II. sümeghi Bene Gergely

sümeghi Bene János és Halasi Bodor Katalin fia sümeghi Bene Gergely.  Gergely pályafutása már jobban nyomon követhető, a Pálffy kapcsolatok révén magasabb tisztviselői pozíciókban találjuk.

"A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században:

Bene Gergely jegyző, aki ötévi kancelláriai szolgálat után (1630-1635) két évig Pálffy István mellett működött (1636-1637), majd Nagyszombat város helyettes jegyzője (1628-1639) lett. A városi alkalmazásnál azonban jobbnak érezte az állami kenyeret, ezért 1639-ban vágújhelyi harmincadosság után folyamodott. 50 Uo. r. Nr. 160. Konv. 1639. június, föl. 84-85.

("tum in Cancellaria Hungarica a quinue circiter annis, tum vero apud Illustrissimum Dominum comitem Stephanum Palffy a duobus annis in secretariatu, nunc vero in officio vice notariatus civitatis liberae ac regiae Tyrnaviensis, ab octo iam integris annis de patria Augustissima Domo Austriaca semper bene mereri studui")" 

1628.02.23.   Ügyleírás: Udvari Kamara (anw)-Udvari Kamara 1628.02.09. (orig.), Bene Gergely kér nova donatiót némely birtokokra, erről kér információt

1628.02.26. Ügyleírás: Udvari Kamara-Magyar Kamara, Bene Gergely kért nova donatiót Orbadgy Szentgyörgy nevű Pest megyei birtokára, erről kér információt

1638.03.18 Pozsony. Bogdanóczy György és Bene Gergely Nagyszombat városának a pozsonyi országgyűlésen jelen levő követei jelentik, hogy a nagyszombati kálvinisták panaszt akartak beadni az országgyűlésre, lerombolt házuk anyagának erőszakos elvétele miatt, ennek elhárítása végett azonban ők, és más különböző megyék követei közbeléptek ; de hogy Nagyszombat küldöttei kegyvesztettek ne legyenek, megígérték a kálvinistáknak, hogy az elvett anyag helyett 35000 téglát kapnak, oly feltétel alatt, hogy a vásárolt ház vételárát lefizetik. Ezen pontot az esztergomi káptalan által vásárolt házi a vonatkozólag az országgyűlés tegnap tárgyalta és ma ismét fontolóra vette, azonban nehezen fog a kanokok akarata és kívánsága szerint elintéztetni.

1639.07.12. Ügyleírás: III. Ferdinánd – Magyar Kamara, vágújhelyi harmincadosnak Ray Gáspárt nevezte ki, [amely Berdóczy Miklós halálával ürült meg].

Fol. 78, 91. Udvari Kamara előterjesztése a vágújhelyi harmincadosság betöltéséről, pályáznak Franczin Vince verbói harmincados, Brani György, Magyar Kamara kancellistája, Bene Gergely nagyszombati városi írnok, Thardi Gergely és Tai Gáspár galgóci uradalom volt számvevője, kinevezve Ray Gáspár, rajta feljegyzés uralkodói audienciáról, 1639.07.04. "in audientia Viennae" (Lipót Vilmos főherceg, Gundacker a Lichtenstein herceg, Trauttmansdorff, Slavata, Khevenhüller gróf, Breuner helytartó, Kolowrat Udvari Kamara elnöke – Brandeis, Eisen titkár). 

Fol. 79, 90. Magyar Kamara – Udvari Kamara 1649.06.21. (orig. latin). 

Fol. 80-81. Franczin Vince orig. latin suppl., hátán a kalocsai érsek ajánlása. 

Fol. 82-83. Branik György "oppidi Uyhel indigena et p.t. Cancellariae Hungaricae I.N." (orig. latin) öt éve szolgál hűséggel a Magyar Kamara kancelláriáján. 

Fol. 84-85. Bene Gergely orig. suppl. (orig. latin) e szerint öt évig szolgált a Magyar Kancellárián, majd két évén át volt Pálffy István titkára, ahonnan a nagyszombati város aljegyzője lett ("tum in Cancellaria Hungarica a quinue circiter annis, tum vero apud Illustrissimum Dominum comitem Stephanum Palffy a duobus annis in secretariatu, nunc vero in officio vice notariatus civitatis liberae ac regiae Tyrnaviensis, ab octo iam integris annis de patria Augustissima Domo Austriaca semper bene mereri studui") 

Fol. 86-87. Thardi Gergely folyamodványa (orig. latin). 

Fol. 88-89. Ray Gáspár "antehac dominii Galgocziensis rationista" folyamodványa (orig. latin) korábban szolgált a Magyar Kamara pénztárában, majd számvevőségen, majd a galgóci uradalomban.

Samarjai János püspöksége (1622-1652 ) alatt az alábbiakról értesülünk:

"Pozsony vármegyében a nagyszombati reformátusok, jóllehet az ország törvénye értelmében, nemcsak templomjavítási szabadsággal bírtak, hanem erre nézve a legújabb soproni országgyűlésen külön határozatot is nyertek, mégis római katholikus polgártársaink részéről az említett törvények mellőzésével templomuk kijavításában akadályoztatnak és a kőmiveseket büntetéssel fenyegetik és ijesztik, hogy álljanak el a munkától. Hasonlóan bánnak el az evangélikusokkal másutt is, midőn a vallásukon levő mesterembereket, akaratuk ellenére, a katholikus körmeneteken való részvételre kényszerítik, az engedetleneket pedig egy vagy kétszeri megintés után megbírságolják, azután pedig a czéhekből kizárják, s így mesterségük gyakorlásában megakadályozzák. Mivel pedig az ilyen tények nyilvános botrányt képeznek, az ország törvényeit és szabadságát sértik, az evangélikus rendek alázatosan kérik Őfelségét, hogy a törvényeknek ilyen nyilvános áthágóit, mások példájául szigorúan megbüntetni méltóztassék. Mindenki tudja, hogy Nyitra vármegyében is mily üldöztetést szenvednek, Pálfi Katalin a komjáti-i templomot elvette, a református lelkészt földönfutóvá tette.

Mindennek semmi foganatja sem lett; s mikor az ország- gyűlés színhelyétől nem messze levő nagyszombatiak erről értesültek, közvetlenül magához az országgyűléshez akartak folyamodni, hogy a rajtuk esett sérelemért ott keressenek elégtételt, ahol az építkezésre engedélyt nyerlek. Ennek elejét veendők, 1638 márcz. 18-án a nagyszombatiak országgyűlési képviselői: Bogdanóczy György és Bene Gergely jelentik a városi tanácsnak, hogy az ottani kálvinisták lerombolt imaházuk anyagának erőszakos elvétele miatt panaszt akartak az országgyűlésre beadni, ennek elhárítása végett azonban ők különböző vármegyék követeivel közbeléptek, s hogy Nagyszombat város követei kegyvesztettek ne legyenek, megígérték a kálvinistáknak, hogy az elvett anyagok helyett 35.000 téglát kapnak, oly feltétel alatt, hogy a vásárolt ház becsárát megfizetik. Ezen pontot, az országgyűlési előterjesztések között, az esztergomi káptalan által megvett ház miatt, az országgyűlés tegnap tárgyalta és ma ismét megemlékezett róla, jelzik, hogy az ügy alig a káptalan tetszésére lesz elintézve. Végre ez hatott, s felépítették a templomukat."

Bene Gergely egyetlen gyermekéről Bene Jánosról van tudomásunk, aki 1640 körül Lévnán, Trencsén vármegyében születik és az ő leszármazottjai a mai napig büszkén viselik családi előnevüket. Ezen Bene Jánosnak fia a Livina (Lévna)-n birtokos Bene István aki Tersztyánszky Erzsébet és Tornyossy de Tornyos Ilona valamint kislapási Botka Katalin férje. Bene István 1697 évi okiratában 1654-ig utal vissza a trencséni és livinai birtokáról. Bene Istvánról 1697-től 1746-ig emlékeznek meg az oklevelek Bene Béla gyűjteményében. Bene István gyermeke Bene Pál a török utáni újratelepítések és a házassága (nemeskvassói Kvassovszky Évával) révén szerzett Tolna vármegyei Kéty birtokára költözik. Innentől a sümeghi Bene család tolna megyei ágáról van bővebb tudomásunk. A Livinán maradó és a Trencséni családi ág jelenleg is kutatás alatt áll.