pesti kertjének tervezésével, a munkát fia, Orczy László (1750-1807) irányításával tette az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjévé. 1794-től 300 000 facsemetét ültettek el. 

A homokos pusztaságon épült parkban jelen volt minden, amit a kor egy kastélykerttől elvárt: a dombon obeliszk állt az alapítás emlékére és a sétáló számára bőven volt látnivaló, mint pl. düledező kunyhó, amit temető vesz körül sírokkal. Egy kis hídon átkelve sötét ligetben kígyózik az út és szűk alagút után tágas, mesterséges barlangba érkezünk. 

Az angol kert a tóval igazi látványosság, mely a fácánossal és a szökőkutakkal folytatódik. A park területe is nagyobb volt, a Diószeghy utca és a Kálvária tér felé túlnyúlt mai határain, s így gazdasági majornak is volt helye, konyhakertje, gyümölcsöse, szőlője hozzájárult az öneltartáshoz, üvegháza országosan a legnagyobb volt. Mindezeket lóval hajtott vízemelő géppel öntözték, öntözőhálózat azóta sem épült. 

A század végén a kertet megnyitották a széles közönség számára is. Hamar divatos kirándulóhellyé vált. 1815-ben három monarchia (I. Ferenc császár, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király) is meglátogatta a parkot. 1817-1820 között felépült az ország akkori legnagyobb üvegháza is.

1829-ben a kertet a magyar katonatisztképzés számára megvásárolták, egy részét pedig házhelyeknek adták el. A nyilvános park ezzel megszűnt. 1830 és 1836 között Pollack Mihály tervei alapján ide építették a Mária Ludovika Magyar Hadi Tanodát, majd a Ludovika Akadémiát."

"Orczy   László   arisztokrata   barátainak   ajánlására   l794-ben   szolgálatába   fogadta   Petri Bernhardot, a kor híres kertépítészét (született Pfalzi Zweibrückenben l767-ben), és nyomban megbízta a nagyszabású terv elkészítésével és a kivitelezés irányításával.  Petri  Bernhardot,  mint  a  hercegi  uradalmak  jövendő  vezetőjét  1783-ban  Angliába  küldték tanulmányútra.  

l787-ben  visszahívták,  de  útközben  hazafelé  menet  további  tanulmányokat folytatott   Franciaországban,   Hollandiában,   majd   otthon   Németországban.   Visszatérve hazájába  első  dolga  volt  a  hercegi  kert  átalakítása  a  szentimentális  park  stílusa  szerint.  Afrancia    forradalom űzte    el    Zweibrückenből.    Előbb    Ausztriában,    majd    l794-től Magyarországon működött, ahová állitólag Sándor-Lipót főhercegnádor hívta meg.  

l794-ben  gr.Zichy  Ferenc  vedrődi,  gr.Viczay  Mihályné  hédervári  és  gr.  Sándor  Móric  bárói kertjeinek átalakítását tervezi meg és irányítja. 1794-97 között dolgozik az Orczy kert tervein és  megvalósításán.  1796-ban  Magyarországon  dendrológiai  tanulmányokat  is  folytat,  és  ez alapon neki tulajdonítják a magyarországi fafajok első Linné rendszere szerint készült növény jegyzékét,   amelyeket   1797-ben   a   lipcsei   kertbarátok   kézikönyvében   nyomtatásban   is közreadott.  Magyarországról  Lichtensteinbe  ment,  ahol  a  hercegi  uradalmak  kormányzója  lett.  

l803-ban megvált  a  hercegi  szolgálattól  és  a  korábban  vásárolt  Theresienfeldi  birtokára  vonult  vissza, ahol igen eredményesen gazdálkodott az l853-ban bekövetkezett haláláig.  

1827-ben az Orczy-kert mindenki számára állandóan nyitva van. A kert nagysága és szépsége lenyűgöző. Főkertésze Bene Gergely. 

1829-ben  megkezdik  a Polláck  Mihály  által  tervezett  üvegház  felépítését.  A  kert  egy  része ajándékképp  a  József-árvaház  birtokába  jut,  a  fennmaradt  rész  a  mai  füvészkert.  1829 nyarán  megkezdődött  a  kertnek,  mindenféle  berendezésnek  és  a  növényzetnek  az  átadása, azaz  átvétele.  Mint  átadó  özv. Orczy  József  báróné  szül.  Peljachevich  Franciska  grófnőmegbízásából, Bene Gergely: mint átvevő a Ludovika kiszemelt főkertésze, Kasche szerepelt. 

Polláck a bécsi és bécsújhelyi akadémiákat megtekinti és tervéről 1829. okt. 25-én beszámol a nádornak: „Az épület a tapasztalatok alapján 60 öl hosszú és 48-50 öl széles és két emelet magas lenne. Ki  kellene  tűzni  az  épület  helyét,  hogy  a  mészoltáshoz  alkalmas kutat  lehessen  fúrni  a szükséges  helyen,  amely  később  az  intézetnek  is  vizet  szolgáltatna.  56  000  köbláb  víz kellene,1200 köböl kő,1.726.000 db tégla,111-112.000 köbláb homokot irányoz elő.” 

1829  dec.22-én Polláck  jelentette,  hogy  a  nagy  hideg  következtében  a  kerti  kút  vizének  a mészoltáshoz  való  felhasználása  lehetetlen.  Ezért  intézkedett,  hogy  olyan  kutat  ássanak, amely az építkezéshez szükséges vizet teljes mértékben tudja szolgáltatni.  

Trautmann tábornok (a bécsújhelyi akadémia igazgatója): „Nagyon helyes és célszerű, hogy az intézet teljesen szabad területen épül. Ennek csak az a hátránya, hogy az épület a szélnek nagyon ki van téve, de ezen is lehet egy jegenyesor ültetésével segíteni.” 1830 június 28-án maga a nádor elrendelte; hozzák rendbe az előtérnek azt a részét, amelyre nem fognak fákat ültetni."

A következő gyüjtést a korabeli újságok alapján közlöm:

1817.

Kertészi esméretinek szaporítására és tökélletesítésére, a' legjelesebb Laxenburgi, Schőnbrunni, Stuttgarts, Császári és Királyi kertekben tanulgatván, mostan Páris Városában gyakorollya magát Bene Gergely Földink, ama közhasznú Keszthelyi Georgikonnak nővendéke; Ő annak halhatatlan érdemű Szerzőjétől F.M. Festetics György Gróf Úrtól, Cs. K. Titkos Tanácsostól kűldettetett ki ezen utazásra. Íránta U F. excellentziája Báró Podinaniczky Jósef, Bács Vármegyei FőIspány, és Cs. K. Biztos hazafiúi érzésinek nyilvánvaló bizonyságára illy tudósítást teszen: Parisból Sept, 24.kén 1817. 

"Bene Gergely ifjú Kertész, néhány holnapok előtt ide érkezeit. Nagy aggódással volt, hol találhasson mesterségbéli maga gyakorlására, 's kertészi esméretinek bővítésére alkalmatos helyet, hogy mind azon hasznokkal élhessen, mellyeket Páris Városa a' tanúlni kivánó Kertésznek tellyes mértékben szolgáltat. 

Minden kertek és Kertészek ez ízben annyira el voltak telve mívesekkel, hogy őket elbocsátani kéntelenítettek s' nem hogy ujjakat, kivált idegeneket fogadhattak volna fel. Számos, hijába való próbatételim után szerencsém lön ötet Vandemonti Herczegnénél Szírennében elszerezni; végre méltán híres, és nagyra becsült kereskedésbeli Kertész, Cels Urnái bészegödtetni , ámbár csekély bér' fejében. Hazafiúságon kívül, melly előttem nagy indító ok, eránta való gondoskodásra bírt engem az a' tekéntet is, hogy ezen hasznos foglalatosságra a Georgikonban formáltatott ezen' minden dicséretre méltó ifjú Ember.

 Ő Stuttgartban állhatatos szorgalma által helyes Praktika Geometriai esméreteket szerzett magának; 's ezek által Vandemont Herczegné különös gyönyörködtetésére az ö egész Házi kertyét fölmérte, és papírosra rajzolta. Maga viselete ezek mellett fedhetetlen és buzgósága halár nélkül való. Reményelhetni, hogy ama nagyra viteleket , mellyeknél fogva az itt való Kertészek a' növevények' tartásában, szaporításában, és tenyésztetésében, 's általijában a' kertészi munkákban másokat meghalladnak , illendőképp kitanúllya, 's idővel derék csinosító kertészszé válik.   (Joseph Louis, Lorraine-Vaudémont  hercege (1759–1812), ifjabb testvére Charles Eugene-nek, Lambesc hercegének, a forrásokban mint Vaudémont hercegeként említett. Felesége Louise de Montmorency-Logny (1763–1832) közeli jóbarátja Talleyrand-nak (Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (1758-1834) ) Vaudémont hercege 1812. március 29-én halt meg Szegeden , a Magyar Királyságban. Korábban osztrák lovassági tábornokként végig harcolta a koaliciós háborúkat. Özvegye Párizs meletti birtokán tevékenykedett tehát Bene Gergely).

 Igen örvendetes nékem az az eset, melly ezen ifjú emberrel engem megesmértetett , hogy neki némü-némüképp használhassak. Kimondhatatlan örömmel felelek én ama számos tudakozódásokra , mellyek mindennemű sorsú emberektől tétetnek a' Georgikon, 's ennek szép intézeti eránt, ezekről közönségesen méltán dicséretes említés tétetik. Az itt való Gazdaságbeli Társaság' minden tagjai, nevezetesen Ywart , Tessier, Huzard, Silvestre, Thouin az Georgikon felől jelessen tudakozódtak. — Báró Podmániczky Jósef. „ -  Illy tudományos utazókat többeket kívánunk esztendőnként Hazánknak. 

1818.

Végre bemutattatott Bene Gergely Urnak  Leírása a’ Franczia Országi nevezetesebb kertekről. Ezen jeles Kertész , minek utánna tanulását a’ Georgyikonban elvégezte, útra ment, s Austriát , Német és Franczia Országot megjárván, most Harlemben Hollandiában vagyon.— llly késztetésekre mely sok szendergő talentom ébred fel, melly sok hasznos gondolat terjed !!

1818.06.23.: A Frantziaországban ’s annak szomszédságaiban találtató nevezetesebb gyümölts, erdös ’s egyéb kerteknek leirása; Bene Gergely úr által, a’ ki, minekutanna a kertész mesterség’ tudomány abéli tanulási esztendőket a’ Georgikonban szorgalmatos tanulással’s gyakorlással töltötte, azutan Austriát, Német és Frantziaországot beutazta volna, mostan Hollandiának Harlem nevű városában tartózkodik, ’s szép tapasztalásainak gyarapításában foglalatoskodik. 

1821.

Ugyanezen Keszthelyi Georgicon Kertészét, Nemes Bene Gergely Urat, (Balaton Szent Györgyi fi, T. N. Somogy Vármegyében) Saxoniában az Altenburgi Soeietas Pomologica, Levelező Tagjának, ugyan Saxoniában a' Meisseni Vinurgica v. Szőllő mívelésre ügyelő Tudós Társaság Rendes Tagjának fogadta és vállalta el, 's mindenik Társaság a' maga különös Diplomájával tisztelte meg e' nagy reménységű Ifjat , ki már ezen Tudományos Gyüjtelményben is, az 1818 dik eszt. folyamat Első Kötet 115-dik apján , N. M. Báró Podmanitzky Jósef, Cs. K. Biztos Ő Excellentiájanak Parisból Sept. 24-dikén 1817. felőle utazásakor a német újságokban is közre botsátott tudósítása által, esmeretessé lett: és valójában haza jövetelétől fogva semmit se múlat el, hogy a' benne helyheztetett bizodalomnak megfelelhessen. 

,A' Laxenburgi , Schönbrunni, Müncheni vagy Nymphenburgi , Stuttgardi, Tübingeni, Ludwigsburgi , Karlsruhi, Strasburgi , Párisi , Brűsseli , Genti , Utrechti, Amsterdami, Harlemi, Leydai , Münsteri, Casseli , Göttingai, Hannoverai, Berlin mellett Charlottenburgi , Potsdami, Dessaui , Dresdení , Prágai Kertekben , Európának úgyszólván, ezen bájoló paraditsomaiban , ez a' Somogyi Magyar Ifjú , hat esztendő alatt millyen izlést szedhetett öszve, és ezt a Keszthelyi Méltóságos Udvarnál mint tudja használni, nem tsekély gyönyörködés kertészi munkáiban szemlélni. 

Itt jegyezném meg hogy Laxenburg a Habsburgok királyi palotája, mintahogyan Schönbrunn is. A városok felsorolásából jól kivehetőek a királyi, hercegi udvarok.  

Itthoni munkáiról tanuskodik az alábbi bejegyzés: 

"Jellemző az is, hogy miután ifjúkori neveltetésének részeként apja kívánságának megfelelően a kertészmesterséget is elsajátította, Festetics László utasításaiban mindig részletesen kitért a kastély vagy éppen a Georgikon kertjében elvégzendő munkák ütemezésére, a beszerzett magvak és csemeték elültetésére, gondozására. Az 1821. április 8-án Bécsben kelt, s Keszthelyre továbbított instrukciójában például a Franciaországból megküldött, a bolwilli Baumann cég katalógusa szerint vásárolt facsemeték ültetéséről rendelkezett, szigorúan meghagyva, hogy Bene Gergely (?-?) kertész „a consignation adott útmutatás szerint ültesse el” a fákat. Mindemellett arról is rendelkezett, hogy „Azon Franciaországból jött édes gesztenye, úgy a többi Francia országból jött fák, mellyek a trillageokhoz [lugasokhoz] ültettek, a fa iskolába külömb ültessenek, hogy azok a többivel ősze ne keveredjen [sic]”.

 Az 1822. március 22-én kelt instrukciójában szintén kiemelt gondot fordított a kerti növények ültetésére, különös tekintettel a kényes fügékre, melyek idő előtti kiültetésétől óv, „mivel sokszor még Májusba is lehet dér kint könnyen elromolhatnának”. Az 1824. március 31-i instrukciójában pedig arról rendelkezett, hogy az „anglus kert” kiszáradt fáinak pótlására Kéthelyről és Sárvárról szerezzenek be csemetéket. Ugyanezen év június 1-jén kelt utasításában egyúttal kitért a kert arculatára is, meghagyva, hogy „A grottás és erdei botanicus kertekben az útak ki tisztittassanak és tisztán tartassanak, - azon széles út melly a Georgiconból az erdei botanicus kerten keresztül az udvari gyümöltsösbe vezet, az előbbi rendelésem szerint alól lapos kövekkel rakatasson ki”, majd arról rendelkezett, hogy az új „anglus kertben a gyepek a mennyire készen nem volnának”, angol perjé- vel, vagyis ray grass maggal vettessenek be. Nem mellékes az sem, hogy ugyanezen instrukciója szerint a családi nevelési hagyománynak megfelelően a kastély régi konyhakertjében gyermekei számára külön kertet jelölt ki, meghagyva, hogy a területet három részre osszák fel, s mindegyik részt a gyerekek maguk fogják művelni, s erre való tekintettel Bene főkertész biztosítson számukra megfelelő vetőmagvakat. " 

- Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)

1826.

Hirdetés.

 Nemes Bene Gergely, Méltóságos Báró Orczy Família’ Kertésze, tapasztalván, hogy Hazánkban a’ szép , Kertek’ Kedvellőinek számához képest, az azokat mesterségesen művelőknek száma nem tsak igen tsekély, hanem hogy ezen ártatlan, szép és hasznos mesterségnek tanulói között Magyar Ifjút alig találhatni; kötelességének érzi tsekély erejét a’ Nemzeti Ifjúságnak e' részben lehető kiművelésére fordítani, 's attól ösztönöztetvén, Méltóságos Uraságának engedelmérel, Három Ifjút, felfogad a’ mesterséges Kertészségnek megtanulására , a’ kik szabad szállást és asztalt kapnak , és a’ tanúlásra való könyveket; valamint a’ rajzoláshoz való eszközöket is a' gyakorlásokra.

Jelenthetik nála magokat azon M. Országi születésű Ifjak, kik 15 esztendösök, épek és egésségesek lévén, a’Magyar nyelvet tökélletesen értik , és beszéllik, olvasni, és írni tudnak, és hiteles bizonyság levelek’ által józan, és erkőltsös életöket, és szelíd magokviseleteiket megbizonyíthatják.

Pesten Sz. György Hava 20-kán 1826.

Hirdetés.

Méltóságos Báró Orczy Família’ Pesti Kertjében, Bene Gergely Kertész Mesternél, a’ Méltóságos Uraság engedelméből 2000 darab külömbbféle nemesített fajta Rózsa-fa, — és 3000 veres Akácz-fa (Robinia hispida) eladandó. 

A’ Kertész kezeskedik , hogy azok áltáljában edényekben nevelve, és nemesítve lévén, minden időben, akár melly melegségre a’ legjobb állápotban szállíttathatnak.

A’ Rózsa-fáknak ára Conv. pénzben:

1 lábnyi magasságtól 3 lábig —- 20 kr.

3 detto detto 6 — 7 lábig — 1 for. —

7 láb magasságtól 2 öl magasságig 2 for. —

Acatia Lophanta 1000 darab pr. — 20 kr.

A’ veres Akáczfa szinte tserépben per 12—15 kr.

A’ki száz darabot veszen, tizet ingyen kap. 

Pesten Sz. György Hava 20-kán 1826.

Akkor most visszautalnék a bevezetőben tett utalásomra. Az Orczy család kertészeként gyaníthatóan az Orczy kert berendezésében Bene Gergely is szerepet kapott 1826-29 közt. 

1827.

Horváth Elek'utazása Vasból Somogyba 1827-dik esztendőben: 

Keszthely 

„Elhagyván a kastélyt, megnézénk a’ temérdek kiterjedésű mindennemű külföldi ’s honi fákkal, gyümölcsökkel ’s növőtényekkel szinte elárasztott ’s több osztályokra különözött kertet, 's Európának minden tartományjaiból öszvegyüjtött' szőlőnemeket. 

Figyelmemet magára voná ezen kertben mindjárt közel a’ kastélyhoz ama’ terméskőből épített kút, mellyből remek munkával készült két óriási oroszlány tátott szája okádja a’ vizet.

Nem kévéssé bámultam azon is, midőn sok elcsonkitott százados fákat pillantván meg, csonkittatások okát tudakolnám , ’s értéin, hogy iszonyú munkával és költséggel százados helyükből kivetetvén, ide tétettek által a’ nélkül, hogy csak egy is közülök elszáradott Volna, Ezen bámulásra méltó munkát, mégpedig nem téli időben, a’ most itten Pesten lakó ’s nemes rózsájiról, valamint egyéb ritka virágairól híres nemes Bene Gergely úr vitte végbe. íme barátom mit véghez nem vihet az erős emberi munkásság! — labor improbus omnia Vincit. — A’ georgiconi jeles intézetet, melly Györgyöt főképen halhatatlanítá, leírnom nem szükséges; mert azt ha nem láttad is, felőle eleget olvashatál.”

1828.

Jelentés.

A’ Méltóságos Báró Orczy família’ Kertésze Ns. Bene Gergely Pesten jelenti, hogy nála akár kissebb, vagy nagyobb Kerteknek elkészítésére, vagy beültetésére kívántaié külömbféle hazai és külföldi fák, és tsemeték; úgy nem külömben Allékhoz kívántaié fák, külömbféle virágok, és gyökerek a’ legillendőbb áron nála megren- deltethetők. Minthogy pedig a’ fáknak nagyobb rétes távul vagyon, azoknak megrendeltetését előre jelenteni kéri.

1828-11-01, Pest

1829.

Elölepések és Megtiszteltetések.

Ö Cs. K. Felsége méltóztatott: Nemes Bene Gergely Úrnak a'Méltóságos Báró Orczy Nemzetség' Pesti Fökertészének, a' Londoni Kert - Meisseni Szőlő- 's Altenburgi Gyümölcsmivelö Társaságok' tisztelet - Diplomájik' elfogadásokra engedelmet adni.

1830.

Virágok eladása.

Alólírt a Fő Nemességnek, és nagy érdemű Publikumának örömmel jelenthetik hogy ezen rendkívül való kemény télen által az ő házi kertjében, és nevezetesen üvegházában a* ritka külföldi növevények, és virágok különös gondoskodás által nem tsak minden veszedelem nélkül megmaradtak, hanem a legépebb állapotban igen szépen tenyésznek. Ennél fogva előbbi jelentéseihez képest a’ Pelargoniumoknak jeles és ritka fajtáival, as leggyönyörűbb Rózsákkal, ’s egyéb különös virág-plántákkal, mellyek 8000 darabnál többre mennek, kész szolgálni, s mind nagyobb, mind kissebb kegyes rendeléseknek pontosan eleget tenni, olly hozzátétellel, hogy ő mint Kertész minden bizonnyal illendőbben, és fele árrán adhatja, mint akárki is itt Pesten.

Pest. Mart. 10. 1830.

Ns. Bene Gergely, ő Ts, K. Felsége kegyes engedelméből a Londoni Királyi Kertészségnek (Korábban: Horticultural Society of London  - jogutódja ma a The Royal Horticultural Society (RHS)), és több Társaságoknak tagja. Lakása a Király utszában a nagy hársfa mellett, Nro 756

1831.

Ritka virágok’ eladása.

A’ fő Nemességnek, és nagy érdemű Közönségnek örömmel jelentem , hogy a’ múlt esztendőben Felséges engedelem mellett tulajdon költségemen Párisban lévén, ott a’ legszebb ritka Rózsa - fajtákat megvásároltam, ’s haza hoztam;  a’ milyenek tudniilik nem tsak Hazánkban nem találtatnak, hanem még a' Bádení, ’s Stuttgárdi híres kertekben sem voltak; ezekből 25 fajta különös szépségű, és betsű mert ollyan is van köztök , hogy egész esztendőt által tojás nagyságúra felette duplán szüntelen virágzik, ’s még lemetszve is 25 — 30 napig vízben jól eláll. Ilyen fajtának darabját virágzásában tavaly öt aranyon adtam; de mivel a’ magammal Párisból Pestre szállított 200. anya - darabokból szép szaporítást tsináltam, ennél fogva darabját, melly egy lábnyi növéssel a’ leg egésségesebb állapotban vagyon, két pengő forintra leszállítottam. Pelargoniumok is legjelesebb fajtákból ezerenkínt vannak, ’s darabja 10 kr. tól 1 forintig eladandók. 

A’ titt. Vevők minden darabra numerust kapnak,'s nyomtatva virág-név lajstromot. Vannak 3 esztendős hónapos rózsák ezeren feljül 15 kr. jával pengőben. A’ ritka fajták tsak magamnál tulajdon házi kertemben találtatok, és sem piaczra, sem házanként nem hordoztatnak. 

Pest. Jan. 31. 1831.

Ns. Bene Gergely, Kereskedő Kertész, Ő Ts. Kir. Felsége' kegyes engedelméből a’ Londoni Kir. Kertészségnek , és többeknek tagja. Lakása Pesten a’ Király utszában, a’ Therésía városi templomon kívűl maga házi kertjében.

Virág mutogatás.

Bétsben Május 18 dikán kezdődött az ottani Nagy - Fő - és Méltóságos Tagokból öszve állott Egyesületnek virág mutogatása Schwartzenberg Hg kerti Palotájában, 19 dikén reggeli 6 órától déli 12 óráig, délutáni 3tói 7ig; ugyan ezen órákon. Még 20 dikán is nyitva állott a’ délelőtti határozott órákon, a' szemlélni kívánók előtt. 

A bemenetel ára 10 xr. volt pengő ezüst pénzben; a’ mellyből bejövő pénz azon tzélra vagyon rendelve, hogy valamelly alkalmas művészi kertész a’ külföldre küldettethessék olly utasítással, hogy ottan a' ritkább ’s jelesebb virágokat és palántákat beszerezze, és azoknak lehetős ótsóbb beszállítását eszközölje.

Nem tsak Fő uraságok számára feltett ritka virágok valának jutalmul téve; voltak pénzbeliek is. Mint p. o. 6 arany jutalom volt a’ legszebb, és legvirulóbb rózsára, melly üveg-házban , vagy akármelly más helyen, virág-tserépben neveltetett. 

A’ jutalmat B. Prónay Ő Nga kertjében nevekedett: „rósa hybrida borbonia”, nyerte meg, melly a’ következendő virág mutatáskor nyilvánságos szemléletre is kifog tétettetni.

Hazánkfia, Ns. Bene Gergely Úr,— ki ritka, és szép virágjairól eléggé ösmért már ide haza is — jelen volt a szemléleten; és hogy ritka szépségű virágokkal fog vissza térni, azt előre is reményijük. 

A kiállított virágok szépségéről ítélő Bírák a’ következendő Urak voltak : Báró Jacqvin; Dr. Poll; az udvari kert igazgatója Bredemayer; udvari kertész Schott; és Zahlbrucker, Ő Cs. kir. Magosságának János Fő Hertzegnek Titoknoka.

Kegyelmes leereszkedéssel ’s kinyilatkoztatott királyi tetszésével éllesztette a köz jóra törekedő szándékot most is, mind Felséges Urunk, mind pedig Felséges Asszonyunk. Illy felséges tettszéseket nyilatkoztatták Ő Cs. kir. Magosságok is Ferentz Fő Hg., és Sofia Fő Hg. Asszony, valamint Fő Hg. Károly, Antal és Lajos Ő Magosságok is.

Hogy a’ vagyontalanabb nézni vágyók is részesülhessenek ezen szemléletben Május 20 dika délután 3 órától 7ig, ezeknek számára állott nyitva a' Palota.

Virág tenyésztés.

 A’ virág tenyésztésben, kivált az úgy nevezett hagymás virágok tenyésztésében, régen elsőséget szerzettek magoknak a’ Hollandusok; úgyhogy nem tsak feljűl nem haladják őket ebben más nemzetbeli kertészek ; de tsak képzelete sints még felőle mindennek. 

A’ harlemi virágkertész Corneille van Enden Oberveenben egész hold számra lévő hiatzint táblákat bír, mellyeknek virágjait 14 nap alatt két ember le nem győzi metéllni. Ennek hiatzint ’s más virág hagymákkal való kereskedése, kiterjedt egész Európában, sőtt még Európán kívül is. A’ virággal kereskedők helyébe mennek, és midőn a’ kivirágzott boglárok fennállanak, akkor tesznek alkut egész holdakra, melly holdon-ként rendszerént 3—4 ezer forintra szokott menni.

Minden külföldi szemléletek haszontalanok reánk nézve, hatsak magunkra nem alkalmaztathatjuk; vessük tehát vi’sgálló szemeinket egy kebelünkben találtató virág tenyésztésre. 

Ez, Nemes Bene Gergely úré Pesten, mellyet ez előtt 2 esztendővel tulajdon költségén kezdett a’ Király útszában. Nem elégedett meg a' fáradhatatlan Hazát azzal, hogy a’ környékében található szebb faj virágokat megszerzetté magának ’s teljes iparkodással szaporította minden Rangú vevőinek számára; hanem a’ múlt esztendőben nagy költséggel Párisba ment, és onnan hozott különös szépségű, 's különbbféle fajú rózsákat, mellyeket akkor mindjárt szép pénzen adhatott volna a’ Főméltóságú ’s Méltóságos Vendégeinek; de akkor megtagadta, tsakhogy a’jtzélba vett szaporíttást kieszközölhesse. Annyira is ment iparkodásában, hogy most több mint 4 ezer darabbal szolgálhat, választva, a’ kedvelőknek, pedig ollyanokkal, mellyeket múlt tavasz- szál 2 for. p.pénzel fizettek , most ugyan p. pénzben 30 xr.ért. — Vagyon továbbá nála nagy bővségben 15 faj dupla Georginia , ennek is eggy eggy példánnyá 30 xr. 

Vagyon nála jeles faj Pelargonia is, minteggy 4 ezer darab, ennek is darabja választva 20—30 xr. p. p. A’ különbbféle mályváknak hasonló nagy mennyiségű példánnyal: mellyek iránt midőn itt figyelmet gerjesztenénk , a’ nagyra törekedő Nemes Hazánkfiát eggyszer’smind a’ Fő-Méltóságoknak ’s Nemességnek munkás résztvételébe ajánlani el nem múlaszthatjuk , mert tsak a’jutalmazott fáradság ád ösztönt, a’ további iparkodásra. 

Kazinczi Ferenc írta naplójába: "1828.03.14. Bene Gergely, Londonban járt Kertész, az Orczy kertjében nekem gyümölcsfákat küld; mellyeket én Szemerének (Szemere Bertalan) adtam, ő pedig Péczeli szőlejébe ültete el. – (1831. mondá hogy a ’ fák élnek')."

1832.

Virágok eladása.

Pesten Király utszába tulajdon házi kertyében Ns Bene Gergely Hazánk fia örömmel jelenti a’ Titt. Nagy érdemű Közönségnek hogy most Oct. 17-dikén Hollandiából Harlemi Játzinscus hagymái megérkezett t. i. 53 fajta és ugyanannyi egy mástul külömböző színűek és 15 fajta dupla Angliai (Georginia) vagyon ismét tizenöt ezer legnemesebb mindig virágzó rózsái egy átalába anyák és edényekbe mind egy külön jól meggyökerezve, mind a’ ritkasága és mennyiséget lehet nála valóságba szemlélni. 

Szeretett Hazánk legtávolabb vidékire is minden hiba nélkül jól pakolva szálíttani kész, 's a' legillendőbb áron szolgálhat. 

Költ: Pesten Oct. 23-dikán 1832. 

Budapest Főváros Levéltára - Buda és Pest polgárai 1686-1848

Név: Bene Gergely

Vallás: róm.kat.

Származási hely / Település: Balaton Szent-György Somogy vármegyében

Ország: Magyar

Tartomány/megye: Somogy

Mai elnevezése: Balatonszentgyörgy

Foglalkozás/Státus: háztulajdonos - házbirtokos

Családi állapota: házas

 Jogállás: polgár

Hely/közigazgatási egység: Pest

Adományozás ideje: 1832.12.17.

Megjegyzés: Pogárjogért fizetett összeg (forint): 50

1833.

Anya Rózsa eladás.

Alább írtnál több tízszer ezer darab, mindég virágzó legnemesebb Rózsafajtákból a’ titt. vevő 10 kr.tól 2 for. ezüstig válogathat, Ezenkivül dupla Georgina, és Pelargoniu- mot illendő áron.

Ns Bene Gergely Pesti Polgár, Felséges engedelem mellett a’ Londoni kir. Fűvészség, ’& több tudós Társaságok tagja. Lakása Pesten Király utsza tulajdon házi kertjébe.

Bene Gergely halála

Pesten egyik jeles, és külföldi bő tapasztalású kertészünk ns Bene Gergely úr a’ londoni kir. füvészet ’s több tudós társaság tagja a’ nemesb növények főkép ritka virágok tenyésztési munkássága közben april 23.-ikán tüdősorvadásban élete 36 évében kimúlt, ’s igy a’ csendes Elysium kertésze lön.

 A’ keszthelyi Georgikon nevendéke volt, az üdv. nagy Festetics György utaztatá, igy idültek terepültek isméreti a’ franczia, angol ’s egyéb külföldi jeles Flórák ’s minden ágú kertintézetek szemléletin. 

A’ pesti polgári jus mellett mostani kerte saját tulajdona lévén, ha illy korán nem sorvad el, nem csak nemesb kerti csemetékkel hanem kertész fiatalokkal is gazdagíthatá vala honunkat, kik számos gyepvakarcs, gyomgyártó ’s parajtermesztő bitangink dulási helyett paradicsommá kiesíthették volna minél előbb sivataginkat.

Bene Gergely örökösei, felesége a pápai születésű Szepauer (Seebauer) Judit ( kb. 1806 - 1881.10.23.) és lánya Bene Ilona (1824 - 1898). Mint az látni fogjuk Gergely özvegye az üzletett tovább viszi és még bőviti is a kereskedést egy Dorottya utcai elegáns virágbolttal. 

Virág-árulás. 

Boldogult férjem néhai ns. Bene Gergely úr, míg élt a londoni Füvészség és több tud. Társaság tagja millyen forró indulattal fogta fel a nemesített virág-fajok honosítását, közönségesen tudva van a Hazában: kora halála nagyobbakra törekedésének szinte kezdetében verte le; de hogy egészen semmivé ne legyen a' szép szándék, felfogtam a’ reám szállott gondot ’s a’ mennyire csak bírják az asszonyi gyönge kezek’ folytatom: úgy hogy most 

- 1őr Mindigvirágzó Rózsa mintegy 20 ezerig való különféle de mind teljes faj ’s anya darab, cserépben nevelve, egy-egy darab 10- től 20 krig ezüst pénzben; 

- 2or Pelargonium legszebb ’s több száz fajtából, mintegy 3ezer darab ugyan ollyan áron mint a’ rózsák; 

- 3or Jáczint és Tulipán hagymák, valóságos hollandi faj 59 féle, színekben is különbözők, az ára mindegyiknek ritkaságához es szépségéhöz mérsékelve; 

- 4er Szinte nagy számban teljes (dupla) Georginia, mintegy 66, szebbnél-szebb fajta, darabja 20—30 krért ezüstben, eladó. 

Hízelkedem magamnak azon reménnyel, hogy a’ kik bizodalmukkal szerencsésitenek , azoknak várakozásukat teljesen kielégítem. 

Pest oct. 12. 1833. 

Özv. ns. Bene Judit, a király-utczában tulajdon házam ’a kertemben egy virágtenyásztó intézet tulajdonosa. 

1834.

Virág-eladás. 

Alul nevezett, a'véleményező ősz közeledtével bátorságot vészén magának, nagymélt., és minden rangú Pártolóinak, virág-tenyésztéséből különösen ajánlani rózsáit, pelargoniáit, georginiáit, és valóságos hollandi virág - hagymáit; mellyek közül a’ bő válogathatás, ha mindenkit meggyőz arrul , hogy Ő sem törekedést sem költséget nem kimél, csak hogy a’ nagy várakozásnak megfelelhessen, — egyik ’s legnagyobb jutalma lészen. Ha nyiló félben való rózsa-bokrok vagy fűzött virág-bokréták szolgáltatására méltóztatik valaki fölszólítani, valamint eddig ügy ezután is fő gondja lészen a’pompás Ízlést teljesen kielégíteni.

Pest, 1834-08-20

Ns Bene Gergely özvegye, Pesten a’ király-utczában tulajdon házánál egy virágtenyesztés tulajdonosa. 

1835.

Virágkereskedés.

Legközelebbi napokban nyitá-meg Bene Judith asszony, az elhunyt Bene Gergely virágkertésznek özvegye, boltját Pesten a’ Dorottya utszának 18-dik számalatti házában (7-dik bolt), hol minden nap cserepekbe ültetett legszebb éló virágokat vehetnek a‘virágkedvelók. Ezen intézet első a ’ maga nemében egész városunkban , ’s méltán ajálhatjuk mindenkinek figyelmébe. A’ bolt belseje csinos és kedveltető látványt mutat, ’s mint valamelly kertecskébe átvarázsolva képzeli magát a’ néző. 

Bene Gergely virágkertész özvegye, Bene Judit a Dorottya u. 18-ban virágkereskedést nyitott. Ez Pesten az első ilyen vállalkozás. 

1838.

Az árvíz által megrongált Pest városa fölsegéllésére jóltévőleg munkáll csaknem egész Európa; maga a nemes magyar nem leend részvétlen Férjem minden keresetét, ’s az én Hozományomat egy virág tenyesztő-intézet alapítására fordította: állott az, milyen karban? tudják azon szépérzetű honfiak, kik nemcsak szemlélői, hanem készpénz fizetéssel gyámolítói is valának az árvíz előtt. Ez mint sok más ezreket, ezt is semmivé tette. Szomorú romok alkottak a’ hol elébb mosolygott a’ Természet; de Isten a’ jó emberek ’s magam megerőltetése, új létre hozák a’ mit a’ mostoha hullámok Örökre el akartak enyészteni. Intézetem, csak kedvellői ne felejtsék, újra kedveskedhetik mind azokkal, mellyek előbb- gyönyörködtették. 

Vannak nevezetesen; Camellia 97 fajta mind virágzó, Rododendron, Azalia legnemesebb semp. flór. rózsák, Pelargoniomok, Harlemi Hiacinth, Tulipán , Narcis , Amarillis, Tacetta, Ranunkulus, Georgineák.’stb. továbbá mindenféle virág magvak, ’s gyümölcs fák a’legillendőbb áron. 

Ezek azok mellyeket, ’s ezek által magát a’ nemes nemzet bizodalmába alázatosan ajánlja Pesten a’Király utczában Ns. Bene Gergely özvegye egy virág tenyésztés ’s gyümölcs faárulás tulajdonosa. 

A 1838-as Pesti árvíz után a kerskedés megszünhetett, a hírdetések elmaradoztak. A kert Király utcai telke felértékelődőtt és beépítésre került. De hol is volt ez a kert ? Gergely kertészete a mai Nagymező utca és Király utca találkozásánál terült el. Miért is hívják Nagymező utcának az utcát? Az elnevezés arra utal, hogy a 18. században itt egy nagy mező terült el. Az utca neve az 1720-as években Feld Gasse, majd 1853-tól Grosse Feld Gasse volt; az utca a német nyelvű utcanév magyar nyelvű tükörfordításából származó mai nevét 1874 óta viseli.

Bene Gergely özvegye 1881.10.23.-án követte férjét. A gyászjelentésében értesülünk hogy 1886.10.02.-án újratemetik a Kerepesi uti temetőben található családi sírboltba.